1. Megalkotható a sakktehetség?
1.1. A sakktehetség nem csupán veleszületett adottság, hanem tudatos, kitartó munkával kialakítható konstrukció. A kutatás ezt az állítást teszteli gyakorlati vizsgálattal.
1.2. Hogyan hozható létre kiemelkedő sakktehetség különböző életkorban mesterséges intelligencia és pedagógiai támogatás révén?
2. Kutatási téma választása
2.1. A sakk egyszerre játék, művészet, tudomány és nevelési eszköz. Az egyik legkomplexebb gondolkodási tevékenység, és az egyéni teljesítményben egyszerre jelenik meg a tanulás, a kitartás, a motiváció és a környezeti hatás
2.2. A közvélekedéssel ellentétben nem veleszületett tehetség kérdése, hanem megalkotható képesség – talán mesterséges intelligenciával támogatva is felgyorsítható. Mert a sakk az egyik legtisztábban mérhető kognitív teljesítményforma, amely lehetőséget ad arra, hogy feltárjuk, hogyan hozható létre kiemelkedő teljesítmény – nemcsak gyerekeknél, hanem felnőtteknél is. Kutatásom célja, hogy a sakktehetséget ne adottságként, hanem fejleszthető konstrukcióként értelmezzem
2.3. Személyes elköteleződés: célom, hogy bebizonyítsam – kitartással, motivációval, tudatos edzéssel és megfelelő támogatással bárkiből lehet „tehetség”.A kutatásban saját sakkiskolai tapasztalataimra és valós gyakorlati eseteimre is támaszkodom.
2.4. Övodapedagógus is vagyok és a Tehetségfejlesztés és tehetségkutató Sakkiskola sakkoktatója., ezért is érdekel a téma.
3. A kutatás célja
3.1. A sakktehetség „képletének” feltárása: milyen tényezők szükségesek a sakktehetség avagy mesterszint eléréséhez?
3.2. A környezeti, motivációs és tanulási tényezők vizsgálata a fejlődési út tükrében.
3.3. A mesterséges intelligencia (MI) szerepének vizsgálata a sakk tanulás folyamán.
4. Elméleti háttér
4.1. Szakirodalmi áttekintés
4.1.1. Gobet, F., & Campitelli, G. könyvei, 2006 és 2007.
4.1.2. • Polgár, L. (1990). Zseninevelés családi körülmények között, Polgár László féle modell alapján: Elmélet és kísérlet (Szakdolgozat). ELTE BTK Pedagógiai Tanszék
4.1.3. • Van der Meulen, J., & McKenna, G. (2020). Artificial intelligence and personalized learning: A path toward future education. Journal of Educational Technology, 49(3), 103–112.
4.1.4. Ericsson, K. A., Krampe, R. T., & Tesch-Römer, C. (1993). The role of deliberate practice in the acquisition of expert performance. Psychological Review, 100(3), 363–406.
4.1.5. • Deci, E. L., & Ryan, R. M. (2000). The “what” and “why” of goal pursuits: Human needs and the self-determination of behavior. Psychological Inquiry, 11(4), 227–268.
4.1.6. További könyvek, folyóiratok - folyamatban
5. Innováció és jövőkép
5.1. Egyéni fejlesztési MI segítségével
5.2. Doktori kutatás megalapozása
5.3. Egyéb - folyamatban
6. Kutatás jelentősége
6.1. Pedagógiai szempontból
6.2. Tudományos szempontból
6.3. Gyakorlati eredmény
6.4. Társadalmi hatás
7. Kulcsfogalmak
7.1. Tehetségmodellek
7.2. Motiváció
7.3. Pygmallion-hatás
7.4. Kitartás - grit
7.5. Intenzív tudatos gyakorlás
7.6. Mesterséges intelligencia /MI/
7.7. Transzferhatás
7.8. Kiemelkedő teljesítmény
8. Kutatási kérdések
8.1. Hipotézisek
8.1.1. H1: A sakktehetség nem születik, hanem konstruálható.
8.1.2. H2: A motivációs és kitartásbeli tényezők fontosabbak, mint a kezdeti kognitív képességek.
8.1.3. H3: A szülői elvárások és támogató környezet gyorsítják a fejlődést
8.1.4. H4: Az MI-t használó tanulók fejlődése gyorsabb, tudatosabb és célzottabb.
8.1.5. H5: Intenzív, strukturált gyakorlással és MI-támogatással nagymértékű fejlődés várható függetlenül a kiinduló képességtől.
8.1.6. H6:Jelentős különbségek mutathatók ki a magasabb és alacsonyabb sakk-ELO kategóriájú gyerekek/felnőttek céljai, motivációi, tanulási szokásai és környezeti hatásai között.
8.1.7. H7: Jelentős szerepe van a Pygmalion-effektusnak a teljesítmény alakulásában gyermek és felnőtt játékosoknál.
9. Célcsoport, minta
9.1. MI és MI nékül: Milyen különbség mutatható ki az azonos ELO-pontszámmal induló tanulók fejlődésében MI-támogatással és anélkül? Mérés: 0-3-6-9-12 hónap ELO, játékidő, feladatmegoldási gyorsaság Résztvevők: külön gyerekek és felnőttek
9.2. Gyermek - gyermek összehasonlító vizsgálat: Nem jól sakkozó gyermek vs jól sakkozó gyermek
9.2.1. Belső tényezők: motiváció, érdeklődés, önbizalom, célállítás Külső tényezők: szülői háttér, edző, tanítási módszer, MI-használat Tanulási stílus, gyakorlási idő, kitartás Interjúk, kérdőívek, sakkstílus megfigyelés
9.3. Felnőtt - felnőtt összehasonlító vizsgálat: Nem jól sakkozó felnőtt vs jól sakkozó felnőtt
9.3.1. Belső tényezők: tudatosság, cél, kognitív rugalmasság, időbeosztás Külső tényezők: család, munkaterhelés, elérhető erőforrások (MI, tanár) Interjúk, motivációs profil, visszatekintő önértékelés
9.4. Egyéni 1 éves fejlődési utak Külön gyerek – külön felnőtt longitudinalis vizsgálat
9.4.1. Rendszeres ELO-pontmérés Feladattípusonkénti teljesítmény százalékos bontása (taktika, stratégia, végjáték stb.) Saját fejlődési napló + visszajelzés (szülői, tanári, MI) Kategóriák: lassú, átlagos, gyors fejlődés Elemzés: mitől „ugranak meg” a gyors fejlődők?
9.5. Belső és külső hatások összehasonlítása Gyermekek vs felnőttek tanulási dinamikája
9.5.1. Páros vizsgálat: 10–10 fő gyerek és 10–10 fő felnőtt (azonos induló pontszám) Mérési idők: 0–3–6–12 hónap Kimenet: fejlődési görbe, típushibák csökkenése, intuíció szintje Kérdés: MI mennyivel gyorsítja a sakkfejlődést azonos indulási helyzetből?