ÁLLAMVIZSGA MA 06 A meghatározó Uniós szakpolitikai dokumentumok az életen át tartó tanulásról, v...

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
ÁLLAMVIZSGA MA 06 A meghatározó Uniós szakpolitikai dokumentumok az életen át tartó tanulásról, valamint a felnőttkori tanulásról az 1994-2014 közötti időszakban Az Európai oktatáspolitika formálódásának főbb szakaszai Főbb LLL EU dokumentumok 1994-től by Mind Map: ÁLLAMVIZSGA MA 06 A meghatározó Uniós szakpolitikai dokumentumok az életen át tartó tanulásról, valamint a felnőttkori tanulásról az 1994-2014 közötti időszakban Az Európai oktatáspolitika formálódásának főbb szakaszai Főbb LLL EU dokumentumok 1994-től

1. A meghatározó Uniós szakpolitikai dokumentumok az életen át tartó tanulásról, valamint a felnőttkori tanulásról az 1994-2014 közötti időszakban

1.1. Az Európai Bizottság és a Tanács

1.1.1. közleményei

1.1.1.1. Felnõttkori tanulás: soha nem késő tanulni Brüsszel, 2006

1.1.1.1.1. Az oktatás és képzés kulcselemek a Lisszaboni Stratégia gazdasági növekedésre, versenyképességre és társadalmi felzárkóztatásra vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításában A tagállamok Nemzeti Fejlesztési Programjukban (National Reform Programme) egyre növekvő mértékben elismerik a felnőttkori tanulás szerepét, néhány kivételtől eltekintve azonban a megvalósítás nem kielégítő.

1.1.2. ajánlásai

1.1.3. kezdeményezései

2. Az Európai oktatáspolitika formálódásának főbb szakaszai

2.1. 1957–1971 Az oktatás és képzés nem elsődlegesen fejlesztendő terület

2.2. 1971–1986 Az EGK tervezett oktatási és képzési programjai, törekvései egyre látványosabbak

2.3. 1987–1992 Az oktatás és képzés integrálódik az EU–EK politikáiba

2.4. 1992–2000 Felkészülés egy versenyképes gazdaság és munkaerőpiac és igényeire és az európai állampolgársághoz kötődő új kihívásokra

2.5. 2000–2010 A lisszaboni folyamat elindulása és 2002-től az oktatás és képzés terén történő erősítése

3. Főbb LLL EU dokumentumok 1994-től

3.1. A LLL definíciója

3.1.1. Minden, életünk során folytatott olyan tanulási tevékenység, melyet • a tudás • a készségek • a kompetenciák fejlesztésének céljával folytatunk • egyéni • állampolgári/civil • társadalmi • foglalkoztatási perspektívában

3.1.2. A Lifelong Learning gondolkodás magába foglalja • az oktatási folyamat további alternatíváinak kidolgozását • készségek, ismeretek, végzettségek megszerzését és továbbfejlesztését • a tanulási képesség és az alkalmazkodóképesség fejlesztését • problémahelyzetek megoldását • megfelelő tanítás és tanulási formák kidolgozását, feltárását és elfogadtatását

3.1.3. A felnőttek képzésének alapelvei

3.1.3.1. Átláthatóság • Információkhoz való hozzáférés • Jogszabályi nyilvánosság, tájékozottság • Átjárhatóság (pálya, szakmastruktúra, szakmaismeret) • Képzési intézményrendszer • Képzési támogatási rendszer

3.1.3.2. Esélyegyenlőség • Gyakorlatban érvényesülő jogegyenlőség • Képzés hozzáférés elérhetősége • Képzési program választék • Tanulást segítő szolgáltatások • Felzárkóztató programválaszték

3.2. Dokumentumok

3.2.1. Lifelong Education for All - Élethosszig tartó oktatást mindenkinek, UNESCO 1994

3.2.1.1. Középtávú stratégia az 1996-2001 időszakra

3.2.2. Az Európai Bizottság Fehér Könyve: Tanítás és tanulás. Útban a tanuló (kognitív) társadalom felé (1995)

3.2.2.1. Az oktatás és képzés területén eszközölt beruházások egyenértékűek más tőkebefektetési formákkal

3.2.3. Delors-jelentés az UNESCO számára; Tanulás- rejtett kincs (1996)

3.2.3.1. Egyéni felelősség, egyéni cselekvés, stabilitás, növekedés, versengés, kooperáció szolidaritás

3.2.3.2. Az oktatás négy alappillére • megtanulni megismerni • megtanulni dolgozni • megtanulni másokkal együtt élni • megtanulni élni

3.2.4. Lifelong Learning for All - Élethosszig tartó tanulás mindenkinek, OECD, Paris 1996

3.2.5. 1996: European Year of Lifelong Learning - 1996: Az élethosszig tanulás európai éve

3.2.6. 1997: V. Nemzetközi Felnőttképzési Konferencia Hamburg; Hamburgi Nyilatkozat

3.2.6.1. • Az egész életen át tartó művelődéshez és tanuláshoz való jog elismerése szükségesebb, mint valaha • Az emberek fejlesszék és gyakorolják egyéni és kollektív készségeiket és szakmai kompetenciájukat • A felnőttképzés így több lesz, mint jog; kulcs a XXI. századhoz

3.2.6.2. Napirend a jövő számára

3.2.7. Az EU AGENDA 2000. c. dokumentuma, 1997

3.2.7.1. A Lifelong Training (életen át tartó képzések) fogalmát hozza előtérbe

3.2.8. Bolognai Nyilatkozat az egységes európai felsőoktatási térség létrehozásáról, 1999

3.2.8.1. Bologna, 1999. június 19. Európa oktatási minisztereinek közös nyilatkozata • Könnyen érthető és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetése • Az európai felsőoktatási rendszer nemzetközi versenyképességének elősegítése

3.2.9. A „lisszaboni folyamat” keretében megjelenő Európai Bizottsági Memorandum az egész életen át tartó tanulásról, 2000

3.2.9.1. Kulcsfogalmak • foglalkoztathatóság • aktív állampolgárság • több befektetés az emberi erőforrásokba

3.2.9.2. Kulcsfontosságú üzenetek

3.2.9.2.1. Első kulcsfontosságú üzenet: új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára Célkitűzés: a tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása a tudás társadalmában fenntartható részvételhez szükséges ismeretek és készségek megszerzése és frissítése céljából

3.2.9.2.2. Második kulcsfontosságú üzenet: nagyobb befektetés biztosítása az emberi erőforrások területén. Célkitűzés: Az emberi erőforrásokba történő befektetés szintjének látható emelése, ami által Európa legfontosabb tőkéje – az ember – élvezi a legfőbb elsőbbséget.

3.2.9.2.3. Harmadik kulcsfontosságú üzenet: innováció az oktatásban és tanulásban. Célkitűzés: Hathatós oktatási és tanulási módszerekés kontextusok kifejlesztése az egész életen át tartó út és az élet teljes körére kiterjedő tanulás terén.

3.2.9.2.4. Negyedik kulcsfontosságú üzenet: a tanulás értékelése Célkitűzés: Jelentősen javítani kell a tanulásban való részvétel és a tanulás eredményének értelmezési és értékelési módozatain, különösen a nem formális és informális tanulás területén.

3.2.9.2.5. Ötödik kulcsfontosságú üzenet: az útmutatás és tanácsadás újragondolása Célkitűzés: Mindenki számára, az élet minden szakaszában könnyen elérhető minőségi információ és tanácsadás biztosítása az Európa szerte létező tanulási lehetőségekről.

3.2.9.2.6. Hatodik kulcsfontosságú üzenet: közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz Célkitűzés: Amennyire csak lehet, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit közel kell vinni a tanulókhoz és azok közösségeihez, valamint szükség szerint fejleszteni kell az ICT-alapú ellátást.

3.2.10. A Sapir- és a Kok-jelentés (2004)

3.2.10.1. A lisszaboni folyamat felülvizsgálata. Program megvalósításának konkrét kérdései pl.: finanszírozhatóság A célkitűzések 2010-es céldátumát törölni kellett, megvalósíthatatlansága miatt. A stratégiát azonban fenntartották, négy új kulcsterületet jelöltek ki, 24 irányelvet fogadtak el és kitűzték a nemzeti felzárkózási akciótervek beillesztését a liszaboni programba. A négy új stratégiai terület: (1) a tudás kiterjesztése és az innováció, (2) az egységes belső piac tényleges megvalósítása, (3) új munkahelyek teremtése és új európai szociális modell kialakítása, (4) makrogazdasági stabilizációs politikák. A tudásalapú gazdaság megteremtésén alapuló versenyképesség javítása lehet Európa térvesztése csökkentésének, megfordításának egyedüli alapja.

3.2.11. Európa 2020 2010

3.2.11.1. –az eredeti liszaboni stratégia folytatására, újrafogalmazására helyezték a hang-súlyt. 2010 márciusára megszületett az EU-2020 fejlesztési stratégia, amely összefoglalja a 2010-2020-as évtized fő célkitűzéseit. Az Európai Bizottság a következő célokat javasolja megvalósítani 2020-ig: • A 20-64 év közötti korosztály 75 %-át foglalkoztatni kell; -(a jelenlegi kétharmados szintről). • A K+F-beruházások növelése a GDP jelenlegi 1,9 százalékáról 3 százalékára (megismétlik az eredeti, tíz évvel ezelőtti célt) • Az ún. "20/20/20" klíma/energia célokat szükséges elérni (ebbe beletartozik az égéstermékek 30%-al történő csökkentése megfelelő feltételek esetén); • A korai iskolaelhagyók számát 10% alá kell szorítani (jelenleg 15%),, továbbá a fiatalok 40%-ának diplomát kell szereznie; • 20 millió alá kell szorítani a szegénységben élők számát.