1. KUTATÁS BEMUTATÁSA
1.1. Mintavétel
1.1.1. 176 gyermek
1.1.1.1. Értékelhető adat
1.1.1.1.1. 70 fő
1.1.1.1.2. 28 lány
1.1.1.1.3. 42 fiú
1.1.2. 2 óvoda
1.2. Vizsgálat menete
1.2.1. Nagy és finom mozgások feltérképezése
1.2.2. Anamnézis
1.2.3. Alapozó Terápia
1.2.3.1. Mozgásfelmérő rendszerek
1.2.4. 103 paraméter
1.2.4.1. 14 mozgáscsoport
1.2.4.2. Meghatározott kriériumok
1.2.4.3. 5 fokú skála
1.2.4.3.1. Kivétel
1.3. Hipotézis
1.3.1. Gyerek
1.3.1.1. Normál beszédfejlődés
1.3.1.1.1. Jobb teljesítés
1.3.1.2. Elmaradott beszédfejlődés
1.3.1.2.1. Rosszabb teljesítés
1.4. Vizsgálati eredmények
1.4.1. 2 csoport
1.4.1.1. Normál lefolyású
1.4.1.1.1. Dominancia
1.4.1.1.2. Alsó/felső végtagok koordinációja
1.4.1.2. Kóros lefolyású
1.4.1.2.1. Kialakulatlan dominancia
1.4.1.2.2. Alsó/felső végtagok koordinációja
2. KUTATÁSI EREDMÉNYEK
2.1. VIHOLAINEN
2.1.1. Elmaradt mozgásfejlődés
2.1.1.1. Megkésett beszédfejődés
2.1.2. Korai mozgásfejlődés
2.1.2.1. Későbbi olvasási készség
2.2. TRAUNER ÉS MTSAI
2.2.1. DLI
2.2.1.1. Mozgásfejlődés
2.2.1.1.1. Synkinézis
2.2.1.1.2. Hiperreflexia
2.2.1.1.3. Finom mozgás
2.2.2. Legtöbb neurológiai tünet
2.2.2.1. Legalacsonyabb nyelvi készségszint
2.3. RINTALA, LINJANA
2.3.1. diszfáziás gyerek
2.3.1.1. gyenge nagymozgás
2.4. WEBSTER ÉS MTSAI
2.4.1. DLI
2.4.1.1. 52%
2.4.1.1.1. Motoros alulműködés
2.5. SHAPIRO
2.5.1. Gyermekkori motoros és nyelvi fejlődés
2.5.1.1. Diszlexia előfutára
3. PSZICHOMOTOROS FEJLESZTÉS
3.1. Idegrendszeri érési folyamatokra hat
3.2. Agyi plaszticitás
3.2.1. Posztszinaptikus ingerküszöb csökkentése
3.3. Segítő Ingerlés
3.3.1. Normális fejlődés visszaállítása
3.3.1.1. Öngyógyító folyamat
4. MOZGÁS ÉS ÉSZLELÉS JELENTŐSÉGE A BESZÉDFEJLŐDÉSBEN
4.1. Mozgásfejlődés
4.1.1. Szomatikus, pszichikus
4.1.1.1. Nem/életkor függő
4.1.1.1.1. Koordinációs
4.1.1.1.2. Kondicionális
4.1.1.1.3. Alapvető mozgásformák
4.1.2. Genetikai meghatározottság
4.1.3. Fejlődés periodikus jellege
4.1.4. Marton-Dévényi
4.1.4.1. Kúszás- mászás-járás dominancia
4.1.4.1.1. Beszéd
4.1.4.1.2. Írás
4.1.4.1.3. Olvasás
4.2. Kommunikációs formák tökéletes működése
4.2.1. Idegrendszer ontogenetikailag teljes beérése
4.3. Motoros funkciók
4.3.1. Ingerek rendezése és kiterjedése
4.3.1.1. magasabb rendű funkciók
4.3.2. Mozgás észlelés
4.3.2.1. Befolyásol
4.3.2.1.1. Mozgás
4.3.2.2. Visszahat
4.3.3. Stein és Walsh
4.3.3.1. Tanulás
4.3.3.1.1. Írás
4.3.3.1.2. Olvasás
4.3.3.1.3. Max. perceptuális képesség
4.4. Óvodáskor
4.4.1. Részképesség
4.4.2. Részfunkció
4.4.2.1. Iskolai, tanulási zavar
5. BESZÉDFEJLŐDÉSI ZAVAROK
5.1. Megkésett beszédfejlődés
5.1.1. 3 éves kortól
5.2. Kialakulás
5.2.1. Ép hallás mellett
5.2.2. Normális értelmi fejlődés mellett
5.3. Fajtái
5.3.1. Megkésett beszédfejlődés
5.3.2. Auditív agnózia
5.3.3. Verbális apraxia
5.3.4. Ritmuszavarok
5.3.4.1. Dadogás
5.3.4.2. Hadarás
5.3.5. Írási/helyesírási gyengeség
5.4. Beszéd központ
5.4.1. Bal agyfélteke
5.4.1.1. Broca terület
5.4.1.1.1. Beszédprodukció
5.4.1.2. Wernicke terület
5.4.1.2.1. Beszédértés
5.5. Trauner és mtsai
5.5.1. Neurológiai vizsgálat
5.5.1.1. nyelvi problémás gyerek
5.5.1.1.1. agyi eltérés
5.5.1.2. nem nyelvi problémás
5.5.1.2.1. agyi eltérés
5.6. Powel és Bishop
5.6.1. DCD, DLD
5.6.1.1. Idegrendszeri rizikó faktor
5.7. Lateralizáció
5.7.1. Anyanyelv elsajátítás során
5.7.1.1. Nyelvi elemek hatására
5.7.2. Dominancia megválasztása
5.7.2.1. Utolsó állomás
5.8. Olvasási zavar
5.8.1. Fonémák gyenge megkülönböztetése
5.9. Beszéd kialakulása
5.9.1. Emlékezet