1. A könyv borítója
2. Adalékok a felnőttkori tanuláshoz
2.1. "Az öreg kutya is megtanítható új mutatványokra" - Avagy adalékok a felnőttkori tanuláshoz
2.1.1. A relatív regresszió
2.1.2. A felnőtt "mint olyan"
2.1.3. A fejlődés
2.1.4. A pszichológiai fordulat után
2.1.5. A társadalmi tényezők: az időszerkezet és az életmód
2.1.6. A társadalmi tényezők: a társadalmi gyökerű indítékok
2.1.7. Megrekedés
2.1.8. Optimizmus vagy pesszimizmus (?)
2.2. A motiváció a felnőttoktatásban
2.2.1. Az iskolai tanulási tevékenység és a társadalmi munkatevékenység viszonya a tanuló felnőtteknél
2.2.2. A felnőttek és a dolgozó ifjak tanulási motívumainak néhány sajátossága
2.2.3. A motívumokban jelentkező igények kielégítésének tudatosítása és a tananyag funkcionális szemlélete
2.2.4. A tudatosság mint a jártasságok és készségek kialakításának fontos tényezője
2.2.5. Az ún. "hozott" tapasztalati és műveltségi állomány felhasználásának néhány kérdése az értelmi képességek kialakításában
2.2.6. A motívumok kielégítése mint a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének eszköze
2.2.7. A motívumok kielégítése, mint az emlékezet fejlesztésének eszköze
2.3. Az időszerkezeti labilitás és a munka melletti tanulási folyamat labilitása
2.3.1. Az időszerkezet átalakítása
2.3.2. Időszerkezet és motiváció
2.3.3. A tanítási-tanulási folyamat labilitása
2.3.3.1. Az időszerkezeti labilitás és a tanítási-tanulási folyamat szervezete
2.3.3.2. A tanítási-tanulási ritmus labilitása
2.3.3.3. Tanulási ritmuszavarok
2.3.4. Tanulási zavarok, aritmia és labilitás más összefüggések között
2.3.5. Ellensúlyok
2.4. A felnőttkori tanulás idődimenziói
2.4.1. Az időszerkezetek
2.4.2. A felnőttkori tanulás az időszerkezetekben
2.4.3. Az időszerkezeti labilitás és a tanulási folyamatok labilitása
2.4.4. Ellensúlyok
2.5. A funkcionális analfabétizmus
2.6. Kihívások és funkciók
3. Kihívások és funkciók
3.1. Felnőttoktatási konferenciák - hajdan és most - Magyarországon
3.1.1. Visszatekintés (1963-1982)
3.1.2. A rendszerváltás konferenciája (1990)
3.1.3. Jelenidő (1992-1998)
3.2. Adalékok az andragógia elméletéhez
3.2.1. 1. Pedagógia, andragógia, antropagógia
3.2.2. 2. Andragógiai aufklerizmus vagy andragógiai liberalizmus?
3.2.3. 3. Funkciók és célok: gazdaság és társadalom
3.2.4. 4. Funkciók és célok: az ember
3.2.5. 5. A tudás
3.2.6. 6. Zárt és nyitott folyamatok
3.3. A felnőttképzési rendszerek diverzifikációja - A fogalom és ideológiája
3.3.1. 1. Szófejtés: a diverzifikáció és a felnőttképzés diverzifikációja
3.3.2. 2. Közgazdasági reminiszceniák: a piac mint piac és mint metafora
3.3.3. 3. A jelenség: a diverzifikáció a felnőttképzés történeti tendenciája
3.3.4. 4. Kísérlet a változás magyarázatára: a tanulás és a társadalmak új viszonya
3.3.5. 5. A diverzifikáció határai: diverzifikáció és konverzifikáció a felnőttképzésben
3.3.6. 6. Közgazdasági reminiszcénia: az ideológiai sugallat az andragógiai liberalizmus
3.3.7. 7. Szembeállítás: egy másik művelődési ideológia, az andragógiai afklerizmus
3.3.8. 8. Liberalizmus és afklerizmus nélkül: a diverzifikáció önmagában
3.4. Kihívások és funkciók. Teoretikus kommentár Durkó Mátyás új könyvéhez
3.5. Búcsú Durkó Mátyástól
3.6. Pedagógia és andragógia
3.7. A felnőttnevelés lehetőségei az ezredfordulón
3.8. A geronto-andragógia aktualitása
3.9. A magyar felnőttképzés korszakváltásának értelmezéséhez. - Gondolatok tizenegy témában kommentárokkal
3.9.1. 1. téma: A felnőttnevelés, a felnőttoktatás és a felnőttképzés fogalmi jelentése, egymáshoz való viszonyuk és terminológiai használatuk
3.9.2. 2. téma: A felnőttképzés valamint a felnőttképzési diszciplína helye a nevelési oktatási-képzési tevékenység, illetve a neveléstudomány rendszerében
3.9.3. 3. téma: Az egész életen át tartó permanens tanulás filozófiája
3.9.4. 4. téma: A tanuló társadalom tudásalapjának részét alkotó, tanítandó tudás tartalma és jellege az egész életen át tartó permanens tanulás folyamatában. A közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés (a nevelési-képzési intézmény- és funkciórendszerek) feladat-megosztása és együttműködése a tudástartalmak közvetítésében
3.9.5. 5. téma: A kompetens tudás és a kulcsképességek fogalma
3.9.6. 6. téma: Az aufklerista vagy/és a liberális-szolgáltató elv érvényesülése
3.9.7. 7. téma: A felnőttképzés pótló és továbbképzés funkciója általában és a munkaerőpiacon. A felnőttképzés mint második esély
3.9.8. 8. téma: A funkcionális analfabetizmus "kezelése"
3.9.9. 9. téma: Felnőttképzés és társadalmi esélyegyenlítés, felnőttképzés és társadalmi mobilitás
3.9.10. 10. téma: A felnőttképzés intézményrendszerének fenntartói, az intézményrendszer szerkezete, intézményhálózata, valamint a képzés terheinek társadalmi megosztása
3.9.11. 11. téma: A felnőttképzés kultúrája
3.10. Különvélmény az oktatási-képzési minőség biztosításáról (és a minőségről) Avagy bemegy a tanuló az inputon, és kijön az outputon, mint a "Herz-szalámi" analógiája (?)
3.10.1. De olvashatjuk...
3.10.2. Minőség vagy minőségek?
3.10.3. Minőség: termék, áru, profit
3.10.4. Oktatási-képzési önazonosság
3.10.5. A megfelelés bizonytalanságai
3.10.6. Szolgáltatás és szakszerűség
3.10.7. És a mi a gazdaságos?
3.10.8. A rendszer mint princípium
3.10.9. Szabályozás: vonulatok és technikák
3.10.10. Szemléletek és elméletek
3.10.11. Léteznek másféle paradigmák is...
3.10.12. Summa summarum
3.10.13. És mégis: mire jó?
3.10.14. A minőségbiztosítás pótcselekvés
3.11. A munka világa, kontra a tanulás világa(?)
3.11.1. Indítékok és igények
3.11.2. Informális tanulás a munka világában
3.11.3. A tudáspiac kettős természete
3.11.4. A kompetens tudás és a humántőke
3.11.5. A tanulás: befektetés a humántőkébe
3.11.6. Ellentmondások és szűkítések
3.11.7. A tudás táguló körei
3.11.8. A tanulás és a munka időszerkezetei
3.11.9. Európai igények
3.11.10. A stratégiai lehetőség
4. Didaktikai nézőpontok
4.1. A távoktatás "mint olyan" és mint a levelező oktatás reformja
4.1.1. A távoktatás
4.1.2. A levelező oktatás és a távoktatás
4.1.3. Feltétlek, fogyatékosságok, ellentmondások
4.1.4. A középiskolai távoktatás tervei
4.1.5. Egy kísérlet tanulságai
4.1.6. Magyarázatok
4.2. A dolgozók iskolái tanterveinek első andragógiai koncepciója
4.3. A tananyag tervezése
4.4. Az iskolai felnőttoktatás tartalmi fejlesztésének koncepciója
4.4.1. 1. A fejlesztés háttere
4.4.1.1. A
4.4.1.2. B
4.4.1.3. C
4.4.1.4. D
4.4.1.5. E
4.4.1.6. F
4.4.2. 2. Felnőttoktatás a közoktatás rendszerében
4.4.2.1. A
4.4.2.2. B
4.4.2.3. C
4.4.2.4. D
4.4.2.5. E
4.4.2.6. F
4.4.2.7. G
4.4.3. 3. A tananyag jellemzői
4.4.3.1. A
4.4.3.2. B
4.4.3.3. C
4.4.3.4. D
4.4.3.5. E
4.4.3.6. F
4.4.3.7. G
4.4.3.8. H
4.4.3.9. I
4.4.4. 4. A tananyag műveltségi területei
4.4.4.1. A
4.4.4.2. B
4.4.4.3. C
4.4.4.4. D
4.4.4.5. E
4.4.4.6. F
4.4.4.7. G
4.4.4.8. H
4.4.4.9. I
4.4.5. 5. Következtetések
4.5. A problémamegoldó tanítás mint felnőttoktatási stratégia
4.5.1. Tanítási stratégiák
4.5.2. Mi a "probléma"?
4.5.3. A probléma lehet gyakorlati és elméleti
4.5.4. A probléma mgoldása
4.5.5. Reproduktv és problémamegoldó mentalitás
4.5.6. Tanulás és tanítás - problémákkal
4.5.7. Záradék
4.6. A tudományos ismeretterjesztés és az egész életen át tartó tanulás
4.7. Hipotézisek az e-learningről
4.7.1. 1. Hipotézis az e-learning tágabb és szűkebb értelmezéséről
4.7.2. 2. Hipotézis az e-learningről mint távtanulásról, mint távtanításról és mint távoktatásról
4.7.3. 3. Hipotézis a perceptivitás és a kognitív szabályozás természetéről
4.7.4. 4. Hipotézis a gondolkodás vezetéséről és irányításáról