Ottlik Géza: Iskola a határon

1. Visszatérő motivumok, jelképrendszerek

1.1. Motivumos sűrű hálózata van jelen. Ciklikusan jellennek meg álltalában (pl.trieszti öböl, ahol Medve Gábor üdült a szüleivel)

1.2. Sok jelképként funkcionáló motivum is van (pl. Hó, sár, köd)

1.3. Ilyen még a fekete kéznyom, a többszőr felbukkanó csillagok motivuma és a dantei párhuzam a lezárázban

2. A katonaiskola világa

2.1. Erős a csapatszellem ezért bandákba tömörülnek, ahol nem ritka a kegyetlenkedés

2.2. Emellett erős hierarchikus viszonyok alakulnak ki

3. Főbb szereplők

3.1. Medve Gábor

3.2. Szeredy Dániel

3.3. Both Benedek (Bébé)

4. Ellenetétek a szereplők között

4.1. Egyik nagy ellentét Merényi és a többiek között van (Medve és Merényi összeütközése, akár egy népmesei motivum)

4.2. A másik ellentét a tanulók és a nevelők között van (Schulze alezredes, aki a elállatiasodott, elgépiesedett ember)

5. Helyszín és időkezelés

5.1. A cselekmény a két világháború között játszódik, Kőszeg mellett

5.2. A mű elején a zárószituációt ismerjük meg, ugyanis a regény 1957-tel nyit

5.3. Az iskolai 3 év (1923-26) eseményeit meséli el (az első 3 hónapot részletesebben)

6. Elbeszélői hangok és nézőpontok

6.1. Bébé megszakítja Medve elbeszélését és saját értelmezéseket fűz hozza (macskakörmök használata), de kásőbb a kettejük elbeszélése összeolvad

6.2. Tehát kettős nézőpont érvényesül, van egy alapszöveg és egy arra reflektáló másik szöveg

6.3. Kihangsúlyozódik, hogy se Medve, se Bébé elbeszélése nem hiteles dokumentáció, mivel az emlékezés amúgy is szelektív (ennek a hatása a bizonytalanség, hitelesség, nehéz azonosúlni egyik vagy másik beszélővel).

7. Lázadás a rendszer ellen

7.1. A katonaiskola feltétlen engedelmességet követel a diákoktól,de a törvényeik nem mind értelmesek, nehéz velük azonosúlni.

7.2. Lázadók a rendszer ellen: Medve, Öttevényi, Apagyi.