Információs társadalom

fogalomtérkép

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
Információs társadalom by Mind Map: Információs társadalom

1. eszközrendszerek és alkalmazások (Internet a közös pont, "digitális tolltartó")

1.1. közösségek

1.1.1. facebook

1.1.2. google+

1.1.3. LinkedIn

1.1.4. TeT háló

1.1.5. moly.hu

1.1.6. meetup

1.2. keretrendszerek

1.2.1. moodle (ELTE e-learning)

1.2.2. mahara

1.3. blog, mikroblog

1.3.1. twitter

1.3.2. Tumblr

1.3.3. érdemes körbenézni itt: edublogs.org, goldenbolg.hu

1.4. geolokációs szolgáltatások

1.4.1. Foursquare

1.4.2. google latitude

1.4.3. panoramio (geolokáció és fényképmegosztás)

1.4.4. geocaching (szabadidős tev. támogatása online eszközzel, közösségbe szervezve)

1.5. közösségi tartalom

1.5.1. wikipédia

1.5.2. delicious.com (social bookmarking)

1.5.3. közösségi prezentáció: slideshare, prezi,

1.5.4. közösségi dokumentum: google docs, Scribd, Issuu, Meindmeister

1.5.5. fénykép, állókép: Flickr, Picasa, Photosynth, 360cities

1.5.6. élőhang és video: skype, facebook video, google+ csoportos videokonferencia

1.5.7. video és podcast: ItunesU, Youtube, Ustream, google

1.5.8. Virtuális környezetek: Second Life, Opensimulator, Visuland.hu

2. Digitális kompetencia, digitális állampolgárság

2.1. kompetencia=ismeret+attitűd+érték

2.2. kulcskompetenciák: olvasás és szövegértés, szintetizálás, következtetés, ok-okozati viszony, logikai műveletek, ismeretek bevésése és előhívása, tudásrendszer-konstrukció

2.3. ISTE sztenderdek

2.3.1. tanári kompetenciák

2.3.1.1. tanulás és kreativitás inspirálás

2.3.1.2. tanulók tanulási tapasztalatainak tervezése és fejlesztése, értékelés

2.3.1.3. digitális korszak munkafolyamatainak modellezése

2.3.1.4. digitális állampolgárság és felelősség támogatása, modellezése

2.3.1.5. szakmai fejlődésnek legyenek részesei (LLL)

2.3.2. tanulói kompetenciák

2.3.2.1. kreatív gondolkodás, tudáskonstrukció

2.3.2.2. digitális média és digitális környezet használata kommunikációra és kollaborációra

2.3.2.3. kutatás és információmenedzsment a digitális eszközök segítségével

2.3.2.4. kritikai gondolkodás, problémamegoldás, döntések - megfelelő digitális eszközök használata a folyamatban

2.3.2.5. kulturális és társadalmi kérdések megértése, jogkövető és etikus magatartás

2.3.2.6. technológiai műveltség, vagy "digitális tolltartó"

2.3.3. adminisztrátori kompetenciák

2.3.3.1. látnoki vezetés, közös gondolatok inspirálása, megvalósítás, átalakulás támogatása

2.3.3.2. tanulási kultúra kialakítása, fenntartása

2.3.3.3. kiválóság a szakmai gyakorlatban

2.3.3.4. rendszerszintű fejlesztésben való közreműködés

2.3.3.5. a kialakuló digitális kultúra jogi, etikai, társadalmi kérdéseinek megértése

2.4. problémák: digitális állampolgár fogalma, szűrés, szankcionálás

3. digitális nemzedék

3.1. homo oralis - literalis - tiphograficus - interneticus

3.2. digitális bevándorlók

3.2.1. hódítók

3.2.2. derékhad

3.2.3. kívülrekedtek

3.3. digitális bennszülöttek

3.3.1. csoportjai

3.3.1.1. leszakadók

3.3.1.2. csipegetők

3.3.1.3. új hódítók

3.3.2. sajátosságai

3.3.2.1. ingerfalás

3.3.2.2. gyors információszerzés

3.3.2.3. sokcsatornás figyelem

3.3.2.4. érzelemkezelés

3.3.2.5. időkezelés

3.3.2.6. nyelvhasználat és kommunikáció

3.3.2.7. hálózatosodás

3.3.2.8. önálló tanulás

3.3.2.9. tudás új értelmezése

3.3.2.10. tekintélyhez való viszony

3.4. XYZ, alfa genreáció

3.5. optimista, pesszimista látásmód

3.6. internetes tevékenység alapján a felhasználói típusok

3.6.1. rejtőzködők

3.6.2. informálódók

3.6.3. tanulók

3.6.4. befogadók

3.6.5. extenzív falhasználók

3.6.5.1. 30-39 évesek leginkább ők!

4. modellek, gazdasági és társadalmi következmények

4.1. Wikipédia effektus

4.2. fő témái

4.2.1. társadalmi versenyképesség

4.2.2. ökológiai előnyök

4.2.3. fokozza a demokráciát

4.2.4. kommunikációs technológiák által forradalmasítja az életmódunkat

4.3. időmenedzsment: legfontosabb érték nem az információ, hanem az idő

5. Digitális esélyegyenlőtlenség, kockázatok

5.1. esélyegyenlőtlenség

5.1.1. információhoz való hozzáférés

5.1.2. "elefánt effektus" - álproblémák mögé való bújás

5.1.3. leszakadással nem csak az egyén, hanem a közösség is veszít?

5.1.4. társadalmi különbségek, digitális bolseviznus

5.2. technológiai kockázatok

5.2.1. informatikai bűnözés

5.2.2. humán kockázat

5.3. pszichológiai kockázatok

5.3.1. oversharing, mint függőség?

5.4. személyességi kockázatok

5.4.1. munka és magánélet nem különül el

5.4.2. reszocializációs környezet

5.5. biztonsági kockázatok

5.5.1. biztonsági rés a felelőtlen viselkedés miatt

5.5.2. megfigyelt társadalom

5.5.3. "Az ingyenes szolgáltatások ára a személyiségünk eladása"

6. Internet és értékrend, internetezés és kultúra, divatos tévképzetek

6.1. technika akkor kell, ha nem egy helyen, vagy időben vagyunk jelen

6.2. internet és kultúra viszonya

6.2.1. békés egymás mellett élés 33%

6.2.2. szkeptikusok 28%

6.2.3. párhuzamosok sosem találkoznak 22%

6.2.4. optimisták 20 %

6.3. internetet használók toleránsabbak, automómabbak

6.4. e-Etikett

6.4.1. vállald a neved

6.4.2. stílus

6.5. tévképzetek:

6.5.1. netezés rabbá tesz

6.5.2. kevesebb a sport

6.5.3. szészakítja az embereket egymástól

7. Információs társadalom és oktatás

7.1. Kulturális változások

7.1.1. epizodikus

7.1.2. mimetikus

7.1.3. mitikus

7.1.4. modern

7.1.5. hálózati

7.2. tanulásértelmezések

7.2.1. behaviorizmus

7.2.2. kognitivista

7.2.3. konstruktivista

7.3. tanulási környzetek

7.3.1. paradigmaváltás akkor történik, ha a régi környezet már nem alkalmas a magyarázatra

7.3.2. e-learning még nem paradigmaváltás

7.3.3. problémaközpontú

7.3.4. korszerű tanulási környezet tervezésének fókuszpontjai

7.3.4.1. tanulóközéppontú

7.3.4.2. tudásközpontú

7.3.4.3. értékelésközpontú

7.3.4.4. közösségközpontú

8. Konnektivizmus (=hálózatelméleti oktatás alkalmazása)

8.1. oktatásmódszertan inkább, mint tanuláselmélet

8.2. hype ciklus mélypontján van 2012-ben

8.3. maradandó, reprodukálható tudás

8.4. hálózatelmnélet és tanulás

8.4.1. közös tudásalkotás az egyéni ismeretek megosztása alapján

8.4.2. résztvevők skálafüggetlen hálózata

8.4.3. informális, horizontális információcsere dominálja

8.5. eszköztár és dindamika

8.5.1. gyors ritmus

8.5.2. átlátható, nyíilt információáramlás és kommunikáció

8.5.3. blog, podcast, twitter, térkép, dokumentum

8.6. tanulásszervezés

8.6.1. extrém magas belső motiváció

8.6.2. facilitátori tanári szerep

8.6.3. gyenge kapcsolatokra építő hálózat

8.6.3.1. fokozott horizontális ismeretátadás

8.6.3.2. sokoldalú, kölcsönös ismeretmegosztás

8.7. tanári szerep

8.7.1. tanterv felvázolása

8.7.2. kreatív környezet biztosítása

8.7.3. konstruktiív alkotó közeg teremtése

8.8. Konnektivizmus kritikái

8.8.1. határozott korlátai vannak (életkor, motiváció)

8.8.2. tartalommal töltött web2 pusztán?

8.8.3. tanulni kell a módszertant

8.8.4. motivációt lehet alakítani?

8.8.4.1. facilitátor értékelő szerepe a hagyományoshoz képest gyengébb

8.8.5. differenciálni lehet?

8.8.5.1. kommunikáció és eszközhasználat nem differenciálható

8.8.5.2. különbségeket termel a használók és nem használók között?

8.8.5.3. New node

8.8.6. értékelés?

8.8.6.1. diagnosztikus értékelés eredménye hogyan használható fel a folamatszabályozásban?

8.8.6.2. formatív: a folyamat maga egy folyamatos formatív értékelés

8.8.6.3. szummatív: tanulási tapasztalatoktól mentes

8.9. lehetőségek és korlátok

8.9.1. felnőtt önképző körök és andragógia területe

8.9.2. blended konnektivizmus?

8.9.3. felnptté vált digitális nemzedék, akit elkerült a külső motivációt erősítő közoktatás

8.10. látszatkonnektivizmus

8.10.1. skálafüggetlenség látszata

8.10.1.1. kis csoport, áttekinthető (skálázható folyamat)

8.10.1.2. eltérő aktivitás

8.10.1.3. reflexió a produktivitás helyett

8.10.2. információáramlás eltérései

8.10.2.1. twitter: minimáális reflexivitás, redundáns tartalom

8.10.2.2. elhanyagolható külső forrásfelhalmozás

8.10.2.3. blog: kevés produktív reflexió

8.10.2.4. dokumentum. közös jegyzet vagy új tudás?

9. Nyílt oktatási formák, jó gyakorlatok

9.1. adaptivitás

9.1.1. együttműködés

9.1.2. aktivitás

9.1.3. változatos IKT használat

9.1.4. tanuló középpontba helyezése

9.1.5. individualizált körülmények

9.1.6. tanári teamek

9.2. pedagógus

9.2.1. szakmai kompetencia

9.2.2. tanulói sajátosságok ismerete

9.2.3. tanulási körülmények kialakításában való gyakorlat

9.3. pedagógus és hallgatói szerepváltozás

9.3.1. kooperatív módszerek

9.3.2. tartalommegosztás

9.3.3. multitasking

9.3.4. aktív részvétel

9.4. Open University of Catalonia (www.uoc.edu)

9.5. FernUniversitat in Hagen (www.fernuni-hagen.de)

9.6. KONNEKT csoport jellemzői

9.6.1. saját időbeosztás (?)

9.6.2. IKT eszközök megismerése

9.6.3. jobb önismeret (?)

9.6.4. nagyobb önszabályozás

9.6.5. kutatási eredmények

9.6.5.1. Időtényező

9.6.5.2. Internethasználat

9.6.5.3. teljesíthetőség

9.6.5.4. lemorzsolódás okai

9.6.5.5. elvárások

9.6.6. érdekességek

9.6.6.1. Korrekt konnekt

9.6.6.2. inspirátori szerep (?)

9.6.6.3. adatösszeítő táblázat

9.6.6.4. megfigyelők hada

9.6.6.5. utólagos pótlási lehetőség

9.6.6.6. kérdőívek kitöltése

10. Esélyegyenlő(tlen)ség a felnőttoktatásban az információs társadalom korában

10.1. esélyek egyenlősége vagy esély az egyenlőséghez - digitális varázspálca

10.1.1. diszkirmináció

10.1.2. egyenlő bánásmód

10.1.3. pozitív diszkrimináció

10.1.4. egyenlő esélyű hozzáférés

10.1.5. digitális esélyegyenlőtlenség

10.1.5.1. hátrányos helyzetű csoportok

10.1.5.2. romák

10.1.5.3. speciális helyzetű csoportok (idősek, alacsony képzettségűek)

10.1.5.4. digitális szakadék (használati és hozzáférési)

10.1.5.5. okok: anyagi-társadalmi, személyes-motivációs

10.1.6. fogyatékos csoportok sajátosságai és IKT

10.1.6.1. látássérült

10.1.6.2. hallássérült

10.1.6.3. tanulási zavart mutató személyek

10.1.6.4. mozgáskorlátozott személyek

10.1.6.5. autizmus

10.1.6.6. kommunikációs zavar

10.1.6.7. értelmi fogyatékos

10.2. tanulói diverzitás

10.2.1. különbözőség-sokféleség

10.2.2. tanulói szerep náluk hogy jelenik meg? (párhuzamosság, multitask, vizualitás preferenciája, önszabályozás)

10.3. tanári szerep

10.3.1. speciális tudás vagy elfogadó attitűd?

10.3.2. együttműködés oktató és gyógypedagógus között az egyik lehetséges megoldás

10.3.3. elvárások (naiv, paternalisztkius, optimális

10.4. differenciálás

10.4.1. integratív pedagógia (Feuser)

10.4.1.1. individualizálás

10.4.1.2. belső differenciálás

10.4.1.3. kooperatív tevékenységek

10.4.1.4. közös tárgyon való munkálkodás

10.4.2. angolszász felfogás (DI: differentiated instruction

10.4.2.1. IKT által: széles eszköztár a tanárok kezében a tartalomhoz, a tanulási tevékenységekhez, a megértés, elsajátítás bemutatásához, kevés idő, kevés pénz legyőzéséhez

10.5. tanulási környezet

10.5.1. fizikai akadálymentesség vagy univerzális tervezés

10.5.2. infokommunikációs akadálymentesség (WCAG 2.0)

10.5.3. Universal Design for Learning - CAST