1. Fő alakjai
1.1. Joseph Haydn
1.1.1. 1732 - 1809
1.1.2. Lefekteti a klasszika zenei alapjait
1.1.3. Szonáta forma
1.1.4. Műfajok
1.1.4.1. Zongorás trió
1.1.4.2. Billentyűs szonáták
1.1.4.3. Vonós négyes
1.1.4.4. Opera
1.1.4.5. Szinfónia
1.2. Wolfgang Amadeus Mozart
1.2.1. 1756 - 1791
1.2.2. Tökéletesre fejleszti Haydn munkáját
1.2.3. Klasszikus zene mintapéldája
1.2.4. Műfajai
1.2.4.1. Kamaraművek
1.2.4.2. Vonós négyesek
1.2.4.3. Verseny művek (szinte minden hangszerre)
1.2.4.4. Dalok
1.2.4.5. Oratórium (valásos opera)
1.2.4.6. Mise
1.2.4.7. Opera
1.2.4.8. Szonáta
1.3. Ludwig van Beethoven
1.3.1. 1770 - 1827
1.3.2. Feszegeti a klasszika határait
1.3.2.1. Pl: IX. Szinfónia
1.3.2.1.1. Szövege: Friedrich Schille
1.3.2.1.2. Kelt: 1823-24
1.3.2.1.3. 4 tételes
1.3.3. Romantika előszele
1.3.4. Műfajok
1.3.4.1. Versenyművek
1.3.4.2. Szinfónia
1.3.4.3. Nyitány
1.3.4.4. Szonáta
1.3.4.5. Mise
1.3.4.6. Vonós négyes
1.3.4.7. Kantáta
1.3.4.8. Opera
1.3.4.9. Oratórium
2. Források
2.1. Tesóm
2.2. Bécsi klasszikus zene – Wikipédia
3. Saját vélemény
3.1. Nekem a romantika a kedvenc zenei korom
3.2. Azonban a klasszikus műveket is nagyon kedvelem
3.3. Kedvencem: Haydn: Búcsú szinfóniája
3.4. A zene mellett az is tetszik, hogy ezáltal üzent a királynak, hogy engedje el a zenészeket
4. Jellemzői
4.1. Szigorú formákhoz való ragaszkodás
4.2. Mértéktartás
4.3. Visszafordulás az antik világhoz
4.4. A szerző forró szívvel és hideg ésszel alkot
4.5. 1730-1830-ig a zenében
4.6. Felvilágosodás zenéje
4.7. Átláthat, világos felépítés
4.8. Formailag gazdag
4.9. Formák
4.9.1. Szonáta
4.9.2. Variációs
4.9.3. Rondó
4.10. Fontos a harmónia kezelés (összhangzat)
4.11. Korstílus volt
4.11.1. Képzőművészet
4.11.2. Építészet
4.11.3. Irodalom