ANDM-129L Távoktatás és e-learning - TESZTKÉRDÉSEK

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
ANDM-129L Távoktatás és e-learning - TESZTKÉRDÉSEK by Mind Map: ANDM-129L Távoktatás és e-learning - TESZTKÉRDÉSEK

1. 1. Történelmi visszapillantás a mai távoktatás néhány előzményére

1.1. 1840

1.1.1. UK, Pitman: gyorsírás tanítása levelezőlapon

1.2. 1856

1.2.1. Berlin, Toussaint: első levelező iskola - nyelvtanítás

1.2.2. Londoni Egyetem: nem helyben oktatott tanulók vizsgáztatása

1.3. 1877

1.3.1. Franciaország, Pigier: első levelező iskola

1.4. 1891

1.4.1. Amerika, Foster: • újságban „üzeni a tudnivalót” • levelező intézetet hoz létre munkások számára

1.5. 1898

1.5.1. Svédország, Hermods intézet: 150 000 tanulót fogadott évente

1.6. 1905

1.6.1. Baltimore: kísérleti magániskola elemi iskolai szinten 4500 diák számára

1.7. 1914

1.7.1. Melburne: elemi és középiskola közpénzből

1.8. 1919

1.8.1. Vancouver: elemi és középiskola közpénzből

1.9. 1922

1.9.1. Új-Zéland: elemi és középiskola közpénzből

1.10. 1926

1.10.1. Franciaország, Radio Luxembourg: oktató célzatú adások

1.11. 1927

1.11.1. BBC: kísérleti iskolarádiós műsorok

1.12. 1928

1.12.1. USA: kísérleti iskolarádiós műsorok

1.13. 1920's

1.13.1. Szovjetunió: rengeteg levelező tagozatos képzés

1.14. 1937

1.14.1. Radio Sorbonne: egyetemi szintű távoktatás

1.15. 1939

1.15.1. Iowa egyeteme: telefonon keresztüli oktatás mozgássérültek, kórházban vagy otthon fekvők számára

1.15.2. Franciaország, a CNED* őse : kifejezetten azoknak a középiskolás fiataloknak hozták létre, akiknek a háború miatt Északról illetve Keletről Délre kellett ideiglenesen települniük. Hogy a fiatalok ne essenek ki a tanulásból, levelező úton folytathatták középiskolai tanulmányaikat.

1.15.2.1. * Centre National d’Enseignement à Distance (Országos Távoktatási Központ)

1.16. 1942

1.16.1. Ausztrália: először használják a rádió-telefont oktatási céllal

1.17. 1950's

1.17.1. Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Magyarország: rengeteg levelező tagozatos képzés

1.18. 1960's

1.18.1. USA, UK (BBC), Japán, NSZK - a „virágzás” évei (I.): több országban „bevonul” a televízió is a távoktatás eszközeinek sorába

1.18.2. Franciaország: a rádiós adások bekapcsolása az egyetemi szintű levelező oktatásba

1.19. 1970's

1.19.1. USA, UK (BBC), Japán, NSZK - a „virágzás” évei (II.): több országban „bevonul” a televízió is a távoktatás eszközeinek sorába

1.19.2. Izrael, Németország, Spanyolország, Pakisztán, Irán, Venezuela, Costa Rica, Brazília: felsőfokú távképzések

1.20. 1980's

1.20.1. A távoktatás létezik mindenütt a világon

1.20.2. Számítógéppel támogatott oktatás

1.21. 1990's

1.21.1. Telematika**: az ázsiai országok fellendülése

1.21.1.1. **A telekommunikáció és az informatika összeolvadása

1.22. Napjainkban

1.22.1. Tucatnyi ország: távoktatás főleg kamaszoknak és felnőtteknek, egyetemistáknak és munkásoknak (alapképzés, továbbképzés, szakképzés, átképzés stb.)

1.23. Kovács Ilma (1996): Új út az oktatásban? A távoktatás. OKKER, Budapest. 21-23. o.

2. 2. Az e-learning definíciója, története

2.1. Az e-learning néhány definíciója

2.1.1. elektronikus eszközökkel történő tanítási-tanulási tevékenység/folyamat

2.1.2. elektronikus eszközökkel végzett tanítási-tanulási technológia

2.1.3. számítógéppel, illetve információs és kommunikációs technológiával segített tanulás

2.2. 1990

2.2.1. Kanada, USA, Ausztrália, UK: az e-learning nagyméretű használata

2.3. 1992

2.3.1. Az Auralog cég alkalmazza az internetet

2.4. 1995

2.4.1. Az Auralog cég nemzetközi szolgáltatásokat nyújt

2.5. 1996

2.5.1. Európa, Latin-Amerika, Oroszország, Japán, Új-Zéland: az e-learning nagyméretű használata

2.5.2. 7 virtuális egyetem a világon

2.6. 1999

2.6.1. 33 virtuális egyetem a világon

2.7. 2000

2.7.1. Vancouver: első Oktatási Kiállítás és Vásár (WEM)

2.7.2. Április 27., a francia Libération c. napilap: "a tudás 6 óriásának neten való egyesülése" - a társulás védekezni próbált a piacot eluraló magáncégek túlsúlya ellen • Université de Columbia • British Library • New York Library • Londol School of Economics • Cambridge University Press • Muséum d’histoire Naturelle de Smithsonian Washington

2.8. 2002-2003

2.8.1. Az Auralog cég 2 millió embernek nyújt online/offline képzési szolgáltatást

2.9. Kovács Ilma (2011): Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben. Magánkiadás, Budapest. 73. és 111. o.

3. 3. Az oktatási folyamat és az oktatási környezetek típusai

3.1. Az oktatási folyamat

3.1.1. A távoktatás nem mutat alapvető különbséget a hagyományos oktatáshoz viszonyítva: a cél itt is a tudás

3.1.2. A távolban és a távolság ellenére kell létrehozni és fenntartani a diák és tanár közötti pedagógiai párbeszédet

3.2. Az oktatási környezetek típusai

3.2.1. A kétdimenziós online felületekhez képest • a háromdimenziós tér és a másik személy egyedi, akár a valós élethez hasonló virtuális megjelenése, illetve az ott végzett tevékenység egy bizonyos idő után sokkal személyesebb, közvetlenebb érzést kelt, mint egy telefonbeszélgetés vagy videohívás. • a virtuális környezet sok esetben személyesebb, életszerűbb és valósághűbb, mint egy átlagos online felületen történő szöveg alapú beszélgetés

3.3. Kovács Ilma (1996): Új út az oktatásban? A távoktatás. OKKER, Budapest. 41. o.

3.4. Ollé János (2012): Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 19-20. o.

4. 4. Az LCMS-ek*** eszközei, lehetőségei

4.1. ***Learning Content Management System

4.1.1. LCMS-rendszerek jellemzői • az oktatási folyamatok támogatására fejlesztett, erősen folyamatszabályozó rendszer • a virtuális környezetekben nehezebben irányítható folyamatok támogatására ideális • az előre beállított modulok a virtuális tér megfelelő kialakításával összhangban megteremtik egy oktatási folyamat mikrostruktúrájának mérföldköveit • képesek a folyamat optimális kontrolljára

4.1.2. A Second Life és a Moodle rendszerek összekapcsolására fejlesztett tevékenységmodulok (SLOODLE eszköztár) • egyszerre jelennek meg online modulokban és virtuális objektumokban, közvetlenül összekapcsolva ezzel a két környezetet • blogok és mikroblogok (például Wordpress, Tumblr)

4.2. Ollé János: Virtuális környezet, virtuális oktatás. 64. o.

5. 5. A blended learning

5.1. Kombinált tanulás

5.1.1. A blended learning az alábbiak tanulási környezetének, illetve tananyagainak változatából alakult ki: • hagyományos jelenléten alapuló oktatás és konzultáció • távoktatás

5.1.2. Kombináljuk az elektronikus felületet a nyomtatott tananyagokkal és a személyes jelenléttel

5.2. A blenden learning jellemzői

5.2.1. Tanulás- és oktatáselméleti, módszertani alapokon nyugvó átfogó infopedagógiai stratégia

5.2.2. Az emberi lét változatos megismerési és kommunikatív formáit integrálja

5.2.3. Tér- és időkorlátok nélkül biztosítja a tanuló számára az optimális ismeretelsajátítást

5.2.4. A tananyagot • kooperatívan • változatos módszerekkel • egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítva a tanulók előrehaladási ütemének • ellenőrzését • ékelését

5.3. Forgó Sándor, Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos (2014): Tanulás tér- és időkorlátok nélkül. Iskolakultúra 04/12. sz. 123-139.

6. 6. A digitális tananyaggal szemben támasztott követelmények

6.1. Digitális tananyag

6.1.1. Olyan szoftvertermék, amely • egy adott oktatási célt szolgáló • meghatározott célcsoportra vonatkozó • strukturált • HTML–alapú, böngészőben megjeleníthető • az adott szakterület szabályai szerint meghatározott szakmai anyagot oktatási céllal tartalmaz

6.2. Követelmények

6.2.1. • Legyen önállóan tanulható • Legyen strukturált • Tartalmazzon kognitív elemeket • Ismertesse az elérendő oktatási célt, határozza meg ennek peremfeltételeit • Önellenőrző elemeket tartalmazzon • Szükség szerint tartalmazzon konstruktivista elemeket is • Az elsajátított ismeretek összefoglaló szintézisével záruljon

6.3. Petákné Balogh Anikó: Az e-learning szerepe a felsőoktatási intézmények tudásmenedzsment rendszerében. Kézirat. 39-40. o.

7. 7. Nevelés- és tanuláselméletek

7.1. A tanulásról és a tanításról kialakított tradicionális elképzelések

7.1.1. A tudásátadás pedagógiája: • az ókor és a középkor nagy részében • nem a való világot, hanem az azt közvetítő ismereteket tanulták • élőszóban előadott vagy olvasott szövegeket tanultak meg általában szó szerinti rögzítéssel • nagy figyelmet fordítottak az emlékezet fejlesztésére

7.1.2. A szemléltetés pedagógiája (Comenius): • a tanulás alapját a valóság tényei jelentik • a valóságot az elme képes tükrözni, és indukció révén következtetéseket von le belőle

7.1.3. A cselekvés pedagógiája • az eredményes tanulás alapfeltétele a tanuló aktivitása • meghatározó a gyermek öntevékenysége • fontos maga a cselekvés • minden az önállóan végzett felfedező tanulásra épül

7.2. A tanuláselméletek azt értelmezik • hogyan, milyen mechanizmusok révén képezi le az elme a környezetét • honnan ered, hogyan alakul ki a tudás • milyen viszonyban van a tudás a külső világgal • hogyan lehetséges a környezethez illeszkedő adaptív viselkedés

7.2.1. Behaviorista tanuláselmélet

7.2.1.1. A tanulás a viselkedés kondicionálásos módosítása a környezet hatására

7.2.1.2. A külvilág megfigyelhető ingereire fókuszál

7.2.1.3. Elutasítja a mentális elméleti modellek használatát

7.2.1.4. "Programozott oktatás"

7.2.1.5. A leegyszerűsített inger-válasz (S-R) modell nem alkalmas az összetettebb tanulási folyamatokra

7.2.2. Kognitivista tanuláselmélet

7.2.2.1. Az emberi agy egy információfeldolgozó szerkezet

7.2.2.2. Az információfeldolgozás részfolyamatai írják le, hogy mi történik a tanulás során

7.2.2.3. A tanulás belső információfeldolgozásként valósul meg

7.2.2.4. Az ingerek egy inaktív organizmusra hatnak

7.2.2.5. Az ingerek feldolgozását a tanuló belső világa, előzetes tapasztalatai és ismeretei határozzák meg

7.2.2.6. Nagy jelentősége van az elaborációnak (az ismételgetésnek)

7.2.3. Konstruktivista tanuláselmélet

7.2.3.1. A konstrukció elsődlegessége az instrukcióval szemben

7.2.3.2. A tudás átadható

7.2.3.3. A tudás egyéni/társas konstrukció, melyet a tanuló saját tapasztalatainak értelmezésével hoz létre.

7.2.3.4. A tanulási folyamat eredményessége szempontjából meghatározók • a belső feltételek • a korábbi tapasztalatok • az előzetes tudás • a meglévő valóságértelmezési modellek

7.2.3.5. Középpontban • az ember és pszichés folyamatai • a tanuló motiválása • a mintamutatás • a támogatás

7.2.4. Konnektivizmus

7.2.4.1. Az információs kor hálózatfilozófiája

7.2.4.2. Hálózati tanulásfelfogás

7.2.4.3. A hálózati információs rendszerek új lehetőségeket biztosítanak az információ-szerzés és a tanulás számára

7.3. Komenczi Bertalan (2013): Elektronikus tanulási környezetek kutatásai. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. 91-. o.

8. 8. Kurzustervezés és kurzusfejlesztés, a tartalomfejlesztés folyamata

8.1. Tananyagtervezés

8.2. Forgó Sándor, Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos (2014): Tanulás tér- és időkorlátok nélkül. Iskolakultúra 04/12. sz. 123-139.

9. 9. Tanítás, tanulás, tanulásmódszertan, oktatásszervezés online környezetben

9.1. A Gábor Dénes Főiskola e-learning képzése

9.1.1. Kevesebb kontaktóra

9.1.2. Folyamatos tutorálás, mentorálás

9.1.3. Színvonalas online multimédiás anyagok

9.1.4. A felhasználók e-kompetenciáinak fejlesztése

9.1.5. Tantárgyi és mentori fórumok

9.1.6. Belső (ILIAS) és külső e-mailek rendszeres használata

9.1.7. Klasszikus előadások helyett bevezető, illetve szemléletformáló konzultációk

9.1.8. Vizsga-előkészítő konzultációk

9.1.9. Tudásellenőrzés beiktatása a tananyag-elsajátítás köztes pontjain

9.2. Budai Attila. Szász Antónia (2008): E-kompetencia: új technológiák és pedagógiai feladatok az internetes távoktatásban. Kézirat. GDF, Budapest. 3.,4., 7., 8. o.

10. 10. A MOOC-ok bemutatása, jelentősége, tapasztalatai

10.1. MOOC

10.1.1. Massive Open Online Course (Masszív Nyitott Online Kurzus)

10.2. A MOOC jellemzői

10.2.1. A távoktatás egy formája • nagy tömegek számára kialakított • nyitott oktatási rendszer • a résztvevők korlátlanul és ingyenesen férnek hozzá online kurzusokhoz

10.2.2. Elismert tudásgazdák, oktatási intézmények • digitálisan nyilvánosságra hozzák oktatási programjaik egy részét • ingyenesen felkínálják azt a tanulni akaróknak

10.2.3. Több, mint online tanulás (ami egy technika)

10.2.4. Több, mint curriculum tanulás (ami egy kifinomult marketing)

10.2.5. A MOOC formájú kurzusokat nagy amerikai egyetemek indították először, mint pl. az MIT (Massachusetts Institute of Technology)

10.2.6. • EdX • Cousera • Udacity • OpenUpEd • Iversity • Canvas

10.3. Petákné Balogh Anikó: Az e-learning szerepe a felsőoktatási intézmények tudásmenedzsment rendszerében. Kézirat. 32-33. o.