1. Szakirodalom
1.1. [075] Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
1.2. [119] Falus Iván és mtsai: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe
1.3. [198] Falus Iván, Ollé János: Az empirikus kutatások gyakorlata
1.4. [089] Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában
1.5. [199] Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában
1.6. [212] Kontra József: A pedagógiai kutatások módszertana
1.7. Web
1.7.1. Kereszttáblák
1.7.2. Kvalitatív stratégia
1.7.3. Pedagógiai kutatás kvantitatív módszerei
1.7.4. 6 lehetőség a fogvatartottak oktatáshoz való hozzáférésének javítására Európában
2. A kutatásról készült beszámoló [075:564]
2.1. Felvázoltuk-e az adott vizsgálat helyét a témakörrel foglalkozó korábbi kutatások között?
2.1.1. Ez a kutatás...
2.1.1.1. ...korábbiakhoz hozzátesz valamit?
2.1.1.2. ...módosítja a korábbiakat?
2.1.1.3. ...megismétli a korábbiakat?
2.1.1.4. ...ellentmond a korábbiaknak?
2.2. Kellő részletességgel leírtuk-e • magát a vizsgálatot és • a gyakorlati megvalósítást?
2.2.1. Vannak-e olyan részek,, ahol a tanulmány különösen bizonytalanul és hiányosan írja le a részleteket?
2.3. Megemlítjük-e a vizsgálat valamilyen hibáját vagy hiányosságát?
2.3.1. Van-e valamilyen javaslat arra nézve, hogy a jövőben hogyan kellene vizsgálni a témát?
3. Mérés
3.1. A változók mérésének két kulcsfontosságú tényezője
3.1.1. Konceptualizáció
3.1.1.1. Az a folyamat, amelyben közelebbről meghatározzuk és tisztázzuk a fogalmainkat, a dolgok természetével kapcsolatos elképzeléseinket. [075:6]
3.1.2. Operacionalizálás
3.1.2.1. A tényleges, konkrét mérési eljárások megtervezése - a kívánt mérőeszközhöz vezető "operációk", műveletek megalkotása. [075:7]
3.1.3. Példa attitűdvizsgálatban:
3.1.3.1. Az adott attidűd több indikátorának kombinációja indexet képez. [075:7]
3.1.3.2. Más eljárással képezhetnénk skálát is, amely tekintetbe veszi azt a tényt, hogy a változó egyes indikátorai extrémebbek a többinél. [075:7]
3.2. Melyek a vizsgált fogalmak? [075:560]
3.2.1. Felvázoltuk-e a fogalmak különböző dimenzióit?
3.2.1.1. Ezt a különbségtételt következetesen megtartottuk az elemzés során és a beszámolóban is?
3.2.1.2. Milyen - kvalitatív vagy kvantitatív - mutatókat választottunk a fogalmak és dimenziók mérésére?
3.2.2. Minden indikátor érvényesen méri azt, amit mérni akartunk vele?
3.2.3. Mi mást mérhet még az adott mutató?
3.2.4. Megbízható a mérőeszköz?
3.2.4.1. Teszteltük a megbízhatóságát?
3.2.5. Milyen mérési szintűek az egyes változók?
3.2.5.1. Nominális?
3.2.5.2. Ordinális?
3.2.5.3. Intervallumskála?
3.2.5.4. Arányskála?
3.2.5.5. Tényleg ez a megfelelő mérési szint?
3.2.6. Használtunk-e összetett mérőeszközöket?
3.2.6.1. Indexeket?
3.2.6.2. Skálákat?
3.2.6.3. Tipológiákat?
3.2.6.4. Ha igen:
3.2.6.4.1. Megfelelnek-e a vizsgálat céljának?
3.2.6.4.2. Szabatosan készítettük-e el őket?
4. Kutatási terv [075:560]
4.1. Mi volt a kutatás célja?
4.1.1. Felderítés?
4.1.2. Leírás?
4.1.3. Magyarázat?
4.2. Ki végezte a kutatást?
4.3. Ki finanszírozta?
4.4. Mi motiválta a kutatást?
4.5. Mi volt az elemzési egység?
4.5.1. Megfelelő-e a vizsgálat céljaihoz?
4.5.2. Megfelelnek-e a levont következtetések az elemzési egységnek?
4.5.3. Előfordult-e, hogy nagyobb egységeket vizsgáltunk, és kisebb egységekre vontunk le következtetéseket?
4.6. Keresztmetszeti vagy longitudinális a vizsgálat?
4.6.1. Óvatosan bántunk-e a keresztmetszeti megfigyelések alapján levont longitudinális típusú kijelentésekkel?
4.6.2. Longitudinális adatok esetén minden időpontban ugyanazt a mérési eljárást alkalmaztuk?
4.6.3. Kérdőíves felvétel esetében: ugyanazt a kérdést tettük fel?
4.6.4. Ha bűnözési rátákat vagy a szegények arányszámát hasonlítottuk össze: ugyanaz volt a fogalom definíciója minden egyes időpontban?
4.6.5. Panelvizsgálat esetén: megnéztük, hogy hány ember esett ki a kutatás folyamán (panellemorzsolódás)
5. Érzékeny szempontok
5.1. Etikai szempontok [075:14]
5.1.1. A kutatás nem sértheti alanyait.
5.1.2. A kutatás nem hagyhat maga után szégyenérzetet, zavarodottságot, aggodalmat, kétségeket és hasonló lelki problémákat.
5.2. Politikai szempontok [075:14]
5.2.1. A politikai szempontok veszélyeztethetik a kutatás folytatását (részvétel megtagadása, a kutatás leállítására irányuló törekvés).
6. Az adatok kvantifikálása
6.1. A tények begyűjtése gyakran kvantitatív (számszerű) elemzésre alkalmas adattömeget eredményez. [075:12-14]
6.2. Létrehozunk egy számítógépes statisztikai eljárások végrehajtásához alkalmas adatfájlt. [075:12-14]
6.3. Az adatállomány szemügyre vehető különböző nézőpontokból. [075:12-14]
6.3.1. Ráfókuszálhatunk valamely alcsoportra.
6.3.2. Ellenőrizhetünk oksági folyamatokat.
6.4. Adatelemzés
6.4.1. Először leíró jellegű mintázatokat és változók közötti oksági kapcsolatokat nézünk meg. [075:12-14]
6.4.2. A minták egy vagy több változó attribútumai szerinti megoszlásban fedezhetők fel. [075:12-14]
6.4.2.1. Egyváltozós elemzés
6.4.2.1.1. Egyetlen változón belül vizsgáljuk az attribútumok megoszlását.
6.4.2.2. Kétváltozós elemzés
6.4.2.2.1. Két változó közötti összefüggést igyekszünk kideríteeni.
6.4.2.3. Többváltozós elemzés
6.4.2.3.1. Több változót vizsgálunk egyszerre.
6.4.2.3.2. Kidolgozási logikai modell: Lazarsfeld-paradigma
6.4.3. Statisztika [075:12-14]
6.4.3.1. Az egyszerű százalékos tábláknál bonyolultabb elemzési eljárások komplex összefüggések felderítésére.
6.4.4. Kvalitatív vagy kvantitatív elemzést tett-e szükségessé a vizsgálat célja, illetve a kutatási terv? [075:563]
6.4.5. Hogyan kódolták le a nem standardizált adatokat? [075:563]
6.4.5.1. Ez a kérdés kvalitatív és kvantitatív adatok esetén is érvényes.
6.4.5.2. A használt kódok milyen mértékben...
6.4.5.2.1. ...alapultak korábbi elméleteken?
6.4.5.2.2. ...az adatok alapján kerültek kialakításra?
6.4.6. Elvégeztük-e az összes lényeges idevágó elemzést? [075:563]
6.4.6.1. Megvizsgáltunk-e minden fontos változót?
6.4.6.2. Elképzelhető-e, hogy a két változó közötti összefüggést egy harmadik, időben azokat megelőző változó okozza, és így a megfigyelt kapcsolat álösszefüggés?
6.4.7. Egy bizonyos eredmény tényleg különbséget jelent-e? [075:563]
6.4.7.1. Van-e jelentősége?
6.4.7.2. Pl. nagyok vagy jelentősek-e az alcsoportok között talált különbségek?
6.4.7.3. Következik-e belőlük valamilyen kívánatos lépés?
6.4.7.4. A következtetések levonásánál a konkrét kutatási eredmények mögé is betekintettünk-e?
6.4.7.5. Elkövettünk-e valamilyen logikai hibát...
6.4.7.5.1. ...az adatelemzésnél?
6.4.7.5.2. ...az adatok értelmezésekor?
6.4.8. Az empirikus megfigyelések feltártak-e olyan új összefüggéseket, amelyek egy alapozott elmélet alapjaiul szolgálhatnak? [075:563]
6.4.9. Milyen statisztikai módszerekkel elemeztük az adatokat? [075:564]
6.4.9.1. Megfelelnek-e ezek a módszerek az adatok mérési szintjének?
6.4.9.2. Végeztünk-e statisztikai szignifikancia-próbákat?
6.4.9.2.1. Ha igen, helyesen interpretáltuk-e az eredményt?
6.4.9.3. Előfordulhat-e, hogy összekevertük a statisztikai szignifikanciát a lényegi jelentőséggel?
7. Érvényesség [075:9]
7.1. Belső érvényességi problémák [075:561]
7.1.1. Történelmi hatások
7.1.2. Érés
7.1.3. Teszthatás
7.1.4. Mérőeszköz hatása
7.1.5. Átlaghoz való közeledés
7.1.6. Torzítások a kiválasztásnál
7.1.7. A kísérletből kiesők által okozott torzítás
7.1.8. Bizonytalanság az okság irányával kapcsolatban
7.1.9. Keveredés vagy utánzás
7.1.10. Kompenzációs hatások
7.1.11. Versengés
7.1.12. Demoralizáció
7.2. Külső érvényességre ható tényezők
7.2.1. Pl. a megfigyelt személyek tudatában vannak a megfigyeltségüknek.
7.2.2. Hogyan gondoskodtunk arról, hogy a valós életre is alkalmazni lehessen a laboratóriumban tapasztalt eredményeket? [075:561]
8. Mintavétel
8.1. Ha nem tudunk ismert populációból mintát venni, kérdezzünk meg sokféle tagot, elkerülendő, hogy a kialakított kép erősen egy irányba torzuljon. [075:8]
8.2. Ha szándékunk csak annyi, hogy egyetlen esetről adjunk részletes képet, és nem akarunk emberek vagy csoportok nagyobb osztályáról beszélni, akkor is egyetlen esetet kell kiválasztanunk a lehetséges megfigyelendők köréből. [075:8]
8.3. Kísérlet [075:9,561]
8.3.1. Ellenőrzött kísérlet (többnyire laboratóriumi körülmények között)
8.3.1.1. A független változó változása változást okoz a függő változóban.
8.3.1.1.1. Mi a legfontosabb függő változó a kísérletben? Pl. milyen hatást akarunk elérni?
8.3.1.1.2. Milyen egyéb változók lehetnek fontosak a kísérlet szempontjából? Mértük-e ezeket is?
8.3.1.1.3. GONDOSAN MEG KELL VIZSGÁLNI MINDEN EGYES VÁLTOZÓT • hogyan definiáltuk őket • hogyan mértük őket
8.3.1.1.4. VÉGIG KELL GONDOLNI, MILYEN ÉRVÉNYESSÉGI ÉS MEGBÍZHATÓSÁGI PROBLÉMÁK LEHETNEK
8.3.1.1.5. A kísérlet előtt és után is teszteltük-e a függő változót?
8.3.1.2. Mi(k) volt(ak) a kísérleti inger(ek)?
8.3.1.3. Alkalmaztunk-e megfelelő kontrollcsoportot?
8.3.1.3.1. Mi alapján osztottuk be az embereket a kísérleti, illetve a kontrollcsoportba?
8.3.1.4. Mekkora az esélye annak, hogy placebó- ("Hawthorne"-) hatás lépett fel a kísérletben?
8.3.1.4.1. Odafigyeltünk-e erre a problémára?
8.3.1.4.2. Összeállítottunk-e pl. kettős vak kísérletet?
8.4. Kérdőíves vizsgálatok [075:9]
8.4.1. Standardizált kérdőív: pontosan ugyanazt a megfigyelési eljárást alkalmazzunk minden egyes válaszadó esetében.
8.4.1.1. Személyes megkérdezés
8.4.1.2. Telefonos kérdezés
8.4.1.3. Postai úton eljuttatott önkitöltős kérdőívek
8.4.1.4. Online lekérdezés
8.4.2. Zárt kérdéseknél [075:562]
8.4.2.1. Megfelelőek voltak-e a felkínált válaszkategóriák? • Kimerítik-e a válaszlehetőségek körét? • Kölcsönösen kizárják-e egymást?
8.4.3. Nyitott kérdéseknél [075:562]
8.4.3.1. Hogyan kategorizáltuk a válaszokat?
8.4.3.2. Ügyeltünk-e arra, hogy saját torzításaink ne csúszhassanak be a nyílt kérdések kódolásánál?
8.4.4. Világos és egyértelmű volt-e minden kérdés? [075:562]
8.4.4.1. Félreértelmezhették-e a kérdéseket a válaszadók? Ha igen, mit jelenthetett számukra a kérdés ahelyett, amit feltételeztünk?
8.4.5. Kompetensek voltak-e a megkérdezettek a kérdések megválaszolásában? [075:562]
8.4.5.1. Ha nem, attól még válaszolhattak valamit, de válaszuk valószínűleg semmit sem jelent.
8.4.6. Volt-e kétértelmű a kérdések között? [075:562]
8.4.6.1. Utána kell nézni az olyan kötőszavaknak, mint az "és" és a "vagy".
8.4.6.2. Kérdeztünk-e olyasmit, hogy a válaszadó egyetért-e két állítással, holott elképzelhető, hogy az egyikkel egyetért, a másikkal pedig nem.
8.4.7. Előfordult-e olyan kérdés, amiben valamit negatívan fogalmaztunk meg? [075:562]
8.4.7.1. Ha igen, a megkérdezettek félreérthették a kérdést, és esetleg nem megfelelően válaszoltak rá.
8.4.8. Fennáll-e az a veszély, hogy társadalmi elvárások is belefogalmazódtak valamelyik kérdésbe? [075:562]
8.4.8.1. Vannak-e társadalmilag annyira helyesnek vagy annyira elítélendőnek tartott válaszlehetőségek, hogy ez vezérelhette a megkérdezetteket a válaszadásnál?
8.4.8.2. ÁLTALÁNOS SZABÁLY: ÉRDEMES MINDEN KÉRDÉST AZZAL ELLENŐRIZNI, HOGY SAJÁT MAGUNK VÁLASZOLUNK RÁ.
8.4.8.3. HA BÁRMILYEN PROBLÉMÁNK TÁMAD A KITÖLTÉS SORÁN, UGYANEZ A MEGKÉRDEZETTEKKEL IS ELŐFORDULHATOTT.
8.4.9. Másodelemzéskor: [075:562]
8.4.9.1. Értékelnünk kell az eredeti kutatást is.
8.4.9.2. Értékelnünk kell, hogy megfelelnek-e a rendelkezésre álló adatok a jelenlegi célra.
8.4.9.3. Az eredeti kutatásban feltett kérdések megfelelők-e a másodelemzésben vizsgált változók létrehozására?
8.5. Kvalitatív terepkutatások [075:10]
8.5.1. Nem alkalmazunk statisztikai elemzéseket.
8.5.2. Résztvevő megfigyelés
8.5.2.1. A kutató ténylegesen csatlakozik a vizsgált eseményekhez, és belülről figyeli meg a jelenséget.
8.5.3. Kutatói önazonosítás
8.5.3.1. A történések megfigyelése mellett mélyinterjúk is készíthetők egyes résztvevőkkel.
8.5.4. A terepkutatók által különösen átgondoltan megfogalmazott paradigmák
8.5.4.1. Naturalizmus
8.5.4.2. Etnometodológia
8.5.4.3. Alapozott elmélet
8.5.4.4. Esettanulmány
8.5.4.5. Kiterjesztett eset-módszer
8.5.4.6. Intézményi etnográfia
8.5.4.7. Beavatkozás a résztvevők bevonásával
8.5.5. Mire szolgál a kutatás? [075:562]
8.5.5.1. Hipotézis ellenőrzésére?
8.5.5.2. A megfigyelések alapján szeretnénk elmélethez jutni?
8.5.5.3. Nincs elméleti vonatkozása a kutatásnak?
8.5.6. Melyek a kutatás főbb változói? [075:562]
8.5.6.1. Hogyan definiáltuk és hogyan mértük a változókat?
8.5.6.2. Látható-e valamilyen érvényességi probléma?
8.5.7. Mi a helyzet a megbízhatósággal? [075:562]
8.5.7.1. Vajon más kutató is ugyanúgy osztályozta volna a megfigyelt történéseket?
8.5.7.2. Fennáll-e a kockázat, hogy a megfigyelések osztályozása nem volt tárgyilagos, és ez az osztályozás befolyásolta a kutatás eredményét és/vagy hipotéziseinket?
8.5.8. Ha leíró következtetéseket vontunk le: [075:562]
8.5.8.1. Milyen implicit normákhoz viszonyítottunk?
8.5.9. Mennyire lehet az eredményeket egy nagyobb társadalmi csoportra általánosítani?
8.5.9.1. Mit mond erről a kutató?
8.5.9.2. Milyen alapon állítja ezt?
8.5.10. Ha interjúkat készítettünk: [075:563]
8.5.10.1. Hogyan választottuk meg a megkérdezetteket?
8.5.10.2. Reprezentálják-e vajon a megkérdezettek a teljes megcélzott csoportot?
8.5.11. Mennyire vettünk részt a vizsgált történésekben? [075:563]
8.5.11.1. Részvételünk hogyan befolyásolta vajon magukat a történéseket?
8.5.12. Felfedtük-e, hogy vizsgálatot folytatunk? [075:563]
8.5.12.1. Ha igen, milyen hatással lehetett ez a megfigyelt emberek viselkedésére?
8.5.13. Érezhetők-e a kutató személyes - pozitív vagy negatív - érzelmei a tanulmányozott emberekkel kapcsolatban? [075:563]
8.5.13.1. Ha igen:
8.5.13.1.1. Milyen hatással lehetett ez arra, amit megfigyelt?
8.5.13.1.2. Hogyan befolyásolhatta ez a levont következtetéseket?
8.5.14. Befolyásolhatta-e a kutató saját kulturális hovatartozása azt, ahogyan a megfigyelésit interpretálta? [075:563]
8.6. Beavatkozás-mentes módszerek [075:11]
8.6.1. Nincsenek hatással a tanulmányozandó tárgyra.
8.6.2. Tartalomelemzés
8.6.2.1. A kommunikáció bármely rögzített formájának vizsgálatára
8.7. Meglévő statisztikák elemzése [075:563]
8.7.1. Ki végezte eredetileg az adatgyűjtést?
8.7.2. Van-e valamilyen módszertani hiba az adatfelvételben?
8.7.3. Mi volt az adatgyűjtés eredeti célja?
8.7.3.1. Befolyásolhatja-e ez esetleg a felvett adatokat?
8.7.4. Mi volt az elemzési egység?
8.7.4.1. Megfelelő-e ez a jelen kutatás céljaira?
8.7.4.2. Fennáll-e az ökológiai tévkövetkeztetés veszélye?
8.7.5. Mikor vették fel az adatokat?
8.7.5.1. Aktuálisnak tekinthetők-e még?
8.7.6. Ez a mostani elemzés milyen változókat vizsgál?
8.7.6.1. Az adatgyűjtésnél eredetileg használt meghatározások megfelelnek-e a mostani elemzés céljainak?
8.8. Értékelő kutatások [075:11]
8.8.1. Először tisztázni kell az értékelendő folyamat célját.
8.8.2. Meg kell határozni, mit értünk a folyamat sikerességén.
8.8.2.1. Hogyan határozható meg a sikeresség?
8.8.3. Meg kell határozni a "normális" arányszámokat.
8.8.4. Ezután megtervezhetjük a vizsgált folyamat értékelését.
8.8.4.1. Lényegében az ellenőrzött kísérletek logikáját követjük.
8.8.5. Összetett etikai, politikai és szervezeti kérdések merülhetnek fel.
8.8.6. Milyen társadalmi beavatkozást elemez a vizsgálat? [075:563]
8.8.6.1. Milyen mérőeszközzel dolgoztak?
8.8.6.2. Van-e valamilyen érvényességi vagy megbízhatósági probléma?
8.8.7. A megfelelő embereket (vagy másféle elemzési egységeket) figyelték-e meg? [075:563]
8.8.8. Hogyan definiálták az "eredményességet"? [075:563]
8.8.8.1. Hol kellene mutatkoznia az eredménynek?
8.8.8.1.1. Embereknél?
8.8.8.1.2. Szervezetekben?
8.8.8.1.3. Bűnözési arányokban?
8.8.8.1.4. Máshol?
8.8.8.2. Megfelelően mértük-e az eredményességet?
8.8.9. Sikeresnek vagy kudarcosnak minősítettük a beavatkozást? [075:563]
8.8.9.1. Jól megalapozott-e ez a minősítés?
8.8.10. Ki végezte el a kutatást? [075:563]
8.8.10.1. Megbízhatunk-e a kutató objektivitásában?
8.9. Helyes volt-e mintavételt alkalmazni? [075:560-561]
8.9.1. NEM MINDIG LEHETSÉGES EGY VÉLETLEN MINTÁT VÁLASZTANI.
8.9.2. Valószínűségi mintavételre volt-e szükség?
8.9.2.1. Mi volt a felhasznált mintavételi keret?
8.9.2.2. Megfelelően reprezentálja-e ez a minket érdeklő alapsokaságot?
8.9.2.3. Az alapsokaság mely elemei maradtak ki a mintavételi keretből?
8.9.2.4. Milyen plusz elemek kerültek bele a mintavételi keretbe?
8.9.3. Jobb lett volna inkább másféle mintavételt alkalmazni?
8.9.3.1. Szakértői?
8.9.3.2. Hólabda?
8.9.3.3. Kvótás?
8.9.3.4. Ha a vizsgálat céljaira nem volt alkalmas a valószínűségi mintavétel és a statisztikai reprezentáció:
8.9.3.4.1. A kiválasztott alanyok és megfigyelések úgy kerültek-e kiválasztásra, hogy széles körű áttekintést nyújtsanak a vizsgált jelenségről?
8.9.3.4.2. Kellő figyelmet szenteltünk-e a "deviáns" vagy az elképzelést alá nem támasztó eseteknek?
8.9.4. Mi az az alapsokaság, amelyre következtetéseket akartunk levonni?
8.9.5. Milyen mintavételi eljárás(oka)t alkalmaztunk?
8.9.5.1. Egyszerű véletlen? [075:8]
8.9.5.2. Szisztematikus? [075:8]
8.9.5.3. Csoportos, rétegzett, többlépcsős? [075:8]
8.9.5.3.1. A minta kiválasztása előtt végeztünk-e rétegzést a mintavételi kereten belül? [075:561]
8.9.5.3.2. Okosan választottuk-e meg a rétegzőváltozókat, azaz a vizsgált változók szempontjából relevánsak-e a rétegzési szempontok? [075:561]
8.9.6. Mekkora volt a kiválasztott minta? [075:561]
8.9.6.1. Mekkora volt a kitöltési arány?
8.9.6.1.1. Lehetnek-e fontos különbségek a válaszolók és a nem válaszolók között?
8.9.6.2. Ha feltételezzük is, hogy a válaszadók jól reprezentálják a kiválasztott mintát, mekkora mintavételi hibával kell számolni a minta mérete alapján?
8.9.6.2.1. Teszteltük-e a minta reprezentativitását?
8.9.6.2.2. Összehasonlítottuk-e az alapsokaság és a válaszadók megoszlását pl. az alábbiak szerint? • Társadalmi nem szerint • Életkor szerint • Etnikum szerint • Iskolázottság szerint • Jövedelem szerint
8.9.6.2.3. Végső soron a vizsgált személyek (illetve másféle elemzési egységek) reprezentálják-e azt a populációt, amelyből kiválasztásra kerültek?
8.9.6.2.4. A mintában talált összefüggések mondanak-e nekünk valamit valamely értelmes alapsokaságról vagy az életről általában?
8.10. Inkább az összes elemet vizsgálni kellett volna? [075:560-561]
9. Fogalmak
9.1. Indukció, dedukció [075:5]
9.1.1. Az induktív módszer a konkrét, specifikus megfigyelésekből indul el, és a megfigyelendő dolgokat irányító általános elvek meghatározására törekszik.
9.1.2. A deduktív megközelítés általános elvekből (elméletből) indul ki, azután fordul a megfigyelés felé, hogy letesztelje elméleti jellegű sejtésének helyességét - a folyamatot hipotézisellenőrzésnek nevezzük.
9.2. Elemzési egység [075:6]
9.2.1. Figyelmünk tárgya, pl. az emberiség valamely alcsoportja.