1. Élete
1.1. Született: 1878.01.12
1.1.1. Édesanyja Wallfisch Jozefa
1.1.2. Édesapja, Neumann Mór
1.2. Tanulmányai
1.2.1. Lónyai utcai Református Gimnázium
1.2.2. genfi egyetem
1.2.3. Budapesten jogot tanult
1.3. Feleségei:
1.3.1. 1906-ban feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt
1.3.1.1. Lányuk: Molnár Márta
1.3.2. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit
1.3.3. Darvas Lili
1.4. 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg.
2. Egyéb prózai művei:
2.1. Az éhes város (1901), Egy gazdátlan csónak története (1901), A Pál utcai fiúk (1907), Muzsika (1908), Egy haditudósitó naplója (1916), A zöld huszár (1938), Útitárs és száműzet készült - Jegyzetek egy önéletrajzhoz ( 1950)
3. Művei alapján készült filmek:
3.1. Az ördög (1915, 1918 - rendező Kertész Mihály, 1919, 1921), Liliom (1919 - Kereszt Mihály rendező, 1921, 1934 - rendező Fritz Lang, 1956), A Testőr (1925, 1931, 1941), Úri divat (1925). , A hattyú (1925, 1930, 1956), Olimpia (1929, 1930, 1960 - rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren), A Pál utcai fiúk (1934, 1969 - rendező Fábri Zoltán), Egy, kettő, három (1961 - rendezett Billy Wilder), A jó tündér (1935, 1947), Nagy szerelem (1937)
4. munkássága
4.1. cikkei jelentek meg budapesti napilapokban
4.2. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveleteket és idegen nyelvű színdarabok fordításán dolgozott
4.2.1. 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye
4.2.2. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón.
4.2.3. Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával.
4.2.4. 1909-ben legnagyobb sikerét a Liliommal aratta
4.2.4.1. 1934-ben a Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott körhinta (Körhinta) című musicalnek
4.2.5. 1907-ben írta meg mindmáig legnépszerűbb regényét a Pál utcai fiúkat.
4.2.6. 1916-ban írta meg az Egy Haditudósító emlékiratai című könyvét.