1. Hatásai
1.1. ózonlyuk kialakulása
1.1.1. Az ózonréteg az 1970-es évek óta vékonyodik, amiért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből - CFC-gázokból - felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között. A legsúlyosabb helyzetet az Antarktisz felett figyelték meg, ahol az 1980-as évek eleje óta ózonlyuk alakul ki minden év szeptembere és novembere között.
1.1.2. mérése
1.1.3. Egy Dobson-egység azt jelenti, hogy a légkör egy 1 négyzetcentiméter alapterületű levegőoszlopára 2,69x1016 ózonmolekula jut. Az ózon vastagságának globális átlaga 300 Dobson-egység.
1.2. szmog
1.2.1. London típusú
1.2.2. Los Angeles típusú
1.3. savas eső
1.3.1. A gyengébb hatást a szén-dioxidból létrejövő szénsav gyakorolja a környezetre. Ez a csapadék és a hó pH-értékét 5,6-re csökkenti. Ezt az értéket tekintik többen a savas eső határának, de másik besorolás szerint az 5-ös pH-értéket tartják annak. A szén-dioxiddal szemben a kénsav és a salétromsav akár 2,4 pH-értékű savasodást is okozhat. Meg kell jegyezni, hogy a pH-érték skálája logaritmikus beosztású, így nagyságrendbeli különbségekről beszélünk. Európában a szárazföldről a légkörbe jutó kén-dioxid közel egésze antropogén eredetű. Egyrészt a kéntartalmú ércek kohósítása, másrészt a kőolaj és a szén (elég jelentős 1-5%, vagy még több koncentrációjú ként tartalmaznak) elégetésekor kén-dioxid keletkezik, amely az atmoszférában vízzel kénessavat (H2SO3) alkot. Kibocsátók a belső égésű motorok is, főleg a katalizátorok általános bevezetése előtt adták nagy részét a szennyezésnek. Természetes úton általában az erdőtüzeknél, növényi bomlásnál és vulkáni működéskor kerül a levegőbe kén-dioxid. A salétromsav (HNO3) ipari gyártása során ammóniát (NH3) oxidálnak nitrogén-monoxiddá (NO), amely a levegő oxigéntartalmának hatására nitrogén-dioxiddá alakul (NO2). Ezt oxidatív körülmények között vízben elnyeletik, így nyerik a salétromsavat. Azonban az oldódás nem tökéletes, így a gyárkéményekből távozó nitrogén-dioxid a levegő víztartalmával reakcióba lépve salétromsavat, illetve salétromossavat (HNO2) alkothat.
1.4. fokozódó üvegházhatás
1.4.1. A legfőbb természetes üvegházhatású gázok (ÜHG) a vízgőz (H2O), a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O)
1.4.2. Az üvegházhatás nélkül a Föld felszínén átlagosan 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. Jelenleg azonban az a probléma, hogy a légkör legfontosabb üvegházhatású gázának, a széndioxidnak a koncentrációja a fosszilis energiahordozók elégetése miatt nagy ütemben növekszik, ezért a légkör túl sok hőt tart vissza, és így felmelegszik.
1.5. egészségügyi kockázatok
1.5.1. A finom szemcsés anyag globális díja
2. Teendők
2.1. kármentesítés
2.2. megelőzés
3. Ki-Mennyit
4. Fogalma
4.1. olyan anyagok légkörbe kerülése, amik károsítják a környezetet és az élővilágot
5. Folyamata
5.1. emisszió
5.2. transzmisszióA transzmisszió kérdésköre | Környezeti elemek | Sulinet Tudásbázis
5.3. immisszió
6. Forrása
6.1. természetes eredetű
6.1.1. erdőtűz
6.1.2. kőzetek mállása
6.1.3. elpusztult élőlények bomlási folyamatai
6.1.4. vulkánkitörés
6.1.4.1. https://www.youtube.com/watch?v=7EspRX6bwls
6.1.5. élőlények anyagcsere folyamatai
6.2. mesterséges eredetű
6.2.1. fűtés
6.2.2. A levegőszennyezés károsabb, mint a dohányzás
6.2.3. közlekedés
6.2.4. ipar
6.2.5. mezőgazdaság
7. Mi kerül a levegőbe
7.1. ózon
7.2. CO
7.3. SO2
7.4. radioaktív anyagok
7.5. NOx
7.6. szálló por
7.7. pollen
7.8. metán
7.9. Korom
7.10. Fluor
7.11. CFC (klórozott-fluorozott szénhidrogének
8. Határértékek
8.1. a még megengedhető mennyiségek értékei
8.1.1. országonként változó lehet