1. Kulturális és társadalmi tőkeelméletek
1.1. Pierre Boudrieu
1.2. Tőke
1.3. • Háromféle tőke létezik: - pénztőke, - kulturális tőke, - társadalmi tőke • Mindegyik gazdasági tőkévé alakítható
1.4. Kulturális tőke • Alapja az iskolai siker • Nem veleszületett természetes képességekre vezethető vissza • A különböző osztályok, családi háttér a meghatározó • A humán tőke iskolai beruházás, ami később megtérül • A hozadék pénzben kifejezhető • Inkorporált kulturális tőke: valamilyen bensővé tételt tételez fel • Objektivált kulturális tőke: a kulturális javak - vagy anyagi elsajátítás tárgyai, - vagy szimbolikusan sajátíthatók el • Materiális tőke: átörökíthető, de egyben inkorporált tőke is • Intézményesült kulturális tőke: a végzettség titulusa, a tudományos fokozat intézményes elismerés • Tudományos fokozat: - intézményes elismerés - kulturális és gazdasági konvertibilitás
1.5. Társadalmi tőke • Magánvagyon - kapcsolati háló, kölcsönös ismeretség • Egy csoporthoz való tartozáson alapul • A csoportokhoz való tartozásból anyagi profitok származnak • Elengedhetetlen a csereaktusokban megvalósuló szakadatlan kapcsolattartás • A kapcsolattartás időbe és pénzbe (tehát gazdasági tőkébe is) kerül • A felhasznált munka annál jövedelmezőbb, minél nagyobb a tőke maga
1.6. Tőkeátalakulások
1.7. • A kulturális és társadalmi tőke gazdasági tőke révén érhető el, de az átalakítás minden esetben költséges • A gazdasági tőke a többi tőkefajta alapja, de azok nem vezethetők rá vissza teljes egészében • A tőkefajták átváltásának általános értékalapja a munkaidő: - a tőke formájában felhalmozott munka - az átalakításhoz szükséges munka
1.8. Gazdasági tőke → társadalmi tőke • a cserekapcsolat elveszti monetáris jellegét • megváltozik a csereviszony értelme • gazdasági szempontból ez pazarlás, mivel a befektetés csak idővel térülhet meg • fennáll a kötelezettség-megtagadás esélye
1.9. Gazdasági tőke → kulturális tőke • a felhalmozáshoz idő kell • a család tegye lehetővé a munkaerőpiacra való későbbi kilépést • hozadéka hosszú távú és nem garantált • átadásának nagy a kockázata • igényli az oktatási rendszer támogatását
2. A kulturális és társadalmi tőkeelméletek alkalmazhatósága a társadalmi gyakorlatok értelmezésében
2.1. Pierre Bourdieu
2.2. A kulturális tőke létezési formái
2.2.1. Bensővé tett (inkorporált állapot) • A szervezet tartós készsége
2.2.2. Tárgyiasult (objektivált) állapot • kulturális javak • képek • könyvek • lexikonok • eszközök • gépek
2.2.3. Intézményesült állapot • Sajátos tulajdonságokkal bíró tárgyiasult forma • Az iskolai végzettség titulusa a kulturális kompetencia bizonyítéka
2.3. A társadalmi tőke
2.3.1. Olyan erőforrás, amely • az egy csoporthoz való tartozáson alapul • az elismerés intézményesültségére épül • újratermeléséhez elengedhetetlen az állandó kapcsolattartás
2.3.1.1. • Egy bizonyos csoporthoz való tartozásból eredő profitok a szolidaritásnak az alapjai • A csoporthoz tartozásból anyagi profitok származnak (szívességeken keresztül) • Szimbolikus profit: ami egy ilyen csoport tagjainak kijár • A kapcsolatháló a folyamatos intézményesítő tevékenység terméke
3. Ezen elméletek kritikája
3.1. Galántai László
3.2. http://epa.oszk.hu/01500/01551/00070/pdf/EPA01551_educatio_2014_04_643-649.pdf
3.3. A kulturális tőkeelmélet kritikája
3.3.1. A kulturális tőke hivatott intézményesen biztosítani a modern társadalom domináns csoportjainak intergenerációs tőkereprodukcióját
3.3.2. Ha a kulturális tőkeátadás-átvétel valójában a gazdasági tőke újratermelésének látens rendszere, akkor • ez törvényszerűen konzervatív iskolarendszer kialakulásához vezet
3.3.3. Itt válik láthatóvá • a modern iskolarendszerek tehetetlensége • amit a társadalom domináns rétegeinek azonosító-kizáró gyakorlatai és tőkereprodukciós stratégiái tartanak fenn
3.3.4. Minden tanuló pozitív vagy negatív hozamú inkorporált kulturális tőkével lép be az iskolai szervezetbe • A tőkehozam előjelét az határozza meg, hogy az elsődleges szocializációs tér melyik társadalmi nagycsoporttal esett egybe
3.3.5. Ha deprivált csoportról van szó, akkor • a tanuló negatív hozamú inkorporált tőkével érkezik az iskolába • ami legjobb esetben csak időveszteséghez vezet • rossz esetben kizárást és az oktatási rendszer gyors elhagyását okozza számára
3.3.6. Az iskolarendszer gyors elhagyóit • negatív hozamú inkorporált kulturális tőke jellemzi • intézményesült kulturális tőke nélkül kerülnek a munkaerőpiacra • ez a kombináció a munkaerő-piaci kizárás tipikus, rendszerszerű előzménye • így termelődik újra a gazdasági tőkétől, intézményesült és tárgyiasult kulturális tőkétől megfosztott (deprivált) mélyszegénység az iskolarendszer közvetítésével
3.4. A társadalmi tőkeelmélet kritikája
3.4.1. A naiv materialista felfogás megfeledkezik arról, hogy • éppen a legbecsületesebb és legönzetlenebb cselekedetek felelhetnek meg leginkább az objektív érdekeknek
3.4.2. A társadalmi tőkebefektetésben • tudatos számítás alacsonyabb hozamot generál • ez egy igen érdekes és a társadalmi közösségek szempontjából igen adaptív ontológiai sajátossága a társadalmi tőkének
3.4.3. • A gazdasági tőke tipikusan nem ilyen, azt a tudatos, sokdimenziós számítás hiánya kifejezetten erodálja • Az érdekkövetés a társadalmi tőkéjét éppen gyarapító személy előtt is rejtve maradhat