Az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát célzó intézkedések

1. Hulladékgazdálkodás

1.1. Átállás az egyszer használatos orvostechnikai eszközökről az újrahasználható orvostechnikai eszközökre. Könnyebben megvalósítható, mert már létezhetnek ilyen termékek: sebészek számára gyártott speciális eszközök, steril kendők, steril köpenyek és hőtakarók. Nehezebben megvalósítható, mert nem biztos, hogy léteznek ilyen termékek: kesztyűk, orvosi arcvédő maszkok. Meg kell oldani a sterilizálással kapcsolatos kihívásokat. Középtávú/hosszú távú

1.2. Az egyszer használatos kesztyűkből származó hulladék csökkentése azáltal, hogy a személyzet oktatásban részesül arról, hogy milyen helyzetekben van szükség kesztyű viselésére. Minden kórházi helyiségben biztosítani kell a kézfertőtlenítés és a kézmosás lehetőségét. Középtávú/hosszú távú

1.3. A hulladékok helyes szelektálása különböző hulladéktárolók biztosításával, és azáltal, hogy a személyzet oktatásban részesül a szelektív hulladékgyűjtésről. Biztosítani kell a szemétgyűjtés logisztikai hátterét. Biztosítani kell a hulladék újrahasznosítását. Középtávú

1.4. A fémből készült orvostechnikai eszközök (például a kórtermekben használt steril sebkezelő eszközök) gőzsterilizálásának és újrafelhasználásának bevezetése. Középtávú/hosszú távú

1.5. A nyomtató beállítása, hogy mindig kétoldalasan nyomtasson, és kizárólag újrahasznosított papír használata. Rövid távú

1.6. Átállás a papír alapú dokumentációról az elektronikus alapú dokumentációra. Középtávú/hosszú távú

1.7. Egészségügyi előnyök: Közvetett hatás a gyártásból származó, levegőbe/vízbe történő kibocsátások csökkenése révén; közvetlen hatás az egészségügyi ágazatra a költségek csökkenése révén; a levegő-, víz- és talajszennyezés, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás közvetlen hatásainak csökkenése, a víz- és talajszennyezés hatásainak csökkenése.

2. Beszerzés

2.1. Fenntartható beszerzési irányelvek meghonosítása a kórházban. Beszerzés kizárólag olyan gyártóktól, akik megfelelnek ezeknek az irányelveknek (feltétel lehet például a klímasemlegesség és a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása). Középtávú/hosszú távú

2.2. Egyes orvostechnikai eszközök esetében hasznos lehet a kiszervezés: az eszközök megvásárlása helyett érdemes felmérni, hogy vannak-e olyan cégek, amelyek biztosítják azokat, és körforgásos módon gondoskodnak a karbantartásukról, például az elromlott gépek javításáról. Középtávú/hosszú távú

3. Épületek

3.1. Beruházás megfelelő szigeteléssel ellátott, fenntartható épületekbe. Hosszú távú

3.2. Beruházás napelemrendszerbe. Hosszú távú

3.3. Beruházás a külterek zöldítésébe. Hosszú távú

3.4. Egészségügyi hatás: A beltéri levegő minőségének javulása, és egészségre ártalmatlan anyagok használata.

4. Altatógázok

4.1. Adott esetben kevesebb altatógáz felhasználása más típusú érzéstelenítés (pl. intravénás, epidurális érzéstelenítés) alkalmazása révén, vagy – ha lehetséges – a friss gáz áramlásának csökkentésével. Rövid távú

4.2. A legsúlyosabb üvegházhatást kiváltó altatógázok betiltása. Rövid távú

4.3. Az altatógázok újrahasznosítására vonatkozó stratégiák bevezetése. Középtávú/hosszú távú

5. Energiafogyasztás

5.1. Átállás megújuló energiaforrások használatára. (Közegészségügyi előnyök: Csökken a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből eredő légszennyezés – alacsonyabb lesz a halálozási és megbetegedési arány) Rövid távú

5.2. Az energiahatékonyság javítása a következők révén:

5.2.1. Szellőztetés: amennyiben megoldható, a teljesítmény csökkentése, illetve a működés optimalizálása azáltal, hogy jelenlétérzékelőket telepítenek a műtőkbe. Középtávú

5.2.2. Hűtés: automatikusan záródó ajtók beszerelése. Középtávú/hosszú távú

5.2.3. Fűtés: Amennyiben lehetséges, az alaphőmérséklet növelése. Nagy hatékonyságú hőszivattyúk használata, megfelelő szigetelés biztosítása. Középtávú/hosszú távú

5.2.4. Világítás: Átállás LED-lámpákra, jelenlétérzékelők felszerelése. Rövid/középtávú

5.3. Egészségügyi előnyök: Közvetett hatás a légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén.

6. Közlekedés

6.1. A tervezett vizsgálatok időpontjának optimalizálása, hogy a betegnek ritkábban kelljen bejönnie a kórházba, úgy mint a példában: a beteg a látogatása során egyaránt találkozik az aneszteziológussal és a sebésszel. Középtávú

6.2. Online műtét előtti konzultációk bevezetése. Középtávú

6.3. Kerékpárbérlési lehetőségek biztosítása a kórházi dolgozók számára. Rövid/középtávú

6.3.1. Egészségügyi előnyök: A több testmozgás révén javul a dolgozók egészségi állapota.

6.4. Elektromos járművekből álló kórházi járműpark kialakítása. Középtávú/hosszú távú

6.5. Tömegközlekedési bérlet felajánlása a dolgozóknak. Az önkormányzattal együttműködve a busz- és vonatközlekedés elérhetőségének növelése. Rövid/középtávú

6.6. Egészségügyi előnyök: Közvetett hatás a légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén.

7. Élelmezés

7.1. Helyi termékek beszerzése a szállításból eredő kibocsátások csökkentése érdekében. Rövid/középtávú

7.2. A növényi alapú élelmiszerek előtérbe helyezése, a hús és az állati eredetű termékek arányának csökkentése. Rövid távú

7.2.1. Egészségügyi előnyök: Csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.

7.3. Az élelmiszerpazarlás elkerülése: digitális eszközök használata arra, hogy még az ételek kiosztása előtt megismerjék a betegek étkezési preferenciáit. Középtávú

7.4. Újrafelhasználható dobozok bevezetése az elvitelre szánt ételekhez és italokhoz. Rövid távú

8. Általános javaslatok

8.1. A megelőző orvoslás előtérbe helyezése a megbetegedések, majd a diagnosztizálás és a kezelés iránti szükségletek elkerülése érdekében. A dolgozók egészségének megőrzését célzó stratégiák bevezetése, például sportolási lehetőségek, tanácsadás biztosítása és a dohányzásról való leszokás jutalmazása. Szakpolitikai szinten ez azt jelentené, hogy az egészségügyi beruházások egy részét átirányítanák a megelőző orvoslásba. Hosszú távú

8.1.1. Egészségügyi előnyök: Csökken a halálozási arány és a megbetegedések száma.

8.2. Csökken a szükségtelen orvosi beavatkozások száma. Egyértelmű diagnosztikai és kezelési irányelvek bevezetése a kórházban, valamint az orvosok és az orvostanhallgatók képzése arról, hogyan kerülhető el a szükségtelen diagnosztizálás és beavatkozás. Hosszú távú

8.2.1. Egészségügyi előnyök: Csökken a szükségtelen diagnosztizálásból és beavatkozásból adódó egészségügyi komplikációk száma.

8.3. Beruházás a digitalizációba: Az online konzultációk és az elektronikus egészségügyi nyilvántartások megtakarításokat eredményezhetnek az emberi erőforrások tekintetében, és könnyen elérhetővé tehetik az összes információt, így megspórolható a befektetett energia és/vagy anyagok egy része.

8.4. Beruházás a kutatásba: Az egészségügyi ágazat még éppen csak elkezdte felmérni szénlábnyomát. Sok az ismeretlen tényező. Például hogy mely gyógyszereknek fenntarthatóbb az ellátási lánca? Fenntarthatósági szakértőkkel együttműködve érdemes lenne meghatározni a leginkább fenntartható egészségügyi kezelési módszereket. A gyógyszerekkel kapcsolatban hasznos lenne létrehozni egy adatbázist, amely útmutatást nyújt a beszerzési osztálynak. Van-e mód arra, hogy megvalósítsák a körforgásos gazdaság egy szeletét a kórházban, például azáltal, hogy a műtőben szelektíven gyűjtik a műanyagot, VAGY bevonják a gyártó cégeket?

8.5. Az egészségügyi dolgozók bevonása: Ők tudják a legjobban, mi történik a mindennapokban, és nekik kell végrehajtaniuk a változásokat. Ezért a kezdetektől fogva közvetlenül be kell vonni őket. Nagyon fontos a tudatosság, az oktatás és a motiváció.

8.5.1. Egészségügyi előnyök: Az egészséges, jó csapatszellemmel rendelkező munkakörnyezet jótékony hatással lehet az egészségügyi dolgozók mentális egészségére.