Termelési tényezők

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Termelési tényezők by Mind Map: Termelési tényezők

1. Természeti erőforrások

2. Tőketényezők

3. Vállalkozó

4. Információ

5. Munka

5.1. A munka mindig céltudatos emberi tevékenység mely során az ember a természeti javait megszerzi és átalakítja fogyasztás céljából. Céltudatos, mert az ember előre gondolja mit és hogyan fog csinálni.

5.1.1. Produktív: Az egyik csoportba azok a munkák tartoznak, amelyek termékek létrehozását eredményezik, vagy a már meglévő termékek szállítását, javítását, karbantartását végzik.

5.1.2. Improduktív: A munka másik csoportjába azok a tevékenységek tartoznak, amelyek közvetlenül az emberre irányulnak, ún.: nem anyagi jellegű szolgáltatást valósítanak meg.

5.2. Ahhoz , hogy a fogyasztás, a szükséglet kielégítés végbemehessen, először a termelési eszközöket és a munkaerőt el kell osztani a különböző ágazatok, tevékenység terület között, majd a megtermelt fogyasztási cikkeket kell elosztani a társadalom tagjai között, majd a megtermelt fogyasztási cikkeket kell elosztani a társadalom tagjai között. Ez az elosztás minden társadalomban cserekapcsolatok közvetítésével megy végbe. Eszerint négy gazdasági szférát különböztetünk meg:

5.2.1. a termelést

5.2.2. az elosztást

5.2.3. a cserét/forgalom

5.2.4. a fogyasztást

5.3. A munkamegosztás azt jelenti, hogy a társadalom egyes tagjai vagy csoportjai csak meghatározott fajtájú munkát végeznek.

5.3.1. Természetes munkamegosztás:-ról beszélünk a nemek, ill. az életkorok szerinti munkamegosztás esetén.

5.3.2. Társadalmi munkamegosztás: a különféle munkafajták olyan elkülönülését jelenti a társadalomban, amikor a termelők szakosodnak a különböző termelőtevékenységek végzésére. A gazdaság tevékenysége-iparra, mezőgazdaságra, közlekedésre, kereskedelemre stb.:-oszlik, a termelési ágakon belül ágazatok és alágazatok /pl.: az iparon belül nehéz-és könnyűipar/ különülnek el. Amikor más egyes műveletek is önállósulnak, különválnak, technikai munkamegosztásról beszélünk. Más szóval specializációról, mely nagyobb hatékonyságot eredményez.

5.3.3. A földrajzi munkamegosztás az eltérő természeti, éghajlati adottságok miatt keletkező munkamegosztást jelenti. Történelmi, gazdasági, természeti és társadalmi okok következtében az egyes országok termelési lehetőségeik különbözők. Így a termelésben az egyes országok között is munkamegosztás alakul is, létrejön az ún. nemzetközi munkamegosztás.

5.4. A munkaerő:az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amely a termelési tevékenység során felhasznál. A munkaerőpiac elemzésénél kétféle alapvető megközelítés létezik: a mikroökonómiai és a makroökonómiai megközelítés. Előbbi a munkaerőpiaci folyamatokat a piac résztvevőinek, a vállalatoknak és a háztartásoknak a haszonmaximalizáló döntésein keresztül modellezi, míg utóbbi ugyanezeket a folyamatokat más termelési tényezők és javak, valamint a pénz piacaival való összefüggéseikben vizsgálja. Sok közgazdász csak a mikroökonómiai megközelítést nevezi „munkagazdaságtan”-nak.