Információtudomány és média a XXI. század elején

Plan your projects and define important tasks and actions

Jetzt loslegen. Gratis!
oder registrieren mit Ihrer E-Mail-Adresse
Rocket clouds
Információtudomány és média a XXI. század elején von Mind Map: Információtudomány és média a XXI. század elején

1. A hálózatelmélet oktatási alkamazása: konnektivizmus

1.1. George Siemens - Stephen Downes

1.2. új tanuláselmélet vagy új oktatásmódszertan

1.3. hálózatelmélet és tanulás

1.3.1. skálafüggetlenség

1.3.2. horizontális információcsere

1.3.3. sokoldalú elektronikus eszközhasználat

1.3.4. közös tudásalkotás + egyéni megosztás

1.3.5. aktív tudásalkotás

1.4. eszköztár és dinamika

1.4.1. tematikus hetek

1.4.2. nyílt információáramlás és kommuikáció

1.4.3. közösségi tartalom alkotás

1.4.3.1. blog

1.4.3.2. podcast

1.4.3.3. twitter

1.4.3.4. térkép

1.4.3.5. dokumentum

1.5. folyamat és tanulásszervezés

1.5.1. facilitátori tanár szerep

1.5.2. zárt oktatással nehezen összeegyeztethető

1.5.3. magas motiváció !!!

1.6. tanári szerep

1.6.1. tanterv

1.6.2. kreatív környezet

1.6.3. facilitátor

1.6.4. konstruktív-alkotó közeg

1.6.5. összegez

1.6.6. kiemelkedő aktvitással kommunikál

1.6.7. ?hagyományos tanári szerep?

1.7. Kritika

1.7.1. Oktatásmódszertan

1.7.1.1. gyakorlatokból didaktikai modell??

1.7.1.2. objektív megfigyelés

1.7.2. Motiváció

1.7.2.1. kialakítása

1.7.2.2. folyamaton belüli szabályozás

1.7.3. Differenciálás

1.7.3.1. kommunikáció és eszközhasználat

1.7.3.2. különbséget termel??

1.7.4. Értékelés

1.7.4.1. diagnosztikus

1.7.4.1.1. folyamatszabályozásban ??

1.7.4.1.2. szelekció vagy előismeretek ??

1.7.4.2. formatív

1.7.4.2.1. tapasztalt résztvevőknek

1.7.4.3. szummatív

1.7.4.3.1. tanulási tapasztalatoktól mentes

1.8. Lehetőségek és korlátok

1.8.1. felnőttek körében

1.8.2. impulzív eszközhasználat

1.9. Látszatkonnektivizmus

1.9.1. skálafüggetlenség látszata

1.9.2. információáramoltatás eltérései

2. Adminisztrátor/asszisztensek/rendszergazdák

2.1. Látnoki vezetés

2.2. Digitális korszak tanulási kultúrájának kialakítása

2.2.1. New node

2.2.1.1. New node

2.3. Kiválóság a szakmai gyakorlatban

2.4. Rendszerszintű fejlesztésben való részvétel

2.5. Digitális állampolgárság

3. Kulcskompetenciák a tanuláshoz (Kőfalvi)

3.1. Olvasás és szövegértés

3.2. Szintetizálás

3.3. Következtetés

3.4. Logiakai műveletek

3.5. Ismeretek bevésése, előhívása

3.6. Tudásrendszer konstrukció

4. Digitális nemzedék - elméletek Felhasználói szokások, életkor és IKT kmpetencia

4.1. Prensky

4.1.1. Digitális bennszülött

4.1.1.1. Leszakadók

4.1.1.1.1. technofóbok

4.1.1.1.2. elszigeteltek

4.1.1.1.3. érdektelenek

4.1.1.2. Csipegetők

4.1.1.2.1. szörfölők

4.1.1.2.2. játékosok

4.1.1.2.3. bloggerek

4.1.1.2.4. szemetelők

4.1.1.3. Új hódítók

4.1.1.3.1. top seeds

4.1.1.3.2. kreatívok

4.1.1.3.3. arhitects

4.1.2. Digitális bevándolró

4.1.2.1. Hódítók, felfedezők

4.1.2.2. Derékhad

4.1.2.3. Kivülrekedtek

4.2. Digitális nemzedékek

4.2.1. veteránok

4.2.2. bébi bumm

4.2.3. Y generáció

4.2.4. X generáció

4.2.5. Z generáció

4.2.6. Alfa generáció

4.3. Kognitív habitusok

4.3.1. Homo oralis

4.3.2. Homo literalis

4.3.3. Homo tipographicus

4.3.4. Homo interneticus

4.4. Digitális bennszülöttek sajátosságai

4.4.1. gyors információszerzés

4.4.2. ingerfalók

4.4.3. sokcsatornás figyelem

4.4.4. érzelemkezelés

4.4.5. időkezelés

4.4.6. nyelvhasználat és kommunikáció

4.4.7. hálózatosodás

4.4.8. önálló tanulás

4.4.9. tudás új értelmezése

4.4.10. tekintélyhez való viszony

4.5. optimista szemlélet

4.5.1. kiváncsi

4.5.2. kreatív/önkifejező

4.5.3. együttműködő

4.6. pesszimista szemlélet

4.6.1. agresszív

4.6.2. kritikátlan

4.6.3. mindent az utolsó pillanatban

4.7. Önjellemzés

4.7.1. felelőtlen

4.7.2. meggondolatlan

4.7.3. lusta

4.8. Felhasználói típusok

4.8.1. Rejtőzködők

4.8.2. Informálódok

4.8.3. Tanulók

4.8.4. Befogadók

4.8.5. Extenzív felhasználók

5. Digitális esélyegyenlőtlenség, kockázatok

5.1. Kockázatok

5.1.1. Technológia

5.1.1.1. fizikai veszélyforrások

5.1.1.2. informatikai bűnőzés

5.1.1.3. humán kockázat

5.1.2. Függőség

5.1.2.1. Demetrovics és Koronczai - 8 tényező

5.1.2.2. nem az interneten töltött órák száma alapján!!!

5.1.2.3. oversharing

5.1.3. Személyesség

5.1.3.1. könnyebb kapcsolatokat kialakítani

5.1.3.2. nehezen külön munka és a szórakozás

5.1.4. Biztonsági kockázatok

5.1.4.1. információs asszimetria

5.1.4.2. rejtettség

5.1.4.3. kontrollálhatatlanság

5.1.4.4. adatgyűjtés

5.1.4.5. megfigyelési társadalom vagy kukkoló társadalom

5.1.5. Pszichológiai veszélyek

5.1.5.1. identitás

5.1.5.2. képességek csökkenése ???

5.2. Társadalmi különbségek és kockázatok

5.2.1. Kapcsolódás hiánya

5.2.2. Hozzáférés és hiány

5.2.3. Valódi mérték (nincs neki-van neki- lehetne neki)

5.2.4. Ingyenes lehetőségek kihasználatlansága

5.2.5. Álproblémák

5.3. Álproblémák

5.3.1. rendes tető vagy interaktív tábla ??

5.3.2. Elefánt effektus

5.3.3. ?Technika ördöge?

5.4. Egyén és közösség vesztesége

5.4.1. Generációnként különböző gondok

5.4.2. Szocióökonómiai státusz függvénye

5.4.3. Felzárkózás vagy fejlesztés ??

5.4.4. Kétoldalú veszteség

5.4.4.1. kapcsolódás hiánya társadalmi veszteség

6. Információs társadalom és oktatás. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei.

6.1. Nagy kultúrális változások

6.1.1. epizodikus

6.1.2. mimetikus

6.1.3. mitikus

6.1.4. modern

6.1.5. hálózati

6.2. Tanulásértelmezések

6.2.1. behaviorista

6.2.2. kognitivista

6.2.3. konstruktivista

6.3. Komplementer tanulási környezet

6.3.1. tananyagfejlesztés

6.3.2. problémák különböző kontextusban

6.3.3. tanulási környezet

6.3.3.1. inspiráló

6.3.3.2. csoportos problémamegoldás

6.3.4. feladatkijelölés és tanulásszabályozás

6.3.5. kompetenciafejlesztés

6.3.6. ellentétpárok-

6.4. Tanulás dimenzióinak integrált felfogása

6.4.1. formális- informális tanulás

6.4.2. lifelong- lifewide

6.5. Korszerű tanulási környezet

6.5.1. tanuló központú

6.5.2. tudás központú

6.5.3. értékelés központú

6.5.4. közösség központú

6.6. Virtuális környezet transzformációja

6.6.1. online- interaktív anyagok

6.6.2. folyamatos visszacsatolás és önértékelés

6.6.3. interakciók ösztönzése

6.6.4. tanári-tutori támogatás

6.6.5. mastery learning

7. Internetezés és kultúra. Divatos tévképzetek.

7.1. Kommunikációs szakaszok

7.1.1. szóbeli kommunikáció

7.1.2. az írás megjelenése

7.1.3. nyomtatás megjelenése

7.1.4. rádió és film megjelenése

7.1.5. internet megjelenése

7.2. Kapcsolati teljesítőképesség

7.3. Internet és kultúra viszonya

7.3.1. békés egymás mellett élés

7.3.2. szkeptikusok

7.3.3. párhuzamosok sosem találkoznak

7.3.4. optimisták

7.4. Internethasználat és autonómia

7.5. Tolerancia és internethasználat

7.6. Csepeli-Prazsák kutatás

8. Digitális állampolgár digitális tolltartója - Eszközrendszerek és alkalmazások.

8.1. Közösség

8.1.1. Facebook

8.1.2. Google+

8.1.3. LinkedIN

8.1.4. TET háló

8.1.5. moly.hu

8.1.6. meetup.com

8.2. Keretrendszer

8.2.1. Moodle

8.2.2. E-learning

8.2.3. Mahara

8.3. Blog, mikroblog

8.3.1. twitter

8.4. Blogszolgáltatások

8.4.1. Tumblr

8.4.2. szakmai blog

8.4.3. politikai, közéleti blog

8.4.4. oktatással kapcsolatos

8.4.4.1. edublogs

8.5. Geolokációs szolgáltatások

8.5.1. Foursquare

8.5.2. google

8.5.3. Panoramio

8.5.4. Geocaching

8.6. Közösségi tartalom és közösségi címke

8.6.1. Wikipédia

8.6.2. Delicious.com

8.7. Prezentáció közösen vagy a közösségnek

8.7.1. slideshare

8.7.2. prezi.com

8.7.3. docs.google.com/presentation

8.8. Közösségi dokumentumok

8.8.1. google docs

8.8.2. Scribd

8.8.3. issuu

8.8.4. mindmeister

8.9. Fénykép, állókép, közösségi kép

8.9.1. flickr

8.9.2. picasaweb

8.9.3. photosynth

8.9.4. 360 cities

8.10. Élőhang és videó megosztás

8.10.1. skype

8.10.2. Facebook videóhívás

8.10.3. Google+ szolgáltatás

8.11. Videó és podcast

8.11.1. itunes.apple.com

8.11.2. google.com/videohp

8.11.3. youtube

8.11.4. ustream

8.12. Virtuális környezet

8.12.1. SecondLife

8.12.2. opensimulator

9. Digitális kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság

9.1. Kompetencia

9.1.1. Ismeret

9.1.2. Attitűd

9.1.3. Készség

9.2. Tanulói kompetencia (ISTE)

9.2.1. Kreativitás, innováció

9.2.2. Kommunikáció és kollaboráció

9.2.3. Kutatás és információmenedzsment

9.2.4. Kritikai gondolkodás, problémamegoldás, döntések

9.2.5. Digitális állampolgárság

9.2.6. Technológiai műveltség

9.3. Tanári kompetencia (ISTE)

9.3.1. Tanulók tanulásának inspirálása/facilitálása

9.3.2. Tervezés, fejlesztés

9.3.3. Modell nyújtása

9.3.4. Digitális állampolgárság és felelősség támogatása

9.3.5. Szakmai fejlődés

9.4. Adminisztrátor/asszisztensek/rendszergazdák (ISTE)

9.4.1. Látnoki vezetés

9.4.2. Digitális korszak tanulási kultúrájának kialakítása

9.4.3. Kiválóság a szakmai gyakorlatban

9.4.4. Rendszerszintű fejlesztésben való részvétel

9.4.5. Digitális állampolgárság

9.5. Digitális írástudás és kompetencia

9.5.1. Digitális indentitás

9.5.2. Médiaműveltés és digitális írástudás

9.5.3. Egyéni és közösségi információmenedzsment

9.5.4. Online és web 2.0 eszközök produktív és interaktív használata (tudatos)

9.5.5. Etikai és jogi irányelvek betartása

10. Információs társadalom- modellek, gazdasági és társadalmi következmények

10.1. információ

10.1.1. megosztás

10.1.2. szelektálás

10.2. információs társadalom

10.2.1. versenyképesség + új munkahelyek

10.2.2. ökológiai előny

10.2.3. fokozza a demokráciát

10.2.4. forradalmasítja az életmódot

10.3. wikipédia effektus

10.3.1. kollaboratív

10.3.2. szerkezthető

10.4. egyén

10.4.1. eszközhasználat

10.4.2. megváltozott tér és időérzékelés

11. Esélyegyenlő(tlen)ség a felnőttoktatásban az információs társadalom korszakában

11.1. esélyegyenlőség

11.1.1. diszkrimináció tilalma

11.1.2. egyenlő bánásmód

11.1.3. pozitív diszkrimináció

11.1.4. digitális esélyegyenlőtlenség

11.2. hátrányos helyzetű csoportok

11.2.1. fogyatékkal élők

11.2.2. romák

11.2.3. speciális helyzetűek

11.2.3.1. idősek

11.2.3.2. alacsony képzettségűek

11.2.3.3. elavult techikát alkalmazók

11.3. digitális szakadék

11.3.1. hozzáférési

11.3.2. használati

11.3.3. okok

11.3.3.1. anyagi

11.3.3.2. személyes- motiváció

11.4. Sajátosságok

11.4.1. látássérült személyek

11.4.1.1. vizuális információszerzés nehézségei

11.4.1.2. szöveg felolvasó szoftverek

11.4.2. hallássérült személyek

11.4.2.1. auditív információszerzés nehézsége

11.4.2.2. szájról olvasás, hallókészülék, adó vevő készülék

11.4.3. tanulási zavart mutató személyek

11.4.3.1. diszlexia

11.4.3.2. diszkalkulia

11.4.3.3. diszgráfia

11.4.3.4. egyéni szükséglet - módszertani támogatás

11.4.4. mozgáskorlátozott személyek

11.4.4.1. fejjel, szemmel mozgatható egér

11.4.5. autizmussal élő személyek

11.4.5.1. kommunikációs, szociális kapcsolatok nehézségei

11.4.5.2. vizuális segítségadás

11.4.6. Kommunikációs zavart mutató személyek

11.4.6.1. verbális kommunikáció nehézsége

11.4.7. Értelmi fogyatékos emberek

11.4.7.1. kognitív teljesítmény

11.4.7.2. könnyen érthető forma, több csatorna

11.5. Tanár

11.5.1. speciális tudás vagy elfogadás

11.5.2. tartalom, módszer, eszköz

11.5.3. nyitottság

11.5.4. rugalmasság

11.5.5. befogadás

11.5.6. hivatás

11.5.7. elvárások

11.5.7.1. "naiv elmélet"

11.5.7.2. "túlvédés"

11.5.7.3. optimális, elvárás reális

11.6. Együttműködés a gyógypedagógussal

11.6.1. nyitott attitűd, akarat

11.6.2. szinkron - aszikron

11.6.3. módszertani szempontok

11.6.4. sérülésspecifikus tartalom kialakítás

11.7. Differenciálás

11.7.1. adaptivitás

11.7.1.1. asszimiláció

11.7.1.2. akkomodáció

11.7.1.3. adaptáció

11.7.2. integratív pedagógia

11.7.2.1. individualizált

11.7.2.2. belső differenciálás

11.7.2.3. kooperatív tevékenység

11.7.2.4. közös tárgyon való munkálkodás

11.8. Tanulási környezet

11.8.1. fizikai környezet

11.8.1.1. akadálymentesség

11.8.1.2. univerzális tervezés

11.8.2. tanulási tartalom

11.8.2.1. infokommunikációs akadálymentesség

11.8.2.2. akadálymentes tartalom

11.8.2.3. egyetemes tervezés a tanuláshoz

11.9. IKT eszközök és funkciójuk

11.9.1. segítő + támogató technológia

11.9.2. augmentatív infokommunikációs eszközök

11.9.3. fejlesztő / habilitációs / rehabilitációs célú

11.9.4. diagnosztikus célú

12. Nyílt oktatási formák a felnőttképzsében, felnőttképzési jó gyakorlatok

12.1. Adaptivitás = alkalmazkodás

12.1.1. tanuló középpontba helyezése

12.1.2. együttműködés

12.1.3. tanulói aktivitás

12.1.4. változatos eszközök

12.1.5. individualizált körülmények

12.1.6. tanári teamek

12.2. Pedagógus szerepe

12.2.1. szakmai hozzáértés

12.2.2. továbbépíthetőség, szakterületei tudás

12.2.3. tanuló sajátosságok ismerete

12.2.4. tanulási körülmények kialakítása

12.2.5. tanulói alapszükségletek kielégítése

12.2.6. hallgatói kreativitás támogatása

12.2.7. tudatos óratervezés

12.2.8. formatív értékelés

12.2.9. tartalommegosztás

12.3. Hallgató

12.3.1. multitasking

12.3.2. részvétel a döntéshozatalban

12.3.3. aktív részvétel

12.3.4. IKT eszközök használata

12.3.5. tartalommegosztás

12.4. Nyitottság értelmezése

12.4.1. szabad hozzáférés

12.4.2. szabad választás

12.4.3. nyitott fizikai tér

12.4.4. nyitott emberek képzése

12.4.5. nyitott a diákok tanár közötti viszony

12.4.6. nyitott gondolkodás

12.5. Jó gyakorlatok

12.5.1. Open University of Catalonia

12.5.1.1. virtuális campus

12.5.2. FernUniversitat in Hagen

12.5.2.1. munka melletti tanulás

12.5.2.2. távtanulási központ

12.5.3. Khan Academy

13. Konnektivista csoport működéséről

13.1. időbeosztás szabadsága

13.2. IKT eszközök megismerése

13.3. önsimeret

13.4. időtényező szerepe

13.5. napi szintű internethasználat

13.6. Badoo használata ??

13.7. teljesíthetőség nehezebb

13.8. magasabb elvárások

13.9. sajátosságok

13.9.1. inspirátori szerep

13.9.2. korrekt konnekt

13.9.3. adatösszesítő táblázat

13.9.4. megfigyelők hada

13.9.5. utólagos pótlás