1. Adat feltárása
2. atlas.ti
2.1. Kvalitatív adatelemző szoftver
2.1.1. Német eredetű
2.1.1.1. Az 1990-es évek elejétől
2.1.1.1.1. SPSS integráció (Strauss)
2.2. Felhasználási lehetőségek
2.2.1. Funkciók
2.2.1.1. Szövegelemzés
2.2.1.2. Kvalitatív tartalomelemzés
2.2.1.3. Grafikus, audio- és videoadatok elemzés
2.2.1.4. Hermeneutikai egység
2.3. 1. A szoftver története
2.4. 2. Főbb elméletijellemzők
2.5. 3. Főbb technikai jellemzők (nyelv, platform, licenszek stb.)
2.6. 4. Demó- és teljes verziók közötti különbség
2.7. 5. Teljes és demó is
3. 14. Legismertebb és/vagy hozzáférhető programok
3.1. IBM SPSS Modeler
3.1.1. Nem a klasszikus táblázatos elrendezésű
3.1.1.1. Gráf-jellegű
3.1.1.1.1. Van magyar kiegészítő modul
3.2. MaxQDA
3.3. NooJ
3.3.1. Ingyenes
3.3.1.1. Van kiegészítő magyar változat
3.4. Nvivo
3.5. ATLAS.ti
3.6. yEd
3.6.1. Diagramszerkesztő
3.6.1.1. Hálózatok elemzésére alkalmas
3.6.1.2. Diskurzuselemző
3.6.1.3. Folyóiratelemző
4. 13. QDA szoftverek fellelhetősége, válogatási szempontok
4.1. Mekkora mennyiségű adattal kell dolgoznom?
4.2. Mi a preferált munkastílus?
4.3. Mi a kutaás elméleti háttere?
4.4. Mennyire körülhatárolható a módszertan?
4.5. Mennyire szeretnék a számítógép javaslataira támaszkodni?
4.6. Az esetek közötti vagy a változókon belüli különbségekre vagyok kíváncsi?
4.7. Mennyi időm lesz megtanulni a szoftver használatát?
4.8. Mennyi időm van a kutatásr?
4.9. Egyedül vagy csoportban dolgozom?
4.10. Ez a teljes kutatás vagy annak csak része?
4.11. Van-e elérhető szoftver a kutatóhelyen?
5. 12. QDA szoftverek tipológiája
5.1. Típus
5.1.1. Online
5.1.1.1. Böngészőn keresztül használható
5.1.2. Asztali
5.1.2.1. Saját számítógépre telepítendő
5.1.3. A kettő elegye
5.2. Licensz
5.2.1. Klasszikus dobozos
5.2.1.1. Leírás, CD stb.
5.2.2. Letölthető próbaverzió
5.2.2.1. Licneszkulcsot kapunk hozzá
5.2.2.1.1. Szabadon használható, de bizonyos korlátozásokkal
5.2.3. Kollektív licensz
5.2.3.1. Kutatócsoportok igényelhetik
5.2.3.1.1. Meghatározott számítógépekre telepíthető
5.3. Forráskód
5.4. Platform
5.4.1. Milyen operációs rendszeren fut a szoftver
5.4.1.1. Windows
5.4.1.2. iOS
5.4.1.3. Amdroid
5.4.1.3.1. Tablet
5.5. Adattpus
5.5.1. Kép
5.5.1.1. Videó
5.5.1.1.1. Szöveg
5.6. Eszköz
5.6.1. Kódol
5.6.1.1. Jegyzetel
5.6.1.1.1. Stb.
6. 11. QDA szoftverek történeti és elméleti háttere
6.1. CAQDAS kifejezés
6.1.1. 1989/1991/1998
6.1.1.1. Nigel G. Fielding
6.1.1.2. Szoftvertípusok
6.1.1.3. Raymond M. Lee
6.2. Számítógépes korszak előtti módszerek (cetlizés, széljegyzetek) és "örökségük"
6.3. 1960-as évek: szóhasználat, szógyakoriság
6.4. 1980-as évek közepétől: új fejlesztések (kereskedelmi forgalomban)
6.5. 1989: Első kvalitatív szoftver konferencia
7. 9. GT
7.1. Grouded theory (deduktív→induktív)
7.1.1. Olyan kutatási módszer (ELMÉLETALKOTÁSI TECHNIKA), ahol az elmélet az empirikus adatokból fejlődik ki és abban is gyökerezik (Mitev, 2015. 85.)
7.1.2. Miért dominál az induktív a deduktívval szemben?
7.1.2.1. A nagy elméletalkotók elméletei nem biztos, hogy mindent lefednek, illetve, hogy helyesek
7.1.3. A GT empirikus adatokból építkezik
7.1.3.1. Az általánosítás lehetősége alapjában véve elvetődik, mert nem tudom megmondani, mi is az az elméleti populáció, amelyből általánosíthatok - a valószínűségi mintavétel bizonyos hibahatárt generál
7.1.4. Barney Glaser
7.1.4.1. Anselm L. Strauss
7.1.4.1.1. Induktív vonal
7.1.5. Mindkettőjük egy időszakban vesztette el a szüleit, ez közös motívum + egyszerre voltak ugyanabban a városban
7.1.5.1. A "haláltól való félelem" során dolgozták ki 1967-ben a GT-t.
7.1.6. A kódokat fogalmakká, a fogalmakat kategóriákká alakítjuk, majd mindebből elméletet alkotunk
7.1.7. Az ATLAS.ti a GT-ra alapoz, és az első verzió fejlesztésében Strauss vett részt.
8. 8. Érvényesség
8.1. Prediktív érvényeség
8.1.1. Pl. "mikor hagyja abba"
8.2. Konvergens érvényeség
8.2.1. Pl. "mennyire produkálnak hasonlóságot az én eszközöm által végzett mérési eredményhez"
8.2.2. "Mennyire produkálnak eltérést az én eszközöm által végzett mérési eredményhez"
8.3. Fogalmak összevetésével igazolom az érvényességet
9. 7. Valószínűség, Krippendorf-féle alfa (deduktív gondolkodás)
9.1. Valószínűség
9.1.1. Kippendorf-féle alfa
9.2. Hogyan lehet értelémezni?
9.2.1. Mi számít jónak?
9.3. Alternatívák
9.3.1. Cohen-féle kappa
9.3.2. Fleisz-féle kappa
9.3.3. Scott-féle pí
10. 6. Megbízhatóság és érvényesség
10.1. Megbízhatóság (reliabilitás)
10.1.1. Mennyire megismételhető?
10.2. Érvényesség (validitás)
10.2.1. Mennyire azt vizsgálom, amit vizsgálni szeretnék?
10.3. A kettő kapcsolata
10.3.1. Az érvényességhez szükséges a megbízhatóság
10.3.2. A megbízhatósághoz nem szükséges az érvényesség
10.4. A megbízhatóság és az érvényesség
10.4.1. Megbízható, de nem érvényes
10.4.1.1. Érvényes, de nem megbízható
10.4.1.1.1. Megbízható és érvényes
10.5. A megbízhatóság erőssége
11. 5. A tartalomelemzés lépései (folytatás)
11.1. Adatredukció
11.1.1. ← Számítógépes munka megkönnyítése
11.1.2. ← Az elemzés által megkövetelt formára alakítás
11.1.3. ← Irreleváns lépések elhagyása (pl. nem jó fejlécek)
11.2. Következtetés (markerek figyelése)
11.2.1. Legegyszerűbb formájában az elemzési konstrukció nem más, mint "ha-akkor" szerkezetű kijelentések összegzése
11.2.2. Minden gondolatmenet a valószínűség és a statisztikai szignifikancia kérdéséhez vezet
11.2.3. Prediktív jelleg?
11.3. Elemzés
11.3.1. "Figyelemre méltó"
11.3.2. "Statisztikailag szignifikáns"
11.3.3. Vagy más módon leíró-magyarázó motívumsémák
11.3.3.1. Ennek már nem a korábbiakhoz hasonló mértékben kell kontextusérzékenynek lennie
12. 4. Adatok a tartalomelemzésben
12.1. Egymást kölcsönösen kizáró kódok
12.2. Tartalmi kategóriák
12.2.1. Konceptuális dimenziók (a tartalmi kategóriák összevonásából)
12.2.1.1. A dokumentumok elhelyezkedése az MVS-modellben
13. 3. A tartalomelemzés lépései
13.1. Adatkészítés
13.2. Egységképzés
13.2.1. Fizikai egységek
13.2.2. Szintaktikai egységek
13.2.2.1. ← Szó, TV-műsor
13.2.3. Referenciális egységek
13.2.3.1. ← Utalások ugyanarra
13.2.4. Propozicionális egységek
13.2.4.1. ← Átírás saját adatnyelvre
13.2.5. Tematikai egységek
13.2.5.1. ← Pl. konkrét témában beadott kérvények
13.3. Mintavétel
13.3.1. Mi indokolja?
13.3.1.1. Túl nayg a populáció
13.3.2. Mi a populáció?
13.3.2.1. Az elérhető "halmaz" a horizonton
13.3.3. Méret?
13.3.3.1. A céloktól függ
13.3.4. Mintavételi technika?
13.3.4.1. Valószínűségi
13.3.4.1.1. Mindenkinek ugyanakkor az esélye a bekerülésre
13.3.4.2. Nem valószínűségi
13.3.4.2.1. Nem akarjuk az egyenlő esélyeket a bekerülésre
13.3.4.3. A reprezentativitás
13.3.4.3.1. A minta reprezentálja a populáció ismérveit
13.4. Adatrögzítés (kódolás)
13.4.1. Nélkülözhetetlen, ha
13.4.1.1. a feltárandó jelenségkör strukturálatlan
13.4.1.1.1. A kategorizáció menetének ismerete
13.4.1.2. a feltárandó jelenségkör szimbolikus: saját fizikai megnyilvánulásain kívül eső jelenségekről hordoz valamilyen információt
13.4.2. A dokumentáccó kötelező elemei:
13.4.2.1. A megfigyelők (kódolók) jellemzői
13.4.2.2. A kódolók elméleti felkészítése
13.4.2.3. Az adatnyelv szintaktikai és szemantikai leírása
13.4.2.4. Esetlegesen a kategorizáció kognitív eljárásai
13.4.2.5. Az adatlapok kezelése
13.4.3. Az adatrögzítőkkel szembeni követelmények
13.4.3.1. A forrásanyag ismerete
14. 2. A tartalomelmezés módszertani háttere
14.1. A tartalomelemzés módszertanának alapjai
14.1.1. Fogalmi alapvetés
14.1.1.1. "A tartalomelemzés olyan kutatási technika, amely segítségével adatokból kontextusaikra vonatkozóan megismételhető és érvényes következtetéseket vonhatunk le."
14.1.1.1.1. Mi is az adat?
14.1.1.1.2. Mi is a kontextus?
14.1.2. A tartalomelemzés sajátosságai
14.1.2.1. Nem beavatkozó technika (no intervention!)
14.1.2.2. Tagolatlan, strukturálatlan adatokkal dolgozik
14.1.2.3. Kontextus-érzékeny, ezért képes a szimbolkus formák feldolgozására (ellentétben a kísérleti körülmények között szerzett adatokkal)
14.1.2.4. Meg tud birkózni nagy menyniségű adattal
14.1.3. A tartalomelemzés tipológiája (Janis, 1965)
14.1.3.1. 1. Paradigmatikus tartalomelemzés
14.1.3.2. 2. Szemantikai tartalomelemzés (hányszor utalnak egy adott elemre )
14.1.3.2.1. Megnevezésanalízis
14.1.3.2.2. Attribúcióanalízis
14.1.3.2.3. Kijelentésanalízis
14.1.3.3. 3. Jelhordozó-elemzés
14.1.3.3.1. Pszicho-fizikai megjelenés
15. 1. A tartalomelemzés elméleti és gyakorlati háttere
15.1. Különbségtétel kvalitatív és kvantitatv adatelemzés között
15.1.1. Számok használata/mellőzése
15.1.2. Ismérvek (tulajdonságok, változók)
15.1.2.1. Ordinális változók: pl.
15.1.2.1.1. Érdemjegy
15.1.2.1.2. Pontszám
15.1.3. Elméletek és módszerek irányából megközelítve: a racionalizmus és az empirizmus ellenetétnek "továbbgyűrűzése"
15.1.4. Lehetséges csoportosítás
15.1.4.1. Elméletalkotó technikák
15.1.4.2. Dokumentáló technikák (pl, esettanulmány)
15.1.4.3. Elbeszélő technikák
15.1.4.4. Kreativitásösztönző technikák
15.1.5. Indukció/dedukció
15.1.5.1. Indukció
15.1.5.1.1. A konkrét eset felől indulok, éa abból általánosítást végzek (Filozófus a vonaton)
15.1.5.2. Dedukció
15.1.5.2.1. Általános alapokból igyekszem az egyes esetre megállapítást tenni
15.1.6. Magasság/mélység
15.1.6.1. Túrázó a hegytetőn - felhők jönnek - lemegy az erdőt szemlélni (kvalitatív). A két perspektíva egyszerre nem, de váltva megvalósítható.
16. 10. Definícós kérdések
16.1. Computer Assisted Qualitative Data AnalysiS
16.1.1. 1. Legalább egyfajta kvalitatív adat kezelése
16.1.2. 2. Tartalmazza az alábbiak tetszőleges kombinációját:
16.1.2.1. Tartalomkereső eszközök
16.1.2.2. "Linkelő" eszközök
16.1.2.2.1. Kapcsolatteremtés az objektumok között,dokumentumok összekapcsolása
16.1.2.3. Kódoló eszközök
16.1.2.3.1. Kategóriákba rendezés
16.1.2.4. Lekérdező eszközök
16.1.2.4.1. Pl. statisztikák készítése
16.1.2.5. Jegyzetelő eszközök
16.1.2.6. Térképező/hálózatépítő eszközök
16.2. Mit tud a szoftver?
16.2.1. Munka strukturálása
16.2.2. Adatok azonnali hozzáférése
16.2.3. Kódolás és kinyerés
16.2.4. Projektmenedzsment és adatszervezés
16.2.5. Adatbázis keresése
16.2.6. Jegyzetelő eszközök
16.2.7. Kimenetek
16.2.7.1. Más szoftvetek számára értelmezhező kimenet
16.2.7.2. Publikációban felhasznáható kimenet
16.3. Mit nem tud a szoftver?
16.3.1. Az analitikus gondolkodás helyettesíítése
16.3.2. A kódolási munka elvégzése
16.3.2.1. Mit? Hogyan?
16.3.2.2. De! Automatikus kódolás
16.3.2.3. De! Javasolt kódolás
16.3.3. Kutatás színvonalának automatikus emelése
16.3.4. Az adatelemzés módjának kiválasztása
16.3.5. Mélyebb statisztikai elemzések (kivételek!)
17. atlas.ti
17.1. A szoftver használata
17.1.1. New project
17.1.2. Olyan formátum kell, amit a program meg tud emészteni
17.1.2.1. Pl. Word
17.1.2.2. • Olyan fájl kell, aminek a tartalma már végleges. • Az ATLAS-ti nem szövegszerkesztő! • Ha a forrásfájlban változtatok, újra kell olvasni • A forrásfájl legyen bezárva!
17.1.3. Dokumentumok sorrendjének megváltoztatása
17.1.3.1. Tools/Reorder
17.1.4. Dokumentumcsoportok létrehozása
17.1.4.1. Ha kíváncsi vagyok pl. a 45 évnél fiatalabbakra
17.1.4.1.1. Csoport létrehozása
17.1.5. Logikai kapcsolatok már létező csoportok között
17.1.5.1. Smart groups
17.1.5.1.1. Bal menüben kijelöljük a csoportokat
17.1.6. Document group
17.1.6.1. Open document manager
17.1.6.1.1. Belső bal menüben kijelölöm őket
17.1.7. Egér húzással csoportot húzunk a "japán zászlóra"
17.1.7.1. Hozzárendelünk egy logikai kapcsolatot
17.1.8. Hány szakasza van a kódolásnak?
17.1.8.1. 3
17.1.8.1.1. A straussi ág (ami a deduktivitást engedi)
17.1.8.2. 2
17.1.8.2.1. A klasszikus glaser-i irány
17.1.8.3. 1
17.1.8.3.1. A kippendorfi irány
17.1.9. Milyen típusú objektumok hozhatók létre az altas.ti-ben
17.1.9.1. A legegyszerűbb a KOMMENT (mindig valamihez tartozó elem)
17.1.9.1.1. Edit/Comment
17.1.9.2. MEMO (önálló elem)
17.1.9.2.1. New entities
17.1.10. Mentés
17.1.10.1. bundle file
17.1.11. Dokumentumkódolás
17.1.11.1. A megnyitott szövegből apróbb szegmenseket választunk ki
17.1.11.1.1. Ha Kippendorf (mindent kódolok)
17.1.11.2. Krippendorfii szemléletben rendelhetek-e ugyanahhoz a bekezdéshez újabb kódot?
17.1.11.2.1. NEM
17.1.11.2.2. De lehet csinálni külön kódot • Straussra • Kippendorfra
17.1.11.2.3. Grouded theorynál nem jöhet föl:
17.1.11.2.4. AUTO CODING
17.2. + Megbízhatóság
17.2.1. Ha valaki más is kódolná ezt az adatmennyiséget, vajon hasonló eredményeket kapna-e (több személy: INTERKÓDOLÁS): INTER CODE RELIABILITY.
17.2.1.1. Mindhárom azt feltételezi, hogy legyen a "másik fél" vagy "múltbéli önmagam" eredményei
17.2.1.1.1. Tools & Support !INTERCOLOR MODE! View/Show User
17.2.2. Vagy: intrakódolás, amikor más időpontban ugyanaz a személy kódol. Ha a két (vagy több) eset eredénye konzisztens, nagy a megbízhatóság.
17.2.3. TEORETIKUS: Még nagyobb, ha valamilyen elmélet megállapításal is összevethető
17.2.4. Fontos a véletlen-hatások szürése!
17.2.4.1. Krippendorf-kritérium: kölcsönösen kizárható elemek
17.2.4.1.1. A Krippendorf-alfa azt mutatja, hogy mekkora az eltérés a véletlenhez képest!
17.2.5. Grafikus kimenet?
17.2.5.1. Hmm...
17.2.6. Mi van, ha több dimenzió van?
17.2.6.1. Erre is van képlet pl. 100 kódoló100 dimenzióban
17.2.6.1.1. Tehát vannak ilyen kalkulátorok
17.3. Code Document Table
17.3.1. Milyen gyakorisággal jelenik meg az adott kód
17.3.1.1. Ha egérrel a számértétek fölé megyünk
17.3.1.1.1. Absulute
17.3.1.1.2. Row-Relative Frequency
17.3.1.1.3. Column-Relative Frequency
17.3.1.1.4. Table-Relative
17.3.2. ESET: dokumentumokra vonatkozik
17.3.3. SPSS: sorok az esetek, oszlopok a változók (ATLAS.ti meg tudja változtatni)
17.3.3.1. Codes as Coluns Codes as Rows
17.3.4. HIBÁK ÉS KIVÉDÉSÜK
17.3.4.1. Normalize
17.3.4.1.1. A Kilghammerhez képest azonos magasságra hozta Csere Gáspárt
17.3.4.2. Ha lenne egy véletlen mintám (1000 fő Mo-on, ki milyen pártra szeretne szavazni)
17.3.4.2.1. Random vettem ki neveket
17.3.4.3. ALT+0150 –
17.3.4.3.1. Rövid kötőjel
17.3.4.3.2. Hosszú kötöjel
17.3.4.3.3. Idézőjelek
17.3.5. Co-Oc Table (Co Occurance, együttes előfordulás)
17.3.5.1. Az ablakokban a kódjaink láthatóak
17.3.5.2. Bekapcsolhatunk egyes kódokat
17.3.5.2.1. Pl. Sportegyesület s Hobbi: nincs együttes megjelenés
17.3.6. Co-Occurance Explorer
17.3.6.1. Az együttes megjelenéseket a <> jelek jelölik
17.3.6.1.1. Vonatkozhat
17.3.7. Query Tool
17.3.8. Kódok közötti relációk
17.3.8.1. Home
17.3.8.1.1. Networks
17.3.9. Export
17.3.9.1. Különböző szoftwerek (pl. Word, SPSS) közötti kapcsolat
17.3.9.1.1. Import-Export
17.3.10. Beadandó
17.3.10.1. 3-5 oldal
17.3.10.1.1. A szöveges részve: Mi a kutatási kutatási koncepció (hogyan kerülnek ide az adatok)
17.4. Ha többdimenziós mátrixban akarunk Krippendorf-féle alfát
17.4.1. SPSS + Recal2 + Excel