1. I. A mozgás szervrendszere - ismétlés
1.1. aktív hely és helyváltoztató mozgás a mozgás szervrendszere segítségével történik mozgás szervrendszere 2 fő részből áll:
1.1.1. vázrendszer – passzív összetevő
1.1.2. izomrendszer – aktív összetevő
1.2. belső várunkhoz kívülről tapadnak a vázizmok
2. II. A ember vázizmai
2.1. vázizomszövet építi fel
2.2. 1. A fej izmai
2.2.1. a) koponyaizmok
2.2.2. b) arcizmok - mimikai izmok
2.2.2.1. arcmimikát hozzák létre, közvetlenül a bőr alatt találhatók
2.2.2.2. egy része csonton ered és bőrön tapad, de van, ami bőrön ered és tapad is
2.2.2.3. nevetéskor v. síráskor minden embernél ugyanazon izmok működnek, s mégis nagy a változatosság a finomabb árnyalatokban.
2.2.2.4. az arcizmok játékát az akarattal befolyásolhatjuk ugyan, de nem miden ember egyformán, pl. a színészek inkább
2.2.3. c) rágóizmok
2.3. 2. A nyak izmai
2.3.1. fejbiccentő izom
2.3.2. hosszú nyakizom
2.4. 3. Törzs izmai
2.4.1. a) A hát izmai
2.4.1.1. széles hátizom
2.4.1.2. trapézizom vagy csuklyás izom
2.4.1.3. lapockaizmok
2.4.2. b) A mellkas izmai
2.4.2.1. rekeszizom
2.4.2.2. bordaközi izmok
2.4.2.3. nagy mellizom
2.4.2.4. kis mellizom
2.4.2.5. elülső fűrészizom
2.4.3. c) Hasizmok
2.4.3.1. ferde hasizmok
2.4.3.2. haránt hasizom
2.4.3.3. egyenes hasizom
2.5. 4. Végtagok izmai
2.5.1. a) Felső végtag
2.5.1.1. deltaizom
2.5.1.2. kétfejű karizom v. bicepsz
2.5.1.3. háromfejű karizom v. tricepsz
2.5.1.4. alkar feszítőizmai
2.5.1.5. alkar hajlítóizmai
2.5.1.6. kéz izmai
2.5.2. b) Alsó végtag
2.5.2.1. farizmok
2.5.2.2. négyfejű combizom
2.5.2.3. szabóizom
2.5.2.4. kétfejű combizom
2.5.2.5. lábszár feszítőizmai
2.5.2.6. lábszár hajlítóizmai v. vádli izomzat v. lábikraizomzat
3. III. Az izmok alakja
3.1. 1. Lapos izmok
3.1.1. főként a törzsön
3.1.2. pl. egyenes és ferde hasizom, mellizom
3.2. 2. orsó alakú izmok
3.2.1. végtagokon
3.2.2. széles izomhassal rendelkezik
3.2.3. izomnak az a vége, amely összehúzódáskor nem mozdítja el a csontot, amihez kapcsolódik
3.2.4. pl. bicepsz, tricepsz
3.3. 3. gyűrű alakú izom
3.3.1. záróizmok
3.3.2. pl. szem körül, száj körül, végbélnyílás körül
4. IV. Az izmok felépítése
4.1. eredés
4.1.1. közelebb esik a törzs középvonalához
4.2. tapadás
4.2.1. izomnak az a vége, amely összehúzódáskor elmozdítja el a csontot, amihez kapcsolódik
4.2.2. távolabb esik a törzs középvonalához
4.3. izomhas
4.3.1. orsó alakú izmok középső, kidomborodó része
4.4. izompólya
4.4.1. erekkel, idegekkel átszőtt kötőszövetes hártya
4.4.2. körbeveszi, beborítja az izmot
4.4.3. biztosítja a mozgás során az elcsúszást, csökkenti a súrlódást
4.5. izomrostnyalábok
4.5.1. izomban, izompólyán belül
4.6. izomrost - miofibrillum
4.6.1. izomnyalábokat építi fel
4.7. ínak
4.7.1. az izmokat a csontokhoz kapcsolják (főként a tapadásnál)
4.7.2. tömöttrostos kötőszövet építi fel
5. V. Az izmok működése
5.1. vázizomszövet a többi izomszövettel összehasonlítva nagy erő kifejtésére képes, de fáradékony működése akaratunkkal befolyásolható
5.2. izomrángás:
5.2.1. 1 összehúzódás + 1 elernyedés
5.3. tartós izom-összehúzódás:
5.3.1. összehúzódások sűrűn követik egymást, köztük nincs lehetőség az elernyedésre
5.4. izomtónus:
5.4.1. a passzív mozgással szembeni ellenállás,
5.5. antagonista izmok
5.5.1. több izom ellentétes irányba mozgatja ugyanazokat a csontokat
5.5.2. pl. bicepsz- tricepsz
6. VII. Egészségügyi ismeretek
6.1. 1. Testmozgás
6.1.1. mozgás hatásai:
6.1.1.1. izomzat erősödése csontok erősödése keringés javulása, szív jobban bírja terhelést, több vért képes egyszerre kipumpálni légzés fokozódása, fejlődése → tökéletesebb a szervezet oxigénellátása: több levegő cseréje egy lélegzetvételkor sejtek, szervek megnövekedett tápanyagfelvétele → zsírpárnák csökkenése fokozott májműködés, méregtelenítés fokozódik a bélperisztaltika idegrendszer kiegyensúlyozottabb immunrendszer működése javul
6.1.2. dinamikus munkavégzés
6.1.2.1. elernyedés és összehúzódás váltakozva pl. úszáskor, futáskor vagy súlyzó emelgetésekor viszonylag hosszabb időn át végezhető
6.1.2.2. vérellátásra kedvezően hat fokozza az állóképességet
6.1.3. statikus munkavégzés
6.1.3.1. tartós izomösszehúzódás pl. súlyzó kitartása hamar elfáradunk benne
6.1.3.2. szívet, keringést terheli izomerőt növeli
6.2. 2. Izomláz
6.2.1. erős izommunka, amihez nincs hozzászokva a szervezet
6.2.2. vérkeringés nem tud elegendő oxigént biztosítani
6.2.3. oxigén nélküli tejsavas erjedés megy végbe
6.2.4. a felhalmozódó tejsav ingerli az idegvégződéseket, ez okozza az izomlázat (+ mikrosérülések az izomrostokban)
6.2.5. a keletkezett tejsavat idővel a vér elszállítja a májba, a máj hatástalanítja (glükózt képes belőle előállítani → Cori-kör), 2-3 nap alatt elmúlik az izomláz
6.2.6. izomláz rádolgozással, masszírozással hamarabb elmulasztható, mivel ezek fokozzák az izmok vérkeringését → gyorsabban a májba szállítódik a tejsav
6.3. 3. Izomgörcs
6.3.1. egy vagy több izom hosszabb-rövidebb időn át tartó nagyfokú összehúzódása → fájdalom oka:
6.3.1.1. - keringési zavar - beidegzési zavar - bizonyos anyag hiány - fertőzés p. Tetanusz baktérium → ellene védőoltás
6.3.2. szájzár: szájüregi gyulladás, foghúzás esetén állkapocs nem mozog rendesen
6.4. 4. Sérv
6.4.1. valamilyen belső szerv (például a bél egy kis szakasza) kikerül abból az üregből, amelyben normál esetben helye van (a lágyéknál, a heréknél, a köldöknél, a hasnál) testfal izomzatának sérülése, gyengesége miatt
6.4.2. tünetei:
6.4.2.1. dudor, fájdalom
6.4.3. kezelése:
6.4.3.1. műtét – kitűrődött részek visszahelyezése, testfal megerősítése