[Kx] Témakörök, szakirodalom

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
[Kx] Témakörök, szakirodalom by Mind Map: [Kx] Témakörök, szakirodalom

1. 1. A neveléstudomány kialakulásának és fejlődésének nemzetközi tendenciái

1.1. A neveléstudomány helye és helyzete a tudományos diszciplínák rendszerében

1.2. Kutatási területei, alapfogalmai (kultúra, enkulturáció, szocializáció, tanulás, nevelés, oktatás, képzés, művelődés), interdiszciplináris kapcsolatrendszere

1.3. A neveléstudomány szaknyelvének specifikus jellemzői, gátló és erősítő tényezők a kialakulásában, különös tekintettel a magyarországi fejlődésére

2. 10. Az oktatás gazdasági, jogi és politikai háttere

2.1. Az oktatás és gazdaság összefüggései, oktatásfinanszírozás és főbb elméletei

2.1.1. emberi tőke elmélet

2.1.2. az oktatást, finanszírozást befolyásoló tényezők

2.1.3. a különböző iskolai végzettségek egyéni és társadalmi megtérülései

2.1.4. költséghaszon-elemzések az oktatásban

2.1.5. Az oktatás jogi szabályozása

2.1.6. A jogi norma fogalma, szerkezete, fajtái

2.1.7. Jogszabályok közzététele, a fontosabb magyar oktatási törvények összehasonlító elemzése

2.1.7.1. 1868

2.1.7.2. 1883

2.1.7.3. 1924

2.1.7.4. 1945

2.1.7.5. 1962

2.1.7.6. 1985

2.1.7.7. 1993

2.1.7.8. 2011

3. 9. Oktatás és társadalom

3.1. Társadalomszerkezet és rétegződés, a társadalmi mobilitás irányai és fajtái

3.2. Zárt és nyílt társadalom, egyenlőtlenségi és mobilitási indikátorok, ezek leképeződése az oktatási rendszerekben

3.3. Társadalmi integráció, inklúzió

3.4. A modern oktatási rendszerek általános jellemzői és változásai, azok fajtái, kiváltó okai, funkciói és ezek konfliktusai

3.5. Az oktatási rendszer alrendszerei, sajátosságai és konfliktusai

3.6. Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere: az ISCED-rendszer elvei és szervezete, szabályozása (közpolitikai célok, a szabályozás tárgya, eszközei, típusai)

3.7. A magyar közoktatási rendszer szerkezeti jellemzői és irányítási viszonyai

4. 7. A tanulást és tanítást befolyásoló faktorok

4.1. Az affektív tényezők (elsajátítási motiváció, teljesítménymotiváció, az önszabályozott tanulás, énkép, önértékelés, szociális és érzelmi fejlettség) és a szocioökonómiai tényezők szerepe az iskolai tudás és teljesítmény alakulásában

4.2. Iskolai környezet, tanári szerepek

4.3. A tanulást és a tanulás-szervezést segítő módszerek (fogalmi térképek, multimédiás eszközök használata, projekt módszer, differenciálás és individualizáció, egyéni és csoportos támogatási formák, team munka) alkalmazása

4.4. Együttnevelés, inkluzió.

4.5. Tantervelmélet és tantervfejlesztés, kommunikáció centrikus tanterv és tanmenetek

4.6. Programtervezés és értékelés. Vizsgák, vizsgarendszerek nemzetközi összehasonlító vizsgálata

5. 6. Képességek fejlődése és fejlesztése

5.1. A képességek és készségek fejlődésének időbeli jellemzői

5.2. A képességek iskolai fejlesztésének lehetőségei, direkt és tartalomba ágyazott módszerek

5.3. A tárgyi tudás és a képességek kapcsolata

5.4. A reziliencia értelmezése és iskolai fejlesztése

5.5. A fejlődésben lemaradó tanulók (hátrányos helyzet, ingerszegény környezet) képességeinek fejlesztése

5.6. Az atipikus fejlődés jelenségkörének értelmezése

5.7. A speciális nevelési igényű tanulók képességeinek fejlődése, ill. fejlesztési lehetőségei

6. 5. A tudás értelmezési keretei

6.1. A tudás fogalmának történeti alakulása

6.2. A tudás elemei, hálózatok, sémák

6.3. Tudáskoncepciók: ismeretek, képességek és kompetenciák (a kompetencia Chomsky-féle értelmezése)

6.4. Az OECD PISA műveltség (literacy) fogalma

6.5. A propozícionális, ismeret jellegű tudás és a procedurális, képesség jellegű tudás

6.6. Az ismeretek jellemzői és elsajátítása, tömbösítés, szerveződés, sémák, mintázatok. Fogalmak, fogalomrendszerek kialakulása

7. SZAKIRODALOM

7.1. 1. Aggné Pirka Veronika – Mikonya György – Mészárosné Darvay Sarolta – Szarka Emese (2014): Kora gyermekkori nevelés és családtörténet. ELTE Tanító-és Óvóképző Kar, Budapest.

7.2. 2. Apple, M.W, Ball S.,J. és Gandin L., A. (2010) (szerk.): The Routledge International Handbook of the Sociology of Education. Routledge.

7.3. 3. Atkinson, R. C. és Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. [témához adekvát részek]

7.3.1. Eredetiben

7.4. 4. Archer, M. S. (1988): Az oktatási rendszerek expanziója. Iskolamester 4. Oktatáskutató Intézet, Budapest.

7.5. 5. Bartha Éva, Győrik Edit, Hegedűs Judit (2010): A segítő pedagógia módszertana. Belvárosi Tanoda Alapítvány, Budapest

7.6. 6. Benedek András és Golnhofer Erzsébet (2014, szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2013. Tanulás és környezete. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Budapest.

7.6.1. Recenzió

7.7. 7. Bukodi Erzsébet (2001): Társadalmi jelzőszámok – elméletek és megközelítések. Szociológiai Szemle, é. n. 2. sz. 35–57. [URL: http://www.szociologia.hu/20012_szam/] [tematikus szám a társadalmi jelzőszámokról]

7.8. 9. Csapó Benő (2004): Tudás és iskola. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

7.9. 10. Csapó Benő és Zsolnai Anikó (2011.): A kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

7.10. 11. D. Molnár Éva (2013): Tudatos fejlődés. Az önszabályozott tanulás elmélete és gyakorlata. Akadémiai Kiadó, Budapest.

7.10.1. Tanulmány

7.11. 13. Falus Iván (2003, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

7.12. 12. Donald, M. (2002): Az emberi gondolkodás eredete. Osiris, Budapest.

7.13. 14 .Fazekas Ágnes és Halász Gábor (2014): A kurrikulum fejlesztését célzó közoktatási programok implementálása. Neveléstudomány, 2. 4. sz. 23–41. [URL: http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2014/nevelestudomany_2014_4_23-42.pdf]

7.14. 8. Coolahan, J. (2007): OECD-tanárkutatás: Tanárképzés és pedagóguskarrier az élethosszig tartó tanuláskorában. Új Pedagógiai Szemle, 93-107.

7.15. 15. Fehérvári Anikó (2014): Szakmai képzés és társadalmi átalakulás. ÚMK, Budapest. [URL: http://hera.org.hu/herj/oktatas-es-tarsadalom/fehervari-aniko-a-szakmai-kepzes-es-tarsadalmi-atalakulas/]

7.16. 16. Fullan, M. (2008): Változás és változtatás. Az oktatási reform mélységének feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 7–14.

7.17. 17. Jakku-Sihvonen, R. & Niemi, H. (2006, szerk.): Research-based teacher education in Finland – Reflections by Finnish teacher educators. Finnish Educational Research Association, Helsinki.

7.18. 18. Habermas, J. (2011): A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest.

7.19. 19. Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Oktatasi%20rendszer%20-%20HTML.htm]

7.20. 20. Halász Gábor (2009): A jelen és jövő iskolája – közoktatás Magyarországon és Európában. In: Benedek András és Hunyady Györgyné (szerk.): Az oktatás közügy. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest. 117–138. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/NK7_eloadas_HG%20(long)%20(JAV).htm]

7.21. 21. Halász Gábor (2011): Az oktatáspolitika két évtizede Magyarországon: 1990–2010. Kézirat. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Policy_kotet.pdf] [Készült a „Magyarország politikai évkönyve” c. kiadvány számára.]

7.22. 22. Halász Gábor (2012): Az oktatás az Európai Unióban: Tanulás és együttműködés. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

7.23. 23. Huizinga, Johan (1990): Homo ludens. Univerzum, Szeged.

7.24. 24. Irby, J. Beverly; Brown, G.; Lara-Alecio, R. and Jackson, S. (eds, 2013): Handbook of educational theories. Charlotte, NC: Information Age Publishing.

7.25. 25. Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

7.25.1. Tanulmány

7.26. 26. Korom Erzsébet (2001): Fogalmi fejlődés és a fogalmak hatékony tanulása. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó, Budapest. 106-116.

7.27. 27. Kron, F. W. (1997): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest.

7.28. 28. Mészáros György (2014): Szubkultúrák és iskolai nevelés. Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia. Gondolat Kiadó, Budapest.

7.29. 29. Morel, J., Bauer, E., Meleghy Tamás, Niedenzu, H-J., Preglau, M. és Staubmann, H. ( 2000, szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, Budapest.

7.30. 30. Mourshed, M., Chijioke, Ch. és Barber, M. (2010): How the world’s most improved school systems keep getting better. McKinsey&Company, h. n. [URL: http://www.mckinsey.com/clientservice/Social_Sector/our_practices/Education/Knowledge_ Highlights/How%20School%20Systems%20Get%20Better.aspx] [Magyar fordítás is rendelkezésre áll.]

7.31. 31. Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

7.32. 32. Németh András (2014): Emberi idővilágok – pedagógiai megközelítések. Gondolat Kiadó, Budapest.

7.33. 33. Németh András és Pukánszky Béla (2004): A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó, Budapest.

7.34. 34. Németh András (2012): Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775–1945: nemzeti fejlődési trendek, nemzetközi recepciós hatások. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

7.35. 35. Németh András és Skiera, E. (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

7.36. 36. N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk., 2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest.

7.37. 37. OECD (2016): Trends shaping education. OECD Publishing, Párizs. [URL: http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/trends-shaping-education-2016_trends_edu-2016-en#.WLP6NDs1-Uk]

7.38. 38. Peterson, A., Davies, I., Chong, E., Epstein, T., Peck, C., Ross, A., Sears, A., dos Santos Schmidt, M.A.M., Sonu, D. (2016): Education, Globalization and the Nation. Palgrave Macmillan.

7.39. 39. Rapos Nóra, Gaskó Krisztina, Kálmán Orsolya és Mészáros György (2011): Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. OFI, Budapest. 89–116. Sahlberg, P. (2013): A finn példa. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest.

7.40. 40. Szilágyi Péter (2014): Jogi alaptan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_jogi_alaptan/adatok.html

7.41. 41. Smith, P. K. and Hart, C. H. (2011, ed.): The Wiley-Blackwell Handbook of Childhood Social Development. Wiley, Chichester

7.42. 42. Somlai Péter (1997): Szocializáció. Corvina, Budapest.

7.43. 43. Vámos Ágnes (2016, szerk.): Tanuló pedagógusok és az iskola szakmai tőkéje. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. [több fejezet]

7.44. 44. Varga Aranka (szerk.) (2015): A nevelésszociológia alapjai. PTE, Pécs. [URL: A NEVELSSZOCIOLGIA ALAPJAI

7.45. 45. Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtan/adatok.html]

7.46. 46. Wilhelm, M.O. and Bekkers, R. (2010): Helping Behavior, Dispositional Empathic Concern, and the Principle of Care. Social Psychology Quarterly, Vol. 73, No. 1, 11–32.

7.47. 47. Zsolnai Anikó (2013): A szociális fejlődés segítése. Gondolat Kiadó, Budapest.

8. 4. Tanulás és tanítás

8.1. A két fogalom filozófiai, történeti, szociológiai, pedagógiai és pszichológiai értelmezése

8.2. A tanulás- és tanításelméletek alapvető törvényszerűségei történeti, szociokulturális és pszichoszociális kontextusban

8.3. Radikális és szocio-konstruktivista tanuláselméletek

8.4. Egyéni, társas, szervezeti és rendszertanulás, formális és informális tanulás

8.5. Kommunikáció-központú és tanuló-központú tanítás

8.6. A hagyományostól eltérő, specifikus pl. interkulturális tanulási helyzetek

8.7. Differenciáló pedagógiai törekvések a többségi és a speciális nevelésben

8.8. Tanulási eredmények és kompetenciák a tervezés, tanulásszervezés, értékelés folyamataiban

8.9. A kompetencia alapú tanulás-tanítás kutatása és gyakorlati megvalósítása

9. 8. A pedagógus szakma

9.1. A pedagógus szakmák és professziók, a pedagógiai szaktudás kialakulásának történeti és összehasonlító vizsgálata

9.2. A pedagóguskutatások nemzetközi és magyarországi tendenciái

9.3. A tanári, tanítói szerep változása a tudásalapú társadalomban

9.4. A pedagógiai munkához szükséges kompetenciák pl. interkulturális kompetencia, készségek és képességek köre

9.5. A reflextív pedagógus

9.6. Pedagógus életút az élethosszig tartó tanulás korában

9.7. A tanárrá válás folyamatát optimálisan, hatékonyan és adaptívan támogató képzési modellek

9.8. A mentorálás pedagógiája, tanárok mentorálása (alapelvek és keretek)

9.9. Pedagógus közösségek mint képző műhelyek

9.10. A burn-out jelenség

10. 2. Különböző társadalomtudományi irányzatok releváns elméletei a pedagógia által (is) vizsgált jelenségekről

10.1. Mead: szimbolikus interakcionizmus

10.2. Parsons: cselekvéselméleti rendszerelmélete

10.3. Luhmann: autopoetikus rendszerelmélete

10.4. Lévi-Strauss: strukturalizmus

10.5. Schütz: fenomenológiai elmélete

10.6. Habermas, Frankfurti Iskola: kritikai elmélet

10.7. Posztmodern újstrukturalista irányzatok

10.7.1. Bourdieu

10.7.2. Foucault

10.7.3. Beck

10.7.4. Butler

10.8. A fogyatékosság szociális-konstrukcionalista és ökológiai modelljei

10.8.1. Goffman

10.8.2. Parsons

10.8.3. Foucault

10.9. Sémaelmélet, attribúció-elmélet

10.10. A „pedagógiai kultúrantropológia” alapfogalmai

10.10.1. a kultúra evolúciója

10.10.2. rítus

10.10.3. rituálé

10.10.4. hagyomány

10.10.5. ünnep

10.10.6. tér- és idő

10.10.7. liminalitás

10.10.8. performativitás

11. 3. A nevelés mint segítő és fejlesztő tevékenység

11.1. A nevelés értelmezése történeti – összehasonlító pedagógiai megközelítésben

11.2. A nevelés mint segítő és fejlesztő tevékenység

11.3. Gyermekkorok a történetiség, a játék és a szocializáció összefüggéseiben

11.4. A neveléssel kapcsolatos főbb témakörök

11.4.1. kognitív, érzelmi, szociális, erkölcsi fejlődés és fejlesztés

11.4.2. értékközvetítés a családban és az iskolában

11.4.3. egészségvédő, protektív tényezők pl. világnézet

11.4.4. kapcsolatok szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában

11.4.5. korai intervenció

11.4.6. a tanár mint professzionális segítő (teacher as professional helper)

11.4.7. a tanítás mint segítő viselkedés (teaching as helping behaviour)

11.4.8. szociálpszichológiai, nevelésszociológiai, humánetológiai, idegélettani, neveléstudományi alapozású elemzése