
1. A kulturális és társadalmi tőke elméletei, hálózatelméletek
1.1. Tőkeelméletek
1.1.1. Pierre Boudrieu
1.1.1.1. Pénztőke
1.1.1.1.1. • az a pénzmennyiség, ami a tőkejavak megszerzéséhez szükséges
1.1.1.2. Kulturális tőke
1.1.1.2.1. • Alapja az iskolai siker • Meghatározó a családi háttér, a társadalmi osztály • A hozadék pénzben kifejezhető
1.1.1.3. Társadalmi tőke
1.1.1.3.1. Kapcsolati háló, kölcsönös ismeretség • egy csoporthoz való tartozáson alapul • ebből anyagi profitok származnak • elengedhetetlen a szakadatlan kapcsolattartás
1.1.1.4. Tőkeátalakulások (rekonverzió)
1.1.1.4.1. A kulturális és társadalmi tőke gazdasági tőke révén érhető el • a cserekapcsolat elveszti monetáris jellegét • az átalakítás minden esetben költséges
1.1.1.4.2. Gazdasági tőke → kulturális tőke • időigényes • a hozadék nem garantált
1.1.1.4.3. Gazdasági tőke → társadalmi tőke • a befektetés csak idővel térül meg
1.1.2. Stanley Milgram
1.1.2.1. Hálózatelméletek (a társadalmi tőke hatékonysága)
1.1.2.1.1. Hat lépés távolság
1.1.2.1.2. Kis-világ tulajdonság: kísérlet, 1967
1.1.2.2. + Barabási Albert László
2. A társadalmi egyenlőtlenség megközelítései, kapcsolata a kulturális és társadalmi tőkével
2.1. A társadalmi egyenlőtlenség megközelítései
2.1.1. Az elfogadható egyenlőtlenség mértéke
2.1.1.1. 1. Mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenlők
2.1.1.1.1. Eszerint méltányos jövedelemkülönbségek elfogadhatók, amennyiben azok a társadalomnak nyújtott szolgálatok különbségét tükrözik.
2.1.1.2. 2. A teljes egyenlőség kívánatos
2.1.1.2.1. Ezt nevezzük egalitárius álláspontnak • legfőbb képviselői Karl Marx és Friedrich Engels
2.1.2. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai
2.1.2.1. • Biológiai adottságok, melyek öröklődnek • A gazdasági-társadalmi rendszer jellege • A műveltség és az iskolai végzettség terén fennálló hátrányok • Rossz testi és különösen lelki egészségi állapot • Csonka családok • A szegénység kultúrája (megakadályozza a kitörést)
2.1.2.1.1. Elitista álláspont
2.1.2.1.2. Libertariánus álláspont
2.1.2.1.3. A funkcionalista szociológiai iskola álláspontja
2.2. Az egyenlőtlenség kapcsolata a kulturális tőkével
2.2.1. Aki alacsonyabb iskolai végzettségű, elmulaszt egy olyan befektetési lehetőséget, amely a későbbiekben pénzben is kifejezhető
2.3. Az egyenlőtlenség kapcsolata a társadalmi tőkével
2.3.1. A felvilágosulatlanság az egész életút folyamán • gerjeszti a társadalmi kirekesztődést, • megakadályozza a tanulást, a munkavállalást, egyáltalán a társadalmi felemelkedést