1. Mottó:
1.1. A jövő a gyermekeinken múlik. A mi feladatunk pedig az, hogy segítsünk nekik kibontakoztatni a mindannyiukban ott rejlő tehetséget.
2. I. RÉSZ: TEHETSÉGES GYEREKEK
2.1. MI A TEHETSÉG?
2.1.1. MI HATÁROZZA MEG A TEHETSÉGET?
2.1.1.1. Abc
2.1.2. MIÉRT FONTOS A TEHETSÉG FEJLESZTÉSE?
2.1.2.1. Abc
2.1.3. A TEHETSÉG FEJLESZTÉSE
2.1.3.1. Abc
2.1.3.2. Elvárások
2.1.3.2.1. Abc
2.1.3.3. Elismerés és támogatás
2.1.3.3.1. Abc
2.1.3.4. A képességek fejlesztésse
2.1.3.4.1. Abc
2.1.4. A FLOW ÉS A TEHETSÉG FEJLESZTÉSE
2.1.4.1. Abc
2.1.4.2. Kis betekintés az interjúkba
2.1.4.2.1. Abc
2.2. HOGYAN FOLYT A KUTATÁSUNK: MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK
2.2.1. A TEHETSÉGESEK KIVÁLASZTÁSA
2.2.1.1. Abc
2.2.1.2. Matematika
2.2.1.2.1. Abc
2.2.1.3. Természettudományok
2.2.1.3.1. Abc
2.2.1.4. Zene
2.2.1.4.1. Abc
2.2.1.5. Sport
2.2.1.5.1. Abc
2.2.1.6. Művészetek
2.2.1.6.1. Abc
2.2.2. A TEHETSÉG TANULMÁNYOZÁSÁNAK MÓDSZEREI: KÉTSZAKASZOS STRATÉGIA
2.2.2.1. Abc
2.2.3. ELSŐ SZAKASZ: TEHETSÉGES GYEREKEK VIZSGÁLATA ÉLMÉNY-MINTAVÉTELEZÉSI MÓDSZERREL
2.2.3.1. Abc
2.2.3.2. Élmény-mintavételezési kérdőív
2.2.3.2.1. Abc
2.2.3.3. A külső tényezők mérése
2.2.3.3.1. Abc
2.2.3.4. A belső tényezők mérése
2.2.3.4.1. Abc
2.2.3.5. Egyéb mérések és eljárások a kutatás első szakaszában
2.2.3.5.1. Abc
2.2.4. MÁSODIK SZAKASZ: A TEHETSÉG FEJLESZTÉSÉNEK VIZSGÁLATA
2.2.4.1. Abc
2.2.4.2. Értékelt teljesítmények vizsgálata
2.2.4.2.1. Abc
2.2.4.3. A tanárok véleménye
2.2.4.3.1. Abc
2.2.4.4. Az egyéni elkötelezettség mérése
2.2.4.4.1. Abc
2.3. MILYENEK A TEHETSÉGES SERDÜLŐK?
2.3.1. A TEHETSÉG JELEI
2.3.1.1. Abc
2.3.1.2. Matematikában vagy természettudományokban tehetséges gyerekek
2.3.1.2.1. Abc
2.3.1.3. Sportban, zenében vagy vizuális művészetekben tehetséges tanulók
2.3.1.3.1. Abc
2.3.2. CSALÁDI HÁTTÉR
2.3.2.1. Abc
2.3.2.2. Társadalmi és anyagi helyzet
2.3.2.2.1. Abc
2.3.2.3. A család komplexitása
2.3.2.3.1. Abc
2.3.3. TEHETSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG
2.3.3.1. Abc
2.3.3.2. Énkép
2.3.3.2.1. Abc
2.3.3.3. Személyiségvonások
2.3.3.3.1. Abc
2.3.4. TEHETSÉG ÉS AUTOTELIKUS SZEMÉLYISÉG
2.3.4.1. Abc
2.4. HOGYAN ÉLNEK A TEHETSÉGES SERDÜLŐK?
2.4.1. HOGYAN TÖLTIK A SERDÜLŐK A NAPJAIKAT?
2.4.1.1. Abc
2.4.1.2. A TEHETSÉG ÉS A TELEVÍZIÓ
2.4.1.2.1. Abc
2.4.2. A TÁRSASÁG MEGVÁLASZTÁSA
2.4.2.1. Abc
2.4.3. TEVÉKENYSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ TÁRSAKKAL
2.4.3.1. Abc
2.4.4. HOGYAN ÉLIK MEG A TEHETSÉGESEK A KÜLÖNBÖZŐ ÉLETHELYZETEKET?
2.4.4.1. Abc
2.4.4.2. ÉRZELMI ÁLLAPOT
2.4.4.2.1. Abc
2.4.4.3. TELJESÍTŐKÉPESSÉG
2.4.4.3.1. Abc
2.4.4.4. KONCENTRÁCIÓ
2.4.4.4.1. Abc
2.4.4.5. MOTIVÁLTSÁG
2.4.4.5.1. Abc
3. II. RÉSZ: A TEHETSÉG FEJLESZTÉSE
3.1. ELVÁRÁSOK, LEHETŐSÉGEK, ÖSZTÖNZÉSEK
3.1.1. MILYEN LEHETŐSÉGEKET KÍNÁLNAK, ÉS MILYEN ELVÁRÁSOKAT TÁMASZTANAK A KÜLÖNBÖZŐ SZAKTERÜLETEK?
3.1.1.1. Abc
3.1.2. ELVÁRÁSOK, LEHETŐSÉGEK ÉS HATÁSUK A TANULÓKRA
3.1.2.1. Abc
3.1.3. A TEHETSÉG KIAKNÁZÁSÁNAK ÖSZTÖNZŐI
3.1.3.1. Abc
3.1.3.2. Hosszú távú külső ösztönzők
3.1.3.2.1. Abc
3.1.3.3. Közvetlen külső ösztönzők
3.1.3.3.1. Abc
3.1.3.4. Belső ösztönzők
3.1.3.4.1. Abc
3.1.4. A KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEK KOMPLEXITÁSA
3.1.4.1. Abc
3.1.4.2. Integráció és defferenciálódás a különböző területeken
3.1.4.2.1. Abc
3.1.5. EGYOLDALÚSÁG A MŰVÉSZETEK ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK TERÉN
3.1.5.1. Abc
3.1.5.2. Az egyensúly megteremtése
3.1.5.2.1. Abc
3.2. A tehetséges serdülők érzései
3.2.1. TEHETSÉGES SERDÜLŐK PORTRÉI
3.2.1.1. Abc
3.2.1.2. Josh
3.2.1.2.1. Abc
3.2.1.3. Sheila
3.2.1.3.1. Abc
3.2.1.4. Ben
3.2.1.4.1. Abc
3.2.2. TEHETSÉG ÉS AZ IDŐ
3.2.2.1. Abc
3.2.3. A TEHETSÉGES TANULÓT MI ÖSZTÖNZI A TEHETSÉGE FEJLESZTÉSÉRE?
3.2.3.1. Abc
3.2.3.2. A szekterületek közti különbségek
3.2.3.2.1. Abc
3.2.4. A TEHETSÉGÜKET FEJLESZTŐ FIATALOK ÉRZÉSEINEK MINŐSÉGE
3.2.4.1. Abc
3.2.4.2. Pozitív érzések és hatékonyság
3.2.4.2.1. Abc
3.2.4.3. Milyen fontos a tehetségeseknek a kivételes képességükkel kapcsolatos tevékenységük?
3.2.4.3.1. Abc
3.2.5. TEHETSÉG ÉS FLOW-ÉLMÉNY
3.2.5.1. Abc
3.3. Milyen hatással van a család a tehetség fejlesztésére?
3.3.1. AZ OTTHONI KÖRNYEZET
3.3.1.1. Abc
3.3.2. A SERDÜLŐK FÜGGETLENSÉGE VAGY FÜGGÉSE
3.3.2.1. Abc
3.3.3. KOMPLEX CSALÁDOK ÉS A TEHETSÉG FEJLESZTÉSE
3.3.3.1. Abc
3.3.3.2. A családok komplexitásának mérése
3.3.3.2.1. Abc
3.3.3.3. A szülők véleménye
3.3.3.3.1. Abc
3.3.4. AZ OTTHONI ÉLET MINŐSÉGE
3.3.4.1. Abc
3.3.4.2. Az otthoni élet minőségének ESM-vizsgálata
3.3.4.2.1. Abc
3.3.4.3. Figyelem-összpontosítás az otthoni hasznos tevékenységekre
3.3.4.3.1. Abc
3.3.5. ÉLETMINŐSÉG A HASZNOS TEVÉKENYSÉGEK KÖZBEN
3.3.5.1. Abc
3.3.6. ISKOLAI TELJESÍTMÉNY ÉS A CSALÁD
3.3.6.1. Abc
3.4. Iskolák, tanárok és a tehetség fejlesztése
3.4.1. ISKOLA ÉS ELIDEGENEDÉS
3.4.1.1. Abc
3.4.2. A TANULÓK VÉLEMÉNYE AZ ISKOLÁRÓL
3.4.2.1. Abc
3.4.2.2. Judy
3.4.2.2.1. Abc
3.4.2.3. Gwen
3.4.2.3.1. Abc
3.4.3. A NAGY HATÁSÚ TANÁROK
3.4.3.1. Abc
3.4.4. FELADATOK NEHÉZSÉGE ÉS KÉPESSÉGEK
3.4.4.1. Abc
3.4.5. AZ ERŐT ADÓ TANÁR
3.4.5.1. Abc
3.4.6. FLOW AZ ISKOLÁBAN ÉS A TEHETSÉGFEJLESZTÉSBEN
3.4.6.1. Abc
3.4.7. FLOW-OKTATÁS A KÜLÖNBÖZŐ SZAKTERÜLETEKEN
3.4.7.1. Abc
4. III. RÉSZ: A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSA
4.1. Elkötelezettség a tehetségfejlesztésben
4.1.1. A TEHETSÉG FEJLESZTÉSÉNEK AKADÁLYAI
4.1.1.1. Abc
4.1.2. HOGYAN MÉRTÜK A TEHETSÉG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉGET?
4.1.2.1. Abc
4.1.2.2. A tanárok értékelése
4.1.2.2.1. Abc
4.1.2.3. Összetett értékelés
4.1.2.3.1. Abc
4.1.2.4. Az elkötelezettség mértékei közti korreláció
4.1.2.4.1. Abc
4.1.3. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HÁTTÉR ÉS A TEHETSÉG FEJLESZTÉSE
4.1.3.1. Abc
4.1.4. SZEMÉLYISÉG, TANULÁSI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG
4.1.4.1. Abc
4.1.5. LELKIÁLLAPOT ÉS ELKÖTELEZETTSÉG
4.1.5.1. Abc
4.1.6. FLOW ÉS A TEHETSÉG ELKÖTELEZETT FEJLESZTÉSE
4.1.6.1. Abc
4.1.7. KONKLÚZIÓK
4.1.7.1. Abc
4.1.7.2. Pedagógiai tanulságok
4.1.7.2.1. Abc
4.2. A tehetség kitartó fejlesztése
4.2.1. TUDATÁLLAPOT ÉS TEHETSÉGFEJLESZTÉS
4.2.1.1. Abc
4.2.1.2. Komplex tudatállapot és a tehetség elkötelezett kibontakoztatása
4.2.1.2.1. Abc
4.2.1.3. Flow és az elkötelezetttség
4.2.1.3.1. Abc
4.2.2. A POZITÍV ÉLMÉNYEK HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSA
4.2.2.1. Abc
4.2.2.2. RON SCHWARTZ TÖRTÉNETE
4.2.2.2.1. Abc
4.3. Tanulságaink
4.3.1. FONTOS ÉSZREVÉTELEINK
4.3.1.1. Abc
4.3.2. ELMÉLETI MODELL: A KOMPLEXITÁS ÉS A TEHETSÉG FEJLESZTÉSE
4.3.2.1. Abc
4.3.2.2. James és Dewy gondolatai
4.3.2.2.1. Abc
5. BEVEZETÉS
5.1. Longitudinális kutatás tehetséges tizenéves gyerekkel
5.2. ESM = Experience Sampling Method
5.3. Minta: 200 fő
5.4. Kérdések: - Hogyan válhat képessé egy gyerek a tehetsége fejlesztésére? - Miért hanyagolja el sok gyerek a tehetsége fejlesztését?
5.5. AZ ELVESZTEGETETT TEHETSÉG
5.5.1. A tehetség elkallódásának okai: - a kamaszok idegélettani változása, - az iskolai információátadás módszerei
5.5.2. A lemorzsolódás okai: - a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek - a környezet tehetséget értékelő hozzáállásának foka - a családi környezettel való viszony
5.5.3. Minden gyerek tehetséges valamiben
5.6. A TEHETSÉG KULCSFONTOSSÁGÚ TÉNYEZŐJE: A MOTIVÁCIÓ
5.6.1. Sok tehetséges fiatal azért nem használja ki képességeit, mert nem vállalják a tanuláshoz szükséges erőfeszítést
5.6.2. A kimagasló tudományos eredményeket elérő emberek több energiát fektetnek az előrehaladásukba, és nagyobb önfegyelemmel rendelkeznek
5.6.3. A fiatalok motivációja erősen függ - a társadalmi környezettől - a szülők anyagi és érzelmi támogatásától - az iskolától - a tevékenységben lelt örömtől - az érdeklődéstől
5.6.4. A motiváció ellen ható tényezők: - szorongás (túl magas elvárások esetén) - unalom (ha a mérce túl alacsony)
5.7. A LELKI KOMPLEXITÁS FOGALMA
5.7.1. A tehetség kiművelése komplex egyént igényel, akinek komplex tudata a figyelem összpontosítása által teljesíti a feladatokat
5.7.2. Az ember komplexitása: - differenciálódás (új lehetőségek keresése) - integráció (a meglévő képességek fejlesztése az új feladatokhoz)
5.8. A FLOW ÉS A KOMPLEXITÁS
5.8.1. Flow-állapotot akkor él át az ember, amikor valamely tevékenységébe annyira belefeledkezik, hogy nem érzékeli az idő múlását, nem érez fáradtságot, és minden mással megszűnik a kapcsolata, csak magával a tevékenységgel van elfoglalva
5.8.2. A flow-élmény megtapasztalásához az elmélyült koncentrációhoz szükséges feltételeknek kell teljesülniük
5.8.3. Elmélyült belefeledkezéssel járó flow-állapot elsősorban olyankor jöhet létre, amikor a tevékenységnek világos célja van, és azonnali, egyértelmű visszajelzés várható: - játékokban - sportokban - művészeti tevékenységekben - vallási szertartásokban
5.8.4. A flow komplexitáshoz vezet, mert ahhoz, hogy az élvezetes tevékenység továbbra is az maradjon, és ne fulladjon unalomba, új és egyre nehezebb feladatokat kell keresnünk, a képességeinket pedig ehhez egyre jobban kell fejlesztenünk, hogy elkerüljük a szorongást (differenciálódást és integrációt végzünk).