Egybeírás és különírás

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
Egybeírás és különírás by Mind Map: Egybeírás és különírás

1. Szószerkezetek (külön)/Összetett szavak (egybe) (egyszeres)

1.1. Alárendelő

1.1.1. Alanyos

1.1.1.1. Jelentésváltozás történt -> EGYBE (pl. agyafúrt, nyakatekert)

1.1.1.2. Nem történt jelentésváltozás -> KÜLÖN (pl. anyja nevelte (fiú), vihar okozta (kár))

1.1.1.3. Hagyomány -> ahogy a hagyomány diktálja (pl. rozsdamarta, átokverte, dércsípte, dérlepte, molyrágta, napsütötte, porlepte, szúette stb.)

1.1.2. Minőségjelzős

1.1.2.1. Jelentésváltozás történt -> EGYBE (pl. kisasszony, hidegvérű)

1.1.2.2. Nem történt jelentésváltozás -> KÜLÖN (pl. általános iskola, vonzó megjelenés, megbecsült ember, mezőgazdasági munkás)

1.1.2.3. Hagyomány -> ahogy a hagyomány diktálja (pl. fogaskerék, légiposta, fiatalkorú, jótett, útitárs, haditerv stb.)

1.1.2.3.1. Anyagnévi összetételek: egyszerű szó+egyszerű szó=EGYBE (pl. aranylánc), valamelyik/mindkét tag összetett szó=KÜLÖN (pl. fehérarany lánc, aranynyaklánc, fehérarany nyaklánc)

1.1.2.3.2. -ó/-ő képzős igenév minőségjelzőként, (1.) ha alkalmi minőségjelző=KÜLÖN (pl. éneklő gyerek), (2.) ha összeforrtak: egyszerű szó+egyszerű szó=EGYBE (pl. védőgát), valamelyik/mindkét tag összetett szó=KÜLÖN (pl. partvédő gát, védő homokgát, partvédő homokgát). Hagyomány alapján kivétel pl. bevásárlóközpont, forgószínpad, javítóműhely, mérőműszer, mozgókórház,vendéglátóipar stb.

1.1.2.3.3. Színnevek mindig EGYBE (mélykék, haragoszöld)

1.1.2.3.4. Foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő főnévi minőségjelző: KÜLÖN (pl. orvos barátom, gyermek király, ajándék könyv, vendég néni)

1.1.2.3.5. Fajtajelölő főnévi minőségjelző: EGYBE kivéve állatfajok (pl. csiperkegomba, fiúgyerek)

1.1.2.3.6. Egy tulajdonnév egy köznév jelzője: KÜLÖN (pl. Kovács mérnök, Opel gépkocsi)

1.1.3. Mennyiségjelzős

1.1.3.1. Jelentésváltozás történt -> EGYBE (pl. ezermester, hatökör)

1.1.3.2. Nem történt jelentésváltozás -> KÜLÖN (pl. száz forint, negyvenöt perc)

1.1.3.3. Hagyomány -> ahogy a hagyomány diktálja

1.1.3.3.1. Egyszerű szó+egyszerű szó=EGYBE (pl. ötméteres), valamelyik/mindkét tag összetett szó=KÜLÖN (pl. tizenöt méteres, öt öt négyzetméteres, tizenöt négyzetméteres)

1.1.4. Határozós

1.1.4.1. (Jellel/Raggal) jelölt

1.1.4.1.1. Jelentésváltozás történt -> EGYBE (pl. ágrólszakadt, napraforgó)

1.1.4.1.2. Nem történt jelentésváltozás -> KÜLÖN (pl. térdre hull, vizsgára készül)

1.1.4.2. (Jellel/Raggal) jelöletlen -> EGYBE (pl. félkész, vitamindús)

1.1.4.3. Hagyomány (pl. bérbeadás, célravezető, életbelépés, kézhezvétel, lényegbevágó, rendbehozatal, szeretetreméltóság stb.)

1.1.5. Tárgyas

1.1.5.1. (Raggal) jelölt

1.1.5.1.1. Jelentésváltozás történt -> EGYBE (pl. egyetért, helytáll)

1.1.5.1.2. Nem történt jelentésváltozás -> KÜLÖN (pl. kezet nyújt, mesét olvas)

1.1.5.2. (Raggal) jelöletlen -> EGYBE (pl. kéményseprő, kincskereső)

1.1.6. Birtokos jelzős

1.1.6.1. (Jellel/Raggal) jelölt

1.1.6.1.1. Jelentésváltozás történt -> EGYBE (pl. barátfüle, vásárfia)

1.1.6.1.2. Nem történt jelentésváltozás -> KÜLÖN (pl. a fiúnak a könyve, a lakóház pincéje)

1.1.6.2. (Jellel/Raggal) jelöletlen -> EGYBE (pl. napsugár, iskolaudvar)

1.1.6.3. Hagyomány (pl. holdtölte, napkelte, tojásfehérje stb.)

1.1.7. Jelentéstömörítő -> EGYBE (pl. emlékkönyv, motorcsónak)

1.2. Mellérendelő

1.2.1. Ismétléses mellérendelés

1.2.1.1. általában KÖTŐJELLEL (pl. más-más, messze-messze) DE: azaz, nana, dádá!

1.2.1.2. Ugyanaz a szó különböző toldalékkal -> KÜLÖN (pl. háztól házig, jobbnál jobb)

1.2.1.3. Önállóan nem létező összetételi tag -> KÖTŐJELLEL (pl. réges-régi, nőttön-nő)

1.2.2. Valódi mellérendelés

1.2.2.1. Az összetételi tagok külön toldalékolhatóak -> KÖTŐJELLEL (pl. süt-főz, fekete-fehér, előbb-utóbb)

1.2.2.2. Csak az összetétel végén toldalékolunk -> EGYBE (pl. búbánat, rúgkapál)

1.2.2.3. Toldalék nélküli alakjuk nem él összetételként -> KÖTŐJELLEL (pl. apraja-nagyja, tesi-lelki)

1.2.2.4. Két azonos szerepű szó összetétele -> KÖTŐJELLEL (pl. gazdasági-társadalmi, sírva-nevetve)

1.2.2.5. Hagyomány (pl. rabló-pandúr, sakk-matt, édes-bús, szoba-konyha, piros-fehér-zöld)

1.2.3. Álikerszó -> KÖTŐJELLEL (pl. fúr-farag, csillog-villog)

1.3. Ritkább szóalkotási módok

1.3.1. Ikerszó

1.3.1.1. Az összetételi tagok külön toldalékolhatóak -> KÖTŐJELLEL (pl. irul-pirul, ímmel-ámmal)

1.3.1.2. Csak az összetétel végén toldalékolunk -> EGYBE (pl. csigabiga, terefere)

2. Többszörös összetételek

2.1. A 6 szótagnál hosszabb többszörös összetételeket a fő összetételi tagok határán kötőjellel választjuk el (pl. élelmiszeripar, csapatzászló-avatás)

2.1.1. Nem számítanak bele a szótagszámba a szóvégi jelek, ragok és az -i képző.

2.1.2. Csak a két vagy több szótagú igekötők tekinthetők külön összetételi tagnak.

2.2. Két kötőjelet használunk azokban az összetételekben, melyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi, betűszós előtag, három mássalhangzó találkozása) (pl. Nobel-díj-átadás, tb-járulék-csökkentés, sakk-készlet-gyűjtemény)

2.3. Mozgószabály

2.3.1. Ha egy kötőjeles összetételhez egy kötőjellel kapcsolandó tagot illesztek, az első kötőjelet kihagyom (pl. anyagcserevizsgálat-kérés)

2.3.2. Ha egy különírt szókapcsolat olyan utótagot kap, amely az egészhez tartozik, az eredetileg különírandó részt egybe írjuk és kötőjellel kapcsoljuk az utótagot (pl. hidegvíz-csap, kémia-házifeladat)

2.3.3. Ha két tag egy egységként kapcsolódik egy harmadikhoz, a két tagot kötőjellel kapcsoljuk és a harmadik tagot tőlük külön írjuk (pl. élet-halál harc, kutya-macska barátság)

2.4. Hagyományosan kivételek pl.: akasztófáravaló, fizetővendéglátás, pénzügyminisztérium, valószínűségszámítás stb.

3. Hagyomány egyéb esetei

3.1. Több képző kapcsolódik különírt szókapcsolathoz: EGYBE (Pl. házhozszállítási, egymásutániság)

3.2. Különírt szókapcsolatok felsőfokú alapjai: EGYBE (pl. legharcrakészebb)

3.3. Ha az előtag önálló szóként nem használatos: EGYBE (pl. alelnök, pótágy)

3.4. -d képzős sorszámnévi jelzőt a főnevekkel és melléknevekkel, maga névmás alakjaival EGYBE (pl. ötödévben, másodrendű, harmadmagával)

3.5. -fajta, -féle, -nemű, -szerű, -rétű utótag közszókkal EGYBE (pl. többféle, nagyszerű)

3.6. -fajta, -féle, -forma, -szerű utótag tulajdonnevekkel KÖTŐJELLEL (pl. Kosztolányi-szerű, Petőfi-féle

3.7. Tulajdonnév köznévvel/melléknévvel jelöletlen összetételt alkot: KÖTŐJELLEL (pl. Afrika-kutató, Herkules-erejű)

3.8. Betűszó és közszó összetétele: KÖTŐJELLEL (pl. EU-csatlakozás, tv-műsor)

3.9. Ezeken kívül is számos szabállyal nem leírható hagyományos írásmódú alak létezik, ezért az egybe/különírást mindig érdemes a helyesírási szabályzatban ellenőrizni.

4. Morfológiai összetételek

4.1. Névutós kapcsolatok

4.1.1. Általában KÜLÖN

4.1.2. Jelentése módosult: EGYBE (pl. délelőtt, földalatti, holnapután, mindenekfelett, munkanélküli, rendszerint, toronyiránt)

4.2. Igekötős kapcsolatok

4.2.1. Igekötők: abba, agyon, alá, át, be, bele, benn, egybe, el, ellen, elő, előre, fel, föl, félbe, félre, felül, fölül, fenn, fönn, hátra, haza, helyre, hozzá, ide, keresztül, ketté, ki, körük, közbe, közre külön, le, meg, mellé, neki, oda, össze, rá, rajta, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újjá, újra, utána, végbe, végig, vissza stb.

4.2.2. Igekötő az ige előtt: EGYBE (pl. megír)

4.2.3. Igekötő az ige után: KÜLÖN (pl. mehettek vissza)

4.2.4. Megismételt igekötők KÖTŐJELLEL majd EGYBE az igével (pl. ki-kinéz)

4.2.5. Ellentétes jelentésű igekötők KÖTŐJELLEL és az igétől KÜLÖN (pl. ki-be járkál)

4.2.6. Összevissza és szerteszéjjel határozószókat az igétől KÜLÖN (pl. összevissza beszél, szerteszéjjel szór)

4.2.7. Igekötőként is használt határozószók: határozói jelentést hangsúlyozok=KÜLÖN (pl. fenn marad a padláson), igekötői jelentést hangsúlyozom=EGYBE (pl. fennmarad a neve)

4.2.8. Igekötővel alakilag azonos határozószói névmás: igekötő=EGYBE (pl hozzájárul.), névmás=KÜLÖN (pl. hozzá megy feleségül)

4.3. Névmási kapcsolatok

4.3.1. E, a, ez, az mutatónévmás+névutó: (1.) határozószói, kötőszói, utalószói szerepben EGYBE (pl. azelőtt, azalatt, afelől, anélkül, ahelyett) (2.) Nyomatékos rámutatás esetén KÜLÖN (pl. a szerint kell eljárni, nem e szerint)

4.3.2. Névmások előttük álló nyomatékosító elemmel EGYBE (pl. önmagam, egymagad, ugyanolyan, éppolyan, énbennem, tenálad)

4.3.3. Se/sem/semmi (1.) névmások előtagjaként EGYBE (pl. semekkora,semennyi, semmikor, semmilyen), (2.) névmások után KÜLÖN (pl. semmi se) Hagyományosan kivétel: sohase, sohasem, sose, sosem.

5. Szervetlen összetételek

5.1. Pl. úgyhogy, mivelhogy, ámbár, merthogy, éspedig, nemdohányzó, nemegyszer, nemhiába, nemkülönben, nemlét, nemrég, nemritkán, mégiscsak, egyszercsak, máris)