Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája (1995)
by Reader 1
1. I. A gyermek fejlődését befolyásoló biológiai tényezők
1.1. Az emberi "természet"
1.2. A gyermekkori betegségek
1.3. A biológiai értelmezés következménye
1.4. A biológiai nézetek helyes értékelése
1.5. Az anya jelentősége
1.6. Kölcsönhatások a csecsemő és az anya között
1.7. A fejlődés és a nevelés összefonódása
1.8. Az első életévek jelentősége
2. II. A személyiségfejlődésre ható korai környezeti befolyások
2.1. A lelki trauma kérdése
2.2. A szülőktől való elszakadás traumája
2.3. Az anyakapcsolat korai hatásai
2.4. Más, korai emberi kapcsolatok
2.5. A kapcsolat káros hatásainak következményei
2.6. Bölcsődék. óvodák hatásai és a korai szoktatás
3. III. A család szerepe a személyiség formálásában
3.1. Nehézségek, lemondások a kisbaba miatt
3.2. Az anya problémái
3.3. Felkészülés a kisgyermek nevelésére
3.4. A beszédtanítás jelentősége
3.5. Szülői modellhatások
3.6. A fantázia szerepe
3.7. Elégtelen modellhatások
3.8. Szülők hiánya és a válás
3.9. A "jó" családok problémái
4. IV. A szocializáció a gyermekkorban (Az indirekt nevelési hatások kérdése)
4.1. A korai környezeti ingerek elmaradásának hatásai
4.2. Ismét a beszédtanulásról
4.3. Pszichoanalitikus és más fejlődési elméletek
4.4. Azonosulás és szereptanulás
4.5. Az azonosulás és a csalás
4.6. A fantázia és a játék szerepe az azonosulásban
4.7. Az én önszervező tevékenysége
4.8. A serdülőkor
5. V. Szociális szükségletek és szociális magatartáskészségek a gyermekkorban
5.1. Anya-gyermek kapcsolat
5.2. Interakció, kommunikáció, beszéd
5.3. Ismét a szereptanulásról és a játékról
5.4. Gyermekkori társkapcsolatok
5.5. Közösségi nevelés és viselkedéskorrekció
5.6. Beilleszkedés az iskolában
5.7. Kiscsoportok az iskolai közösségen belül
5.8. Szülői viselkedés és az iskola
5.9. Testi ügyesség
5.10. A pszichoszexuális fejlődés
6. VI. Egyéni különbségek a személyiség fejlődésében (Érési elmaradás, fejlődési rögzülés és regresszió)
6.1. A biológiai érésre ható külső tényezők
6.2. Az idegrendszer érése
6.3. Szociális hatások
6.4. Erikson elmélete
6.5. A fejlődés megakadásának következményei
6.6. Az indirekt nevelés kérdése
6.7. Fejlődési különbségek gyermekcsoportokban
6.8. Értelmi fejlettség - érzelmi lemaradás
6.9. Agresszió
6.10. Az érési különbségek pedagógiai kihatása
7. VII. Életkori sajátosságok a nevelésben
7.1. Motiválás a tanulásra
7.2. A nevelés motivációs lehetőségei
7.3. A tehetség kérdése
7.4. A fejlődés eltérő üteme
7.5. Az iskolai érettség
7.6. A fejlődést elősegítő foglalkozások lehetőségei
7.7. A társadalmi egyenlőtlenség pszichológiai hatásainak elléensúlyozása
7.8. Jensen elmélete
7.9. Az iskola hibái - a hátrányos helyzetű gyerekek szempontjából
7.10. A kognitív folyamatok fejlődése (Piaget és kritikája)
7.11. A decentrálás és a családi nevelés
7.12. A tanári személyiség hatása
8. VIII. Nemverbális kommunikáció és nevelés
8.1. A nemverbális kommunikáció jelentősége
8.2. A nemverbális kommunikáció formái és funkciói
8.3. A nemverbális kommunikáció fejlődése és a metakommunikáció
8.4. Az empátia és a kongruencia
8.5. A nemverbális kommunikáció szerepe a gyermekkori személyiségproblémák segítő befolyásolásában
8.6. A nemverbális kommunikáció az oktatásban
9. IX. A beszéd és a nyelvi kommunikáció a nevelésben
9.1. A nyelv és a megismerés
9.2. A gondolkodás és a nyelv
9.3. A nyelv a viselkedés szabályozásában (Újra bersteinről)
9.4. Nyelvi nevelés
9.5. A szemantika kérdése
9.6. Az általános szemantika jelentősége
9.7. Az irodaolm és a nyelvtan tanításában rejlő fejlesztési lehetőségek
9.8. Egyéb fejlesztési lehetőségek
10. X. Csoportjelenségek a gyermek- és ifjúkorban; nevelési felhasználásuk
10.1. A kortárscsoportok
10.2. A kortárscsoport hatása a személyiségre
10.3. A személyiség "önbemérése" a csoportban
10.4. Az óvodáskori csoportok dinamikája
10.5. Csoportok a nagyobb gyermekkorban. A csoport mint iskolai "ellenkultúra"
10.6. Rangsor és bűnbak a gyermekcsoportokban
10.7. A vonatkoztatási csoportok
10.8. A pedagógus és a gyermekcsoport
11. XI. A pedagógus és a tanuló kapcsolata (Nevelési és terápiás lehetőségek)
11.1. A pedagógus és a tanuló provokatív viselkedése
11.2. A lázadás "áttétele" és a pedagógus viszonyulása
11.3. A konfliktusok megoldása
11.4. Az empátiás megértés szerepe
11.5. Kapcsolat a tanulóval és a család befolyásolása
11.6. Ismeretek, módszerek - a pedagógusok számára
12. XII. Viselkedészavar, konfliktus, problémamegoldás az iskolában (A paradigmatikus nevelői viselkedés szerepe)
12.1. A konfliktusok fontossága a nevelés szempontjából
12.2. A viselkedészavarok "funkciója"
12.3. Problémás viselkedés az osztályban
12.4. A mögöttes problémák
12.5. Konfliktus és kockázat
12.6. A kommunikáció fontossága
12.7. A problematikus helyzetek
13. XIII. A pedagógus korszerű pszichológiai szemléletet és felkészültsége
13.1. Az új emberszemléletek
13.2. Az új paradigma jelentősége a pedagógus szempontjából
13.3. Ismét a kommunikáció fontosságából
13.4. A pedagógus személyiségének fejlesztése
13.5. Az önfejlesztés egyszerű eszközei
14. XIV. Az iskolapszichológiáról és az iskolapszichológus tevékenységéről
14.1. Igény a terápiás segítségre
14.2. A pszichológus és az intézményes hatalom
14.3. A pszichológus és a szervezeti szakember kényszerű vetélkedése
14.4. A tennivalók és a megoldások - a szociálpszichológia lehetőségei
14.5. A pszichológia behatolása "belülről"
14.6. Szervezetfejlesztés az iskolában és a többi pedagógiai intézményben
15. XV. A személyiségfejlődés távlatai (Nevelő és korrekciós hatások lehetőségei a serdülő- és felnőttkorban)
15.1. A neurózis és más személyiségzavarok
15.2. A fejlődés mint korunk társadalmi imperatívusza
15.3. Az identitás problémája
15.4. Fejlesztés és korrekció a nevelésben