1. "Fejlődés és/vagy növekedés, ami kompatibilis a civil társadalom harmonikus fejlődésével, segít létrehozni egy, a kulturálisan és szociálisan különböző csoportok együttélését lehetővé tevő környezetet, miközben egyszerre erősíti a szociális integrációt az életminőség növelésével a populáció minden szegmense számára"
2. Fogalomtár
2.1. Szubszidiaritás
2.2. Dzsentrifikáció
3. Internetes linkek
3.1. URBACT
3.2. SURE Közösségi Tervezési Eszköztár
4. A szociálisan fenntartható város
4.1. "A szociális fenntarthatóság: a közösségek egy pozitív állapota és egy folyamat, amelynek során el tudják érni ezt az állapotot."
4.1.1. Az elérendő állapot és folyamat • társadalmi igazságosság • generációk közötti igazságosság • eltérő korúak közötti feszültségek csökkentése • széles körű politikai aktivitás • a kívánt állapotok elérését lehetővé tevő intézményi feltételek • a célok és eszközök közösségek általi azonosítása
4.2. A fenntarthatóság dimenziói • kormányzat • kulturális intézkedések • infrastruktúra • lakhatás • közlekedés • munkahelyek
4.3. A társadalmi fenntarthatóság példája: a brit területi politikák
4.3.1. Sustainable Communities Plan
4.3.1.1. A fenntartható közösségek olyan helyek • ahol az emberek szeretnének élni • a jövőben is ott szeretnének élni
4.3.1.2. További szempontok • környezetvédelem • műszaki feltételek
4.3.1.3. Szakemberek képzése
4.3.1.3.1. Elsajátítandó képességek: Egan-jelentés
4.3.1.4. 2006: Academy for Sustainable Communities
4.3.1.4.1. Szakértői képességek • EGAN-KERÉK
4.3.2. A társadalmi fenntarthatóság koncepciói • életminőség, élhetőség • lakossági részvétel, felhatalmazás • szociális kohézió, integráció • integrált szolgáltatás (lakhatás, oktatás, közlekedés) • szolgáltatók közötti együttműködés • biztonság, egészség • IKT-hozzáférés • egyenlőség és esélyegyenlőség
4.3.2.1. Az új feladatokhoz az önkormányzati működés átalakítása • partnerség a helyi szereplőkkel (magán-, állami, civil szféra) • megyei és kerületi önkormányzati rendszer kettősségének felszámolása • a környékszintű intézmények felállítása a helyi önkormányzatok hatáskörébe • a helyi képviselők munkájának elszámolhatóvá tétele • az önkormányzati működés finanszírozási lehetőségeinek kialakítása
4.3.3. Nagy-Britanniában • sok szó esik a a fenntarthatóságról a politikában • de a a koncepció hasznossága kérdéses
4.4. Társadalmi fenntarthatóság és a lakhatás
4.4.1. Kiemelt területek: az átalakuló belvárosok
4.4.1.1. Cél • csökkenteni a szegénység koncentrációját • megszüntetni a lakóhelyből eredő hátrányokat
4.4.2. Külvárosi kérdések
4.4.2.1. Hol rosszabb szegénynek lenni • egy homogén szegény környéken? • egy olyan részen, ahol jómódúak is laknak?
4.4.3. A társadalmi egyensúly megteremtésének problémája
4.4.3.1. Vonzóvá kell tenni a környéket a gazdaságilag aktívak számára
4.5. Társadalmi fenntarthatóság és a belvárosok átalakulása
4.5.1. Várospéldák Budapest- Budapest: pesti belváros
4.5.1.1. Lakás- és várospolitika
4.5.1.1.1. Rehabilitációs tervek • fizikai tervezés (zöld felületek, házak állapota) • szabályozás • szociális lakások mennyisége, kiutalási gyakorlata • a leromló városrészek felújítása • szegregáció
4.5.1.2. A dzsentrifikáció jelei a pesti belvárosban
4.5.1.2.1. Cél
4.5.1.2.2. Kudarc
4.5.1.2.3. A terület státusának emelése magával vonta a korábbi lakók elköltözését
4.5.1.3. A lakások
4.5.1.3.1. Bontás
4.5.1.3.2. Építés
4.5.1.4. A lakók
4.5.1.5. Rehabilitációs politika
4.5.2. Várospéldák Budapest- Budapest: Belső-Erzsébetváros
4.5.2.1. Önkormámyzati tervek
4.5.2.2. Konkrétumok
4.5.2.3. Civilek
4.5.2.4. Lakossági tapasztalatok
4.5.2.5. A tervek ismertsége
4.5.2.6. Bizonytalanság és kiszolgáltatottság
4.5.2.7. Kiköltözési kényszer
4.5.2.8. A változások általános megítélse
4.5.2.9. A lakosság összetétele
4.5.2.10. Az elégedettség dimenziói
4.5.2.11. A dzsentrifikáció jelei - a terület társadalmi átalakulása
4.5.2.12. Térbeli mobilitás
5. Kulturális városrehabilitáció
5.1. A kulturális termelés szerepe
5.2. Kulturális klaszterek
5.2.1. Várospéldák - Budapest
5.3. A kultúra és gazdaság találkozása
5.4. A kulturális beruházás és a dzsentrifikáció
5.4.1. Várospéldák - New York
5.4.2. Várospéldák - Bilbao
5.4.3. Várospéldák - Manchester és Glasgow
5.4.4. Várospéldák - Berlin: Prenzlauer Berg
5.5. A kultúra és a studentifikáció kapcsolata
6. A kulturális termelés kialakulása: három esettanulmány
6.1. A kulturális beruházás és a társadalmi tőke
6.1.1. Várospéldák - Milánó: Bicocca
6.2. Az önkormányzatok változó szerepe
6.2.1. Várospéldák - London: South Bank
6.3. A divatos környék kialakulása
6.3.1. Várospéldák - London: Hoxton
6.4. A társadalmi fenntarthatóság és a kreatyv negyedek
6.4.1. A kreatív negyedek és a családok
6.5. A kulturális beruházások vizsgálati szempontjai
6.5.1. Várospéldák Budapest- Budapest: Belső-Erzsébetváros
6.6. Egy tipológia adaptálása - a romkocsmák strukturáltsága
6.6.1. Térbeli pozíció (7.)
6.6.2. A kulturális felépülés szerveződése (6.)
6.6.3. Horizontális szerveződés (1.)
6.6.4. Vertikális szerveződés (2.)
6.6.5. Intézményi, szervezeti keret (3.)
6.6.6. Financiális háttér (4.)
6.6.7. Közösség, összetartó erő (5.)
6.6.8. A helyek használói (+ 1.)