Fogyatékosságügy és munkaerőpiac (1.konzultáció témafeldolgozása)

1. Felhasznált irodalom:

2. Társadalmi felelősségvállalás

2.1. gyakori témái

2.1.1. fenntartható fejlődés

2.1.2. etikus vállaltirányítás

2.1.3. ökológiai lábnyom

2.1.4. felelősségvállalás

2.1.5. szociális érzékenység

2.1.6. környezettudatosság

2.1.7. tiszta verseny

2.1.8. esélyegyenlőség

2.1.9. átláthatóság

2.2. történeti szál

2.2.1. USA-ban már a 90-es években kutatások bizonyítják, hogy a vállalalti társadalmi kezdeményezések pozitívan befolyásolják a termelést

2.2.2. Howard R. Bowen (1953) : Social responsibility of the businessmen: társadalmi felelősség az üzletember felelőssége

2.2.3. hazánkban a rendszerváltás követően válik meghatározóvá, multidiszciplináris tudománnyá

2.2.3.1. politika

2.2.3.2. média

2.2.3.3. jogtudomány

2.2.3.4. közgazdaságtan

2.2.3.5. marketing

2.2.4. eredetileg nagyvállalatokra lett kidolgozva, ma már komoly gazdasági, társadalmi, intézményi változásokat foglal magába

2.2.5. erősödő vállalti presztizse van

2.3. Corporate Social Responsibility (CSR)

2.3.1. definíciók

2.3.1.1. Európai Tanács (2001): olyan koncepció, amely alapján a vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat üzleti folyamataikba és az érintettekkel folytatott interakciójukba integrálják önkéntes alapon.

2.3.1.1.1. a vállalatok egy összetett rendszer részei; nem önmagukban valók, cél a profit, de nem mindegy, hogy milyen áron és milyen formában

2.3.1.1.2. a vállalat és az érintettek egymásra gyakorolt hatása meghatározza az üzleti életi gyakorlatot

2.3.1.1.3. szociális, környezeti, erkölcsi hatás

2.3.1.2. World Bank Institute (2004): gazdaság elkötelezettsége a fenntartható fejlődés felé

2.3.1.2.1. korrupció csökkentése

2.3.1.2.2. méltányos munkakörülmények

2.3.1.2.3. környezetvédelem

2.3.1.2.4. helyi és a szélesebb társadalom segítése

2.3.1.2.5. marketing igazságtartalmának növelése

2.3.2. CSR szemlélet működési alapkövei

2.3.2.1. hozzájárul a vállalat hosszútávú fenntartásához, előny a versenytársakkal szemben

2.3.2.2. növeli megbecsültségét, a bizalmat

2.3.2.3. segít vonzóvá tenni befektetők, partnerek, munkavállalók számára

2.3.2.4. fokozza a munkavállalók elégedettségét, lojalitását, innovációs készségét

2.3.2.5. hozzájárul a vevők megszerzéséhez, megtartásához

2.3.2.6. jó kapcsolat a helyi közösségekkel, érintettekkel, hatóságokkal

2.3.2.7. jó hírnév, pozitív megkülönböztetés

2.3.2.8. költségcsökkentés

2.3.2.9. jogi szabályozásnak való megfelelés

2.3.2.10. kockázatcsökkentés

2.3.2.11. új üzleti, kereskedelmi lehetőségek

2.3.3. sikeres vállalti működés

2.3.3.1. stratégia

2.3.3.1.1. stratégiai tervezés

2.3.3.2. szervezet

2.3.3.3. kultúra

3. "A felelősség könnyen uralkodássá és birtoklássá fajulhat, ha oka nem a szeretet harmadik összetevője, a tisztelet." Erich Fromm

4. Érdekvédelem / érdekképviselet

4.1. fogalmak

4.1.1. jelenlét

4.1.2. részvétel

4.1.3. kollektivitás

4.1.4. képviselet

4.2. civil szervezetek

4.2.1. társadalmi szervezet

4.2.2. kormánytól függetlenül

4.2.3. non profit tevékenységet folytat vagy a profitot tevékenységre fordítja

4.2.4. önkéntes módon, közjó érdekében tevékenykedik

4.2.5. önszabályozó és intézményesült

4.2.6. NGO = non governmental organisation

4.3. Miért fontos a szemléletformálás?

4.3.1. elnyomott csoportok képviselete

4.3.2. szegregáció

4.3.3. médiareprezentáció

4.3.4. bevonás, bevonódás - "semmit rólunk, nélkülűnk"

4.4. Mi a gyógypedagógus szerepe?

4.4.1. mintaadás

4.4.1.1. érintett családok felé

4.4.1.2. fogyatékos személyek felé

4.4.1.3. pedagógus társadalom felé

4.4.1.4. többségi társadalom felé

5. Attitűd

5.1. Def.: kognitív reprezentáció, amely összegzi az egyén értékeléseit egy attitűdtárggyal kapcsolatban

5.1.1. van irányuk

5.1.1.1. pozitív

5.1.1.2. negatív

5.1.1.3. selómleges

5.1.2. van intenzitásuk

5.1.2.1. erős

5.1.2.2. gyenge

5.1.3. vannak építőkockái

5.1.3.1. kognitív információk: táryg pozitív / negatív jellemzői

5.1.3.2. affektív információk: tárgyhoz kapcsolódó érzések, érzelmek

5.1.3.3. viselkedéses információk: múltbeli, jelenlegi cselekedetekről szóló információk

5.1.4. általában tanult, de létezik velünk született attitűd is (kellemes érzés előnyben részesítése az előnytelennel szemben)

5.2. Miért hasznos?

5.2.1. tárgyértékelő / ismeretfunkcióval bír: eredményes, hatékonyság viszony az attitűdtárgyhoz

5.2.2. társas identitás / értékkifejező funkció: segítít meghatározni, hogy kik vagyunk

5.2.3. társas környezet kiismerése

5.2.4. társas környezet kontrollja

5.3. buktatók

5.3.1. felületes feldolgozás

5.3.2. meggyőzési heurisztikák

5.3.2.1. hajlamosak vagyunk egyetérteni szakértőkkel

5.3.2.2. hosszú üzenetekkel

5.3.2.3. statisztikát használókkal

5.3.3. meggyőzés, befolyásolás, reklám, küszöb alatti ingerek

5.3.4. ellenszer: tudatosság, ha tudjuk mivel állunk szemben, befolyásolás sikere fejben dől el, fontos tudatosítani, hogy nem vagyunk passzív elszenvedői

5.4. dinamikai jellemzők

5.4.1. felgyülemlő információ nem mindig konzisztens

5.4.2. inkonzisztencia feloldására törekszünk

5.4.2.1. egyoldalú információbázis gyarapítása (azt fogadjuk be, ami beillik)

5.4.2.2. nem minden információ egyenértékű befogadáskor

5.4.2.3. hozzáférhető információ meghatározóbb

5.4.3. attitűd összekapcsolódik az attitűdtárggyal: az attitűd a tárggyal kapcsolatos tudásunk helyettesítőjévé válik

5.4.4. attitűdváltozás

5.4.4.1. szisztematikus gondolkodás következtében

5.4.4.2. meggyőzé üzenetek felületes feldolgozása esetén

5.4.5. szisztematikus feldolgozás feltétele

5.4.5.1. motiváció

5.4.5.2. kognitív kapacitás

5.4.5.2.1. képesség

5.4.5.2.2. releváns tudás

5.4.5.2.3. lehetőség a koncentrálásra

5.4.6. attitűdtárgyhoz kapcsolódó érzelmek kiváltása elősegíti a meggyőzést

5.4.7. pozitív érzelmek zavarják a szisztematikus feldolgozást

5.4.8. negatív érzelmek, mint pl félelelm megfelelő mennyiségben motiválja az alapos feldolgozást, túlzott mennyiségben aláássa aszisztematikus feldolgozást

5.5. kutatása

5.5.1. önbeszámolós technikák, megfigyelések útján

5.5.2. alapvető törekvés a pozitív önbemutatások kivédése a kutatások során

5.5.2.1. alapvető követelmény a névtelenség

5.5.3. párhuzamos fiziológiai mérés

6. Interszekcionalitás

6.1. Def.: egyenlőtlenségi faktorok metszései, egy személy többféle identitást hordoz

6.2. fogalom eredete

6.2.1. Crenshaw 1991-ben írja le az útkereszteződés metaforájával

6.2.2. hatalmi hierarchia alapját már nem csak a férfiak és nők közötti különbségek adják

6.2.3. az észlelés előzménye: fekete feminista mozgalmak és a posztkolonialista genderkritika

6.2.4. egyenlőtlenségi tényezők között kapcsolódási pontok is vannak

6.3. kapcsolódó elméletek

6.3.1. Ange-Maria Hankok megközelítési szintjei

6.3.1.1. unitary: egy időben egy faktorra koncentrálunk és arra hozunk intézkedéseket

6.3.1.2. multiple: egyszerre több egyenlőtlenségi faktorral foglalkozik, de azokat és egymáshoz való viszonyukat egyenlőnek tartja

6.3.1.3. interszekcionalitás: az egyenlőtlenségi faktorok és egymáshoz való viszonyuk folyamatosan és dinamikusan változik, egyéni és intézményi szinteken egyaránt

6.3.2. Leslie McCall megközelítési elméletei

6.3.2.1. interkategórikus komplexitás: a kategóriák kapcsolatban állnak egymással, hatnak egymásra, viszonyuk változik

6.3.2.2. intrakategórikus komplexitás: nem csak a kategóriák határaival, azok elkülönítésével, hanem a határátlépőkkel is foglalkozik

6.3.2.3. antikategórikus megközelítés: maga a kategorizálás okozza az egyenlőtlenséget, az ezzel kapcsolatos problémát

6.3.3. Lepinárd interszekcionalitás-elmélete

6.3.3.1. legalább két egyenlőtlenségi dimenzió összefonódása mentén beszélhetőnk róla

6.3.3.2. amelyek speciális jellemzőkkel új társadalmi kategórióvá alakulnak

6.3.3.3. az egymásba illeszkedő, öszetett elnyomási tapasztalatok csak összességükben kezelhetőek

6.4. Kik a téma hazai szakértői, képviselői?

6.4.1. Zentai Violetta

6.4.2. Járóka Lívia

6.4.3. Balogh Lídia

6.4.4. Krizsán Andrea

6.4.5. Kóczé Angéla

6.5. szociológiai vonatkozások

6.5.1. többszörös diszkrimináció egyes faktorait külön is meg kell vizsgálni

6.5.2. nem szabad csak és kizárólag a hátrányos helyzetű csoportra fókuszálni (környezet, döntéshozók... ugyanúgy fontosak a megfigyelések szempontjából)

6.5.3. kerülendő az egyes egyenlótlenségi faktorok túlvizsgálása, mások mellőzése

6.5.4. hasznos lehet hasonló projektek, intézkedések, csoportok elemzése, megfigyelése is

6.6. politikai vonatkozásai

6.6.1. antidiszkriminációs politika, diversity mainstreaming, equal mainstreaming

6.6.2. különböző egyenlőtlenségeket nem lehet egyformának tekintetni, egyforma intézkedésekkel kezelni

6.6.3. cél: nemek, etnicitás, faj, vallás, kor, fogyatékosság, szexuális orientáció ... vonatkozásában egységes intézkedések szülessenek

7. Személyészlelés

7.1. Mitől függ? Mi befolyásolja?

7.1.1. elsődlegesen belső tényezők

7.1.1.1. egyéni törekvés a megértésre

7.1.1.2. egyéni tudás hozzáférhetősége

7.1.1.3. egyéni motívumok

7.1.1.4. általános tudás vs. eseti szabály alkalmazása

7.1.1.5. elvárások, prekoncepciók

7.1.1.6. új keletű előhívás

7.1.1.7. kognitív reprezentációk

7.1.1.7.1. Def.: memóriában tárolt tudásegyüttes, helyzetekről, emberekről, társadalmi csoportokról...

7.1.1.8. asszociációk

7.1.1.8.1. hasonló jelentés mentén aktiválódó

7.1.1.8.2. gyakori együttes megjelenés ismétlódése okán aktiválódó

7.1.2. elsődlegesen külső tényezők

7.1.2.1. kultúra hatása

7.1.2.2. "rózsaszín szemüveg" (jobb hangulatban, szebbnek, jobbank észleljük a világot)

7.1.2.3. múltbeli tapasztalatok, megtörtént események

7.1.2.4. kontextus

7.1.2.5. látható jelek

7.1.2.5.1. Def.: kiugró jelleg, feltűnőség, szokatlanság --> ami az adott kontextusban figyelmet kelt

7.1.2.5.2. fizikai megjelenés

7.1.2.5.3. non verbális kommunikáció

7.1.2.5.4. nyílt viselkedés

7.2. Csoportészlelés

7.2.1. Diszkrimináció

7.2.1.1. Def.: sztereotíp megkülönböztető bánásmód

7.2.1.2. forrása: az előítélet

7.2.1.2.1. Def.: általunk kiválasztott jelzések értelmezésén alapuló konstrukció

7.2.1.2.2. dinamikai jellemzők

7.2.1.2.3. Hogyan küzdhető le?