Huszár Ágnes: Bevezetés a gendernyelvészetbe. Miben különbözik és miben egyezik a férfiak és a nő...

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
Huszár Ágnes: Bevezetés a gendernyelvészetbe. Miben különbözik és miben egyezik a férfiak és a nők nyelvhasználata és kommunikációja? (2009) by Mind Map: Huszár Ágnes: Bevezetés a gendernyelvészetbe. Miben különbözik és miben egyezik a férfiak és a nők nyelvhasználata és kommunikációja? (2009)

1. 1. A férfiak és a nők kommunikációs különbségeivel kapcsolatos vélekedések

1.1. 1.1. Mitikus gondolkodás a férfiról és a nőről

1.1.1. A férfiak és a nők keresik a párjukat, akivel egyesülve megtapasztalhatják a teljességet

1.1.2. A Biblia szerint a nő a férfihoz képest másodrendű ember

1.1.3. A férfiközpontú vallások szerint a női nem felelős a világ bajaiért - más kultszok éppen a nőt emelik fel, és a férfiakat rendelik alá.

1.2. 1.2. Filozófiai gondolatok a férfiról és a nőről

1.2.1. Ókor: - nő másodlagos, fogyatékos lény - a férfi vezetésre hivatott

1.3. 1.3. A férfi- és női nyelv mítosza

1.3.1. Breton szerzetes (XVII. század): - bizonyos szavakat csak férfiak, másokat csak nők használ(hat)nak

1.3.2. Később: - a nyelvhasználatbeli különbség a feltételezettnél csekélyebb

1.4. 1.4. A tudományos gondolkodás kezdetei a női-férfi nyelvhasználatról

1.4.1. Havelock Ellis (XIX. század): - a nők jobb beszédkészséggel rendelkeznek, mint a férfiak - a nőket konzervatív nyelvhasználat jellemzi

1.4.2. James Bradstreet és George Lyman Kittredge (1900): - a nők sajátos dialektusa elsősorban a szókincsében külbözik a férfiakétól - a nőkre jellemző a konzervatív nyelvhasználat - a nőknek tisztább a kiejtése

1.4.3. A XIX-XX. század fordulója: - a nők elmaradnak a férfiaktól ész, tehetség és jellem dolgában

1.4.4. Otto Weininger (1903): - a nők tökéletesen erkölcstelen, passzív, ártalmas lények

1.4.5. Otto Jespersen (1922): - a nők szókincse csekélyebb, mint a férfiaké, beszédük silányabb

1.5. 1.5. A női és férfi nyelhasználattal foglalkozó gendernyelvészet önálló kutatási területként való kialakulása

1.5.1. Feminizmus (Linda Gordon): a férfiuralom kritikája, amely annak megváltoztatása céljából alakult ki, és azt a hitet feltételezi, hogy ez a változás lehetséges

1.5.2. Robin Lakoff (1973, 1975) - nyelvi relativizmus: - a nőket a "női beszédre" szocializálják (pontatlanság, bőbeszédűség) - a férfiak beszéde pontos, tömör, a témára vonatkozó

1.5.3. Mary Richie Kay (1970): - az első gendernyelvészeti kurzus a Kaliforniai Egyetemen

1.6. 1.6. A gendernyelvészet intézményesülése

1.6.1. - A nyugati típusú kultúráktól eltérő népek nyelvhasználatát is kutatják - Figyelembe veszik az utóbbi évtizedek társadalmi változásait - Az 1990-as évektől férfikutatások is folynak

2. 2. Élettani különbségek a férfiak és a nők között és összefüggésük a nyelvhasználattal

2.1. 2.1. A biológiai és a társadalmi nem

2.1.1. Rober Stoller (1968): - szexus = biológiai nem - gender = társadalmi nem

2.1.2. 2.1.1. A biológiai nem

2.1.2.1. Hormoncsoportok okozta különbségek: - arcszőrzet - mellek - stb.

2.1.2.2. Genetikai szint: a 23. kromoszómapár - férfiaknál XY - nőknél XX

2.1.2.3. Fejlődési rendellenességek: - androgén-érzéketlenség - kongenitális adrenális hiperplázia

2.1.2.4. A nemi identitás problémájának megoldásai: - transzvesztita (ellenkező neműek ruháinak viselése) - transzszexuális (műtéti beavatkozás)

2.1.2.5. 2.1.1.1. A biológiai nem hatása az agyra

2.1.2.5.1. - A nőknél a két agyféltekét összekötő kérgestest vastagabb, mint a férfiaknál - A férfiaknál a jobb és bal agyfélteke működése függetlenebb egymástól

2.1.2.6. 2.1.2. A társadalmi nem

2.1.2.6.1. Simone de Beauvoir (1949): az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.

2.1.2.6.2. Hatalmas különbségek vannak az egyes országok és kultúrák között a tekintetben, hogy mit várnak el egy nőtől

2.2. 2.2. A nők és a férfiak közötti különbségek

2.2.1. 2.2.1. Az észlelésben megmutatkozó különbségek

2.2.1.1. A nők jobbak - a látást kivéve minden érzékelési és észlelési modalitásban - a betűk, számok, képek összehasonlításában - a négy alapvető íz megkülönböztetésében - a szaglás képességében - a tapintási ingerekre való érzékenységben

2.2.1.2. A férfiak jobbak - a látásélességben, a térlátásban

2.2.2. 2.2.2. Különbségek a - nyelvhasználattal közvetlenül össze nem függő - viselkedésben

2.2.2.1. - A férfiak nagyobb fizikai erőt képesek kifejteni a munkában és a sportban - A nők jobban teljesítenek a közvetlen,, kisebb térben megoldandó feladatokban - A férfiak jobban a nagyobb térben végzett mozgásokban - A nők ügyesebbek az apró tárgyak célzott elhelyezésében - A férfiak jobbak a célba dobásban

2.2.3. 2.2.3. A nyelvi képessségekben megmutatkozó különbségek

2.2.3.1. - A nőknek jobb a verbális memóriája - A nők általában gyorsabb lexikális hozzáférést mutatnak, mint a férfiak

2.2.3.2. Hyde és Linn (1988): a nők előnyeiről addig megfogalmazott vélekedések nem igazoltak - a verbális képességekben - matematikai feladatok megoldásában - agresszivitásban

2.2.3.3. A nők bőbeszédűsége igazolódott (másfélszer annyi szó használata a férfiakhoz képest)

2.2.4. 2.2.4. A különbségek kialakulása

2.2.4.1. A beszédben megmutatkozó különbségek már gyermekkorban megfigyelhetők: - a lányok jobbak a tények, adatok felidézésében - jobbak a célzott szókeresésben - a fiúknál gyakrabban fordul elő megkésett beszédfejlődés - a beszédfolyamat, beszédmegértés zavarai több fiút érintenek - sokkal gyakoribb a dadogó, diszlexiás fiú, mint lány

3. 3. A hangzó beszéd eltérései férfi és női beszélőknél

3.1. 3.1. A beszédet meghatározó biológiai adottságok

3.1.1. Hangképző szervek: tüdő, légcső, gégefő, garat-, száj-, orrüreg

3.1.2. - A férfiak hangszalagjai hosszabbak, vastagabbak - A két hangszalag közötti rés a férfiaknál nagyobb - A pajzsporc (ádámcsutka) a férfiaknál jobban látható

3.2. 3.2. A beszéd hangzásában megragadható különbségek

3.2.1. - A nők alaphangja anatómiai okokból magasabb - A nők általában gyorsabban beszélnek a férfiaknál - A férfiak beszéd közben többet hezitálnak - A nők "levegősebb" kiejtéssel beszélnek - A nők dallamosabban, színesebben beszélnek

3.3. 3.3. A szociális tanulás kínálta módosítási lehetőségek

3.3.1. Az alaphangmagasság tudatos képzéssel módosítható

3.4. 3.4. A beszédhangok rendszerében megmutatkozó nemi különbségek

3.4.1. Vannak nyelvek, amelyekben a férfiak és a nők által használt nyelvi változatok rendszeres fonológiai szembenállásban különböznek egymástól

3.5. 3.5. A munkaerőpiac és a különbözőképpen hangzó női és férfi beszéd

3.5.1. A nők - jobbak a "kommunikációs" szakmákban - képesek a "kívánt típus" nyelvi megjelenítésére

4. 4. A nyelvtani nem hatása a társadalmi nyelvhasználatra

4.1. 4.1. A nyelvtani nem és a természetes nem kifejlődése a nyelvekben

4.1.1. Az egyes nyelvek különböznek egymástól abban, hogy mennyire fejek ki a beszélő, a megszólított, valamint a beszéd alanyának nemét.

4.1.1.1. 4.1.1. Szóképzési lehetőségek a természetes nem kifejezésére

4.1.1.1.1. - A magyar nyelvből hiányzik a grammatikai nem - A nőre utalás formái: -nő, -né

4.1.1.2. 4.1.2. A férfira és a nőre utaló morfémák rendszerbeli összefüggései

4.1.1.2.1. Ha egy nyelvben külön morféma jelöli a nemet - a férfira utaló alak a jelöletlen alapalak - a nőre utaló forma ehhez képest jelölt

4.2. 4.2. A férfiak és a nők sajátos morfémahasználata

4.2.1. 4.2.1. A férfiakra és a nőkre utaló morfémák

4.2.1.1. - Japán: az E/1 személyes névmás külön ffi/női - Japán egyetemisták: ugyanaz a ffi és női morféma - Hindi: a nemre az ige személyragjai utalnak - (az eunuchok ruházatuk alapján utalnak nemükre)

4.2.2. 4.2.2. A férfiak és a nők morfémahasználatának eltérései

4.2.2.1. - Orosz: a nőkre kicsinyítő képzős főnevek - Angol: a nők a szenderd formákat preferáláják

4.3. 4.3. Létrehozható-e nemileg semleges szöveg?

4.3.1. - Azon nyelveken igen, melyekből hiányzik a nyelvtani nem - Orosz: jelzi a múlt időben - Angol: a személyes névmások elárulják - (Sarah Caudwellnek sikerült angolul) - (Anne Garrétának sikerült franciául)

5. 5. Modalitásbeli és szintaktikati eltérések, valamint lexikai különbségek a két nem beszédében

5.1. 5.1. Modalitásbeli eltérések a férfi és a női nyelvhasználatban

5.1.1. 5.1.1. Mellé- és alárendelő szintaktikai szerkezetek

5.1.1.1. Az összetettebb nyelvi szerkezetek használata nem annyira a nemektől, mint a műveltségtől függ

5.1.2. 5.1.2. Visszakérdezések, feltételes módú igék, bizonytalankodások

5.1.2.1. Janet Holmes (1986) szerint a visszakérdezés céljai: - bizonytalanság kifejezése: Nem érdemes szavazni menni, ugye? - a szolidaritás kifejezése: Szörnyű hideg van, ugye? - az udvariasság kifejezésére: Ha kinyitod az ajtót, kihűl a szoba. Ezt te se akarod, ugye? Holmes és mások: mind a nők, mind a férfiak mindhárom funkcióban használják a visszakérdezést.

5.1.2.2. A feltételes igealakok használata szintén az udvariasság eszközeként működik: Kinyitnád az ablakot?

5.1.2.3. Állítást gyöngítő, relativizáló nyelvi jelek (nőknél gyakoribb): - modális főmondatokban: Azt hiszem... - módosítószókban: szerintem, esetleg - szövegkapcsoló-elemekben: egy olyan, tudod...

5.2. 5.2. Lexikai eltérések a férfi és női nyelvhasználatban

5.2.1. 5.2.1. Nyelvi előírások, tabuk a két nem nyelvhasználatában

5.2.1.1. A két nem által használt szókincs nagyobb eltérése megtalálható - a sumér nyelvben - a japánban

5.2.1.2. A nők számára tiltott bizonyos, a férfiak körében használt szavak - a karibi nyelvekben - a zuluban

5.2.1.3. A férfiak és nők szóhasználatának vizsgálata az 1940-es években: - a nők kevesebb trágár szót használnak,mint a férfiak - az idősebb férfiak több obszcén kifejezést használnak, mint az idősebb nők - a fiatalok esetében ez a különbség minimális - Magyarországon a fiatal nők beszéde meglehetősen obszcén

5.2.2. 5.2.2. Az egyik nem által előnyben részesített szavak

5.2.2.1. Lakoff (1970-es évek) a nőkre jellemző lexikai csoportokról: - színek árnyalására: mályvaszínű, bézs, bíborvörös - kedveskedésre: szivi, édi, tündi, aranyoskám

5.3. 5.3. A nők és a férfiak normakövetése

5.3.1. 5.3.1. A nők mint az archaikus nyelvhasználat megőrzői

5.3.1.1. Falusi környezetben jellemzőbb

5.3.2. 5.3.2. A nők mint nyelvhasználati újítók

5.3.2.1. Gyorsabban követik az új - presztízshez kötött - formák használatát

5.3.3. 5.3.3. A nők és a férfiak eltérő normakövetése

5.3.3.1. - A férfiak számára kevésbé fontos a normatív nyelvhasználat - Megfigyelhető a "rejtett presztízsű" formák alkalmazása (pl. sörözőkben) - Ugyanazok a nők a 60-as években inkább normakövetően beszéltek, mint a 90-es években

6. 6. A férfiak és a nők által együttesen és külön-külön használt szövegtípusok áttekintése

6.1. 6.1. A szövegfajták nemi alapú elosztása

6.1.1. 6.1.1. Kizárólagosság, tiltás és megengedés

6.1.1.1. Vannak nemi alapú korlátozások, melyek többsége a nőkre vonatkozik - vendégségben: a tósztok sorrendje, ki mikor kap szót - a zsidóknál: a kovásztalan kenyér ünnepén a rítust az apa irányítja - a régi rómaiak: a temetéseken siratóasszonyokat alkalmaztak

6.1.2. 6.1.2. Nemi alapú szövegválasztás

6.1.2.1. Kuhn (1992): - a professzornők inkább az egyetemre hivatkoztak a követelmények közlésekor - a professzorok inkább a saját nevükben fogalmazták meg követelményeiket

6.1.2.2. Magyar vizsgálat az iwiw-en: - a férfiak esetében részletesebb volt az önjellemzés - a férfiak kevésbé voltak szerények - a férfiak saját magukról több címet, rangot, titulust jelöltek meg - a férfiak magabiztosan nyilatkoztak nyelvtudásukról - viccelődésben, obszcén szavak használatában is a férfiak vezettek

6.1.3. 6.1.3. A humoros szövegek nemi megoszlása

6.1.3.1. Nyilvánosság előtt vegyes társaságokban a férfiak - többet csipkelődnek - több viccet mesélnek

6.1.3.2. A nők maguk között szívesen viccelődnek

6.1.3.2.1. 6.3.1. A humor a munkahelyen

6.1.3.2.2. 6.3.2. Nemileg különböző humor a nyilvánosság előtt

6.2. 6.2. Stílusok és regiszterek

6.2.1. Madagaszkár két regisztere: - kabary: a férfiak választékos, udvarias, körülírásos változata - resaka: familiáris változat, melyet elsősorban nők beszélnek

6.3. 6.3. Hogyan szokunk rá, hogy férfiasan vagy nőiesen beszéljünk?

6.3.1. Attól függ, mennyire reflexíven gondolkodunk a szülőkkel való kapcsolatunkról

7. 7. A női és férfi, valamint a vegyes nemű csoportok társalgásának jellemző jegyei

7.1. 7.1. Vegyes nemű csoportok

7.1.1. Schnyder (1997) a vegyes nemű beszélgetésről: - a nők kevesebbet beszélnek, mint a férfiak - a nőket gyakrabban félbeszakítják a férfiak - a nők ritkábban határozzák meg a beszélgetés (rész)témáját - a nők gyakrabban beszélnek E/1-ben a férfiak inkább általános alanyt használnak

7.1.2. Gunnarsson (1997): - a férfiak több időt töltenek beszélgetéssel, mint a nők - a férfiak több kritikai megjegyzést tesznek

7.1.3. Fishmann (1990): - a témákat a férfiak tartják az ellenőrzésük alatt - a nők végzik az "interakció piszkos munkáját"

7.2. 7.2. A női és a férfi csoportok beszélgetései

7.2.1. - A nők a beszélgetés legfőbb céljának a kapcsolatépítést gondolják - A férfiak a problémák közös megoldás céljából beszélgetnek

7.2.2. Felnőttek beszélgetése gyerekekkel: - a férfiak hasonló gyakorisággal szakítják félbe a gyerekeket, mint a nőket - mind az apák, mind az anyák gyakrabban vágnak a lány szavába, mint a fiúéba

8. 8. Az udvariasság és a (nyelvi) agresszió a két nemnél

8.1. 8.1. A homlokzat és a vele kapcsolatos tevékenységek: az udvariasság és a (nyelvi) agresszió

8.1.1. Homlokzat: olyan énkép, amelyet társadalmilag jóváhagyott tulajdonságok jellemeznek

8.1.2. - Negatív homlokzat: "hagyjatok békén" - Pozitív homlokzat: "szeressetek, csodáljatok"

8.1.2.1. 8.1.1. Társadalmanként eltérő udvariassági szokások

8.1.2.1.1. A XIX-XX. századi Magyarország: - a feleség magázza férjét, ő pedig tegezi feleségét - a gyerek csak akkor szólalhat meg, ha felszólítják

8.2. 8.2. A társadalmi normákra való szoktatás gyermekkorban

8.2.1. A nemeknek megfelelő játékok ajándékozásával

8.2.1.1. 8.2.1. A fiúk és a lányok eltérő szereprepertoárjának kialakítása a családban

8.2.1.1.1. A gyerek - megszemélyesíti magát: pl. a baba mamájaként - kommentálja a cselekményt - beszél barátnőjéhez mint a másik baba mamájához - néha kilép a szerepjátékból

8.2.1.1.2. Ezek a játékok nagy segítséget nyújtanak a világ - gyermeki szintű - megértésében, s felkészítenek a szociális szerepekre

8.2.1.1.3. Eltérő a fiúk és lányok nemi szocializációja: - eleinte többet vannak az anyával, mint az apával - jobban megismerik az otthoni teendőket

8.2.1.1.4. Doing gender: minden egyénnek ki kell küzdenie -a mintákkal szemben - azt a formát, ahogyan ő maga megéli a női vagy férfi szerepét.

8.2.1.2. 8.2.2. Nemi szerepre való felkészülés a gyermekek és a serdülők közösségeiben

8.2.1.2.1. - Fiúk-lányok külön vonulnak - A két nem saját törvényei uralkodnak - Az iskola további nyelvi hatásai érvényesülnek - A serdülő fiúk közt baráti csoportok alakulnak ki - A nemi csoportok kommunikációs sémája más

8.2.1.2.2. A lányok baráti csoportjai: - sétálgatnak barátnőikkel, figyelik a terepet - megtanulnak nőiesen, sexisen öltözködni - bókolnak egymásnak, dicsérik a külsőt

8.2.1.2.3. - A konfliktusok vállalása, kezelése

8.2.1.2.4. Asszertivitás: - határozott, hatékony viselkedés - a saját érdekekért való kiállás - a vélemény határozott elmondása - az érzelmek határozott kifejezése - mindez mások tiszteletben tartásával

9. 9. A nő és a férfi testi megjelenése a nyilvános térben

9.1. 9.1. A két nem megjelenése a nyilvános térben

9.1.1. Az a tény, hogy korábban a két nemet a társadalmi és a magánéletben különböző jogok illették meg, befolyásolta azt is, hogyan jelentek meg a nyilvánosság előtt

9.1.1.1. 9.1.1. A női és férfi ruházkodás jelszerűsége

9.1.1.1.1. Korábban a ruha funkciói: - jelezte a személy csoporthoz tartozását - jelezte rangját - jelezte családi állapotát

9.1.1.1.2. Ma: - több nő visel nadrágot, mint szoknyát - egyes iszlám országokban nincs változás

9.1.1.2. 9.1.2. A női és férfi test megjelenése

9.1.1.2.1. - A nők a XX. század elejétől kezdve egyre többet foglalkoznak testük formálásával

9.1.1.2.2. - Igénybe veszik a kozmetikai ipar vívmányait

9.1.1.2.3. - Plasztikai sebészeti beavatkozások

9.2. 9.2. A testbeszéd nemi különbségei

9.2.1. A legtöbb mozdulat (tűbefűzés, kőhajítás) jellemző az adott nemre, ennek következtében, ha valaki másik neműnek akarja kiadni magát, nem elég egyszerűen átöltözni.

9.3. 9.3. Nem-verbális kommunikáció

9.3.1. Gondolatok, a helyzethez viszonyulás kifejezése - arckifejezések változásával - gesztusokkal - testtartással

9.3.1.1. 9.3.1. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikációban

9.3.1.1.1. 9.3.1.1. Fejtartás, mimika

9.3.1.1.2. 9.3.1.2. Gesztusok, testtartás, mozgás

9.4. 9.4. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikáció értelmezésében

9.4.1. - A nők érzékenyebbek a nem-verbális jelzésekre - A nők legjobban az arckifejezéseket értelmezik

10. 10. A foglalkozások kommunikációigényének felértékelődése és ahogy a két nem alkalmazkodik hozzá

10.1. 10.1. A munkakörök kommunikációs igényének megváltozása

10.1.1. - A munkahelyeken egyre fontosabb szerepet tölt be a beszéd - A menedzserek munkaidejük 75%-át verbális tevékenységre fordítják

10.1.1.1. 10.1.1. A kizárólag kommunikációra épülő munkakörök

10.1.1.1.1. - Call centerek - Kézi kapcsolású telefonközpontok - Diszpécserközpontok

10.1.1.2. 10.1.2. A kommunikációs munkakörökhöz kapcsolódó követelmények

10.1.1.2.1. - Beszéde legyen tiszta, érthető - Az adott nyelv sztenderd változatának használata - Hangja sugározzon rokonszenvet, kompetenciákat - Legyen képes a gyors kapcsolatteremtésre

10.1.1.2.2. A fenti követelményeknek a női munkavállalók inkább meg tudnak felelni

10.1.1.3. 10.1.3. Nemi megkülönböztetés a kommunikációs munkahelyeken

10.1.1.3.1. A munka világában hátrányos megkülönböztetés elsősorban a nőket érinti, de ritkán férfiakat is, mégpedig éppen (feltételezett) kommunikációs képességeikkel kapcslatban

10.2. 10.2. Nemi különbségek a felsőoktatásban és a foglalkoztatás egyes szféráiban

10.2.1. - Magyarországon 1895-ig nők nem tanulhattak az egyetemeken - A tiltó törvény megszűnése után rendeletek korlátozták a nők egyetemre jutását - A nők számára 1946-tól nyíltak meg az egyetemek korlátozás nélkül

10.2.2. - A nők és férfiak eloszlása nem egyenlő a különböző munkakörökben - A legtöbb munkakört nők ugyanúgy képesek betölteni, mint férfiak - A nők a világ számos helyén ugyanazon munkával, ugyanazon beosztásban kevesebbet keresnek, mint a férfiak

10.3. 10.3. Nemi különbségek a munkahelyi hierarchiában

10.3.1. - A friss diplomások között több nő van, mint férfi, a férfifölény mégsem szűnik a vezető posztokon - Üvegplafon-hatás: a hierarchiában található szűrő, melyen csak a férfiak hatolhatnak át - Üvegfal-hatás: körülhatárolt belső tér, amelybe egy kisebbség bejut, a többiek kint rekednek

10.4. 10.4. A különbségtevés első lépése: a kapuőri helyzet

10.4.1. Szűrők: - az állás meghirdetése - felvételi beszélgetés (felvételiztetők = "kapuőrök")

10.5. 10.5. A nemek szerinti megoszlás a politika szférájában

10.5.1. - A XX. század elején a politika kizárólag férfiterület volt - 1908-ig Németországban törvény tiltotta a nők számára a párba való belépést - Magyarországon 1918-ban kaptak először választási jogot a 24. életévüket betöltött olvasni tudó nők

10.5.2. A nők aránya a törvényhozó hatalomban: - 2007-ben világszerte 17,2% - a skandináv államokban (legmagasabb) 41,7% - a z arab államokban (legalacsonyabb) 9,5% - az EU parlamentjében 30%

10.5.2.1. 10.5.1. A nemek aránya az érdekképviseleti szervekben

10.5.2.1.1. - A szakszervezetek vezető beosztású képviselői között igen kevés a nő - Európában alacsony a nők aránya a gazdasági vállalkozások felügyelői bizottságaiban - Az USA-ban sokkal több nő van ezeken a posztokon (1964, Civil Rights Act)

11. 11. A nő és a férfi helye a különböző társadalmakban és ennek nyelvi lenyomata

11.1. 11.1. A férfi és a nő: norma és eltérés

11.1.1. - A társadalmak többségében a férfi számít az ember alaptípusának - A nő a férfihoz képest határozódik meg - A patriarchális társadalmakban a nőket értelmileg-testileg fejletlen lényeknek tartották

11.1.1.1. 11.1.1. A férfi és a nő eltérő névhasználata a magyar nyelvközösségben

11.1.1.1.1. - 1895 óta szabályozott a férjes nők névhasználata (-né) - A névváltoztatással a nő elveszti korábbi identitását is - 1983-tól a nők megtarthatták eredeti nevüket - 1974 óta a törvény engedi a fért és saját nevének vegyes használatát - A 2004-es törvény lehetőséget ad a közös családnév kialakítására

11.1.1.2. 11.1.2. A két nem eltérő megszólítási formái a magyar nyelvközösségben

11.1.1.2.1. Az "úr" és az "asszony" megszólítás a nők rovására asszimetrikus

11.2. 11.2. A nemek közti diszkriminatív különbségtevés: a szexizmus

11.2.1. Olyan hátrányos megkülönböztetés, amelynek alapja az illető egyik nemhez való (feltételezett) tartozása - lehet nő- és férfiellenesség (előbbi gyakoribb). Lehet pozitív szexizmus: a nőkkel szemben megnyilvánuló pozitív előítéletesség

11.2.1.1. 11.2.1. A nyelvbe kódolt nyílt szexizmus

11.2.1.1.1. - Sok alapszó a férfia utal (pl. orvos) - A szótárakban sokkal több a kizárólag nőkre utaló negatív példa

11.2.1.2. 11.2.2. A nyelvhasználatban megjelenő rejtett szexizmus: a sztereotípiák

11.2.1.2.1. - "Ti férfiak mind iszákosok és kártyások vagytok!" - "A nők béna autóvezetők."

11.2.1.3. 11.2.3. Nyelvkritika

11.2.1.3.1. 11.2.3.1. A nyelvi elemekre irányuló kritika

11.2.1.3.2. 11.2.3.2. A nyelvhasználatra irányuló kritika

12. 12. A különbségek magyarázatára alkalmas elméleti keretek: biologisztikus és szocializációs magyarázatok

12.1. 12.1. A társadalmi nemek elméleti keretei: biologisztikus és szocializációs magyarázatok

12.1.1. 12.1.1. A különbségek adottak, velünk születtek

12.1.1.1. Esszencialista felfogás: a nők és a férfiak "lényegük szerint" változatlanok, az eltérő viselkedés pedig ennek a "lényegnek" a megnyilvánulása

12.1.1.2. Biologisztikus érvelés: a különbséget a nemi hormonok, az eltérő testi felépítés okozza, végső soron pedig a nők "anyai hivatása", illetve a férfiak "vadászösztöne" determinálja

12.1.2. 12.1.2. A különbségek létrejöttében a szociális tanulás játszik döntő szerepet

12.1.2.1. A nemileg specifikus viselkedés gyermekkorban, az elsődleges szocializáció során alakul ki

12.1.3. 12.1.3. A nemhez kötött különbségek nem előre adottak, hanem magában a cselekvésben, az interakcióban jönnek létre

12.1.3.1. Konstruktivizmus: a gender fogalma nem rögzített, hanem azt az egyének a társadalmi cselekvésben hozzá létre

12.2. 12.2. A két nem eltérő kommunikációjának modelljei

12.2.1. 12.2.1. A deficithipotézis

12.2.1.1. A férfiak nyelvhasználatát tartja normának, és ehhez képest határozza meg a női nyelvhasználatot

12.2.2. 12.2.2. A dominanciaelmélet

12.2.2.1. A feminista nyelvkritika képviselői követelték a "nyelvi egyenjogúsítást": a férfira utaló lexikai egységek női változatának használatát.

12.2.2.1.1. 12.2.2.1. A nyelvhasználat illesztése a deficithipotézishez és a dominanciaelmélethez

12.2.3. 12.2.3. A differenciahipotézis

12.2.3.1. Nincs értékbeli különbség a férfiak és a nők beszédmódja között

12.2.3.2. Deborah Tannen: az azonos kultúrához tartozó eltérő nemek közti kommunikációs alapú félreértések forrása a nemek eltérő nevelődése

12.2.4. 12.2.4. A (de)konstrukciós modellek

12.2.4.1. Dinamikus felfogás: a társadalmi nem a kommunikációban jön létre

12.3. 12.3. A kutatás további feladatai, perspektívái

12.3.1. - A férfiak és nők által használt nyelvi modalitásokról való adatgyűjtés - A különféle tudományok részére a két nem nyelvhasználatát érintő ismeretek koherens egységbe rendezése