1. Ende
1.1. különc figura (pl kastély)
1.2. Németországban nem ismerik igazán el (bár később már igen), ezért Olaszországba költözik
2. szimbólumrendszer
2.1. kulcsmotívum: idő
2.1.1. amfiteátrum
2.1.2. idővirágok
3. megalkotottság
3.1. fiktív utószó
3.2. meseregényként értékelve: nyelvileg jó
3.3. a szerző saját illusztrációival, nagyon különös hangulatú képek
4. szerkezet
4.1. Momo és barátai
4.1.1. szereplők bemutatása
4.1.2. elsődleges környezet: valós világ (?)
4.2. A szürke urak
4.2.1. az életből ismert problémára ad egy megcáfolhatatlan magyarázatot (hiszen a szürke urak tevékenysége a hipotézis szerint nem észrevehető)
4.3. Az idővirágok
4.3.1. itt már a környezet is mitikus
5. szereplők
5.1. Momo
5.1.1. Momo képessége: szintén ahhoz a gondolatkörhöz kapcsolódik, hogy a valós eseményekhez képest a dolgok megélése talán még fontosabb Momo azért különleges, mert jobban be tud lépni ebbe a belső valóságba?
5.1.2. - maga is kortalan
5.1.3. - nem törődik azzal, hogy teljesen hihetetlen (nincs előtörténete, pl valójában egy ilyen sorsú gyermek jó eséllyel semennyire nem lenne képes valós szociális kapcsolatok kialakítására, nemhogy különösen jó és figyelmes barát lenne)
5.1.4. - nincs előtörténete
5.2. Beppo
5.2.1. - szintén nincs előtörténete ("S eddig gondtalan életében először kezdett el félni.")
5.2.2. - nagyon idealizált ábrázolás, ha komolyan vesszük, akkor rettenetesen nehéz kérdésekhez vezet, de a regény ezeket megkerüli (egy félbolond öreg hajléktalanról beszélünk, mitől lesz ő bölcs és szerethető?)
5.2.3. - az utcaseprő azért gondolkodik annyit, hogy igazat mondjon - nem tudom feltételezni, hogy tényleg ilyen filozofikus oka van