1. Kutatás
1.1. Hipotézis
1.1.1. Normál beszédfejlődés
1.1.1.1. Jobb teljesítmény a mozgásfelmérésben
1.1.2. Elmaradt beszédfejlődés
1.1.2.1. Kialakult keresztezett dominancia
1.2. Cél
1.2.1. Dominancia
1.2.2. Beszéd eltérése
1.2.3. Mozgásfejlődés
1.3. Mintavétel
1.3.1. Anamnézis (szülők)
1.3.1.1. Korai mozgás- és beszédfejlődés
1.3.2. Nagy- és finommozgások
1.3.3. Alapozó Terápia
1.3.4. Óvodás korú gyerekek
1.4. Vizsgálat menete
1.4.1. 176 nagycsoportos gyerek mozgáskoordinációja
1.4.2. Marton-Dévényi Éva-féle mozgásfelmérő teszt
1.4.3. Résztvevők
1.4.3.1. Meséskert Óvoda n=114
1.4.3.2. Liget Óvoda n=8
1.4.3.3. Marton-Dévényi Éva adatbázis n=54
1.4.4. Értékelhető eredmény n=70
1.4.4.1. 28 lány
1.4.4.2. 42 fiú
1.4.5. Gyerekek mozgásának felmérése
1.4.5.1. 70 perc
1.4.5.2. Vizsgálati lapon történő adatfelvétel
1.4.5.3. 103 paraméter, 14 mozgáscsoport
1.4.5.3.1. csecsemőkori nagymozgások
1.4.5.3.2. kisgyermekkori mozgások
1.4.5.3.3. keresztezett mozgások
1.4.5.3.4. egyensúly
1.4.5.3.5. statikus egyensúly
1.4.5.3.6. dinamikus egyensúly
1.4.5.3.7. egyéb-játékos egyensúly
1.4.5.3.8. rugalmasság
1.4.5.3.9. ritmus
1.4.5.3.10. testséma
1.4.5.3.11. mozgásprodukció ábra után
1.4.5.3.12. finom motorika
1.4.5.3.13. térbeli mozgások
1.4.5.3.14. dominancia-preferencia
1.4.5.4. Ötös skálán történő értékelés
1.4.5.4.1. kivéve dominancia-preferencia
1.5. Eredmények
1.5.1. Alsó-felső végtag koordináció
1.5.1.1. normális - 58%
1.5.1.1.1. harmonikus, összehangolt mozgás - 42%
1.5.1.2. megkésett - 39%
1.5.1.2.1. harmonikus, összehangolt mozgás - 60%
1.5.2. Dominancia
1.5.2.1. normális
1.5.2.1.1. 40% kialakult azonos oldali dominancia
1.5.2.2. elmaradt
1.5.2.2.1. 39% kialakult azonos oldali dominancia
1.5.3. Csoportokba osztás
1.5.3.1. 1-es
1.5.3.1.1. normál lefolyású beszéd- és mozgásfejlődés
1.5.3.2. 2-es
1.5.3.2.1. veszélyeztetettség, kóros lefolyás
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1. A mozgás és észlelés jelentősége a beszédfejlődés folyamatában
2.1.1. motoros funkciók
2.1.1.1. ingerek rendszereződése
2.1.1.2. ingerek kiterjedése
2.1.1.3. magasabb rendű funkciók
2.1.1.4. segíti az ingerek rendeződését
2.1.2. verbalitás
2.1.2.1. alapja a hallásészlelés
2.1.2.2. beszédkészség 3 éves korban
2.1.3. iskolai tanulási zavarok
2.1.3.1. előjelzője óvódáskorban
2.1.3.2. részfunkciók, részképességzavar
2.1.3.2.1. érzékelés, észlelés eltérő
2.1.3.2.2. információ feldolgozás hiányosságai
2.1.3.2.3. eltérő mozgás
2.1.3.2.4. eltérő emlékezet
2.1.3.2.5. eltérő figyelem
2.1.3.2.6. gondolkodás
2.1.3.2.7. eltérő beszéd
2.1.4. mozgásfejlődés
2.1.4.1. egyedfejlődési sor
2.1.4.1.1. kúszás-mászás-járás dominancia
2.1.4.2. periódikus fejlődési jelleg
2.1.4.3. genetikailag meghatározott
2.1.4.4. szomatikus és pszichikus tulajdonsáok
2.2. A beszédfejlődési zavarok
2.2.1. beszéd
2.2.1.1. Agyféltekék
2.2.1.1.1. jobb agyfélteke
2.2.1.1.2. bal agyfélteke
2.2.1.2. Agyfélteke dominancia
2.2.2. beszédfejlődési zavarok
2.2.2.1. ép hallás és normális értelmi fejlődés mellett
2.2.2.2. auditív agnózia
2.2.2.3. verbális apraxiák
2.2.2.4. írási gyengeség
2.2.2.5. helyesírási gyengeség
2.2.2.6. ritmuszavarok
2.2.2.6.1. dadogás
2.2.2.6.2. hadarás
2.2.2.7. megkésett beszédfejlődés
2.2.2.7.1. 3. életév betöltését követően
2.2.2.7.2. fejlődés különböző szakaszaiban
2.2.2.7.3. különböző területek érintettsége
2.3. A beszédfejlődésben elmaradott gyermeke körében végzett kutatási eredmények
2.3.1. Viholainen (2002)
2.3.1.1. beszéd- és mozgásfejlődés vizsgálata
2.3.1.1.1. normál fejlődésű csoport
2.3.1.1.2. megkésett beszédfejlesztésű csoport
2.3.1.1.3. elmaradt mozgásfejlődés
2.3.1.1.4. mozgásfejlődés kapcsolatban áll a későbbi olvasási készséggel
2.3.1.2. 1,5-2 éves kor között
2.3.2. Tauner és mtsi (200)
2.3.2.1. Nyelvi Fejlődési Elmaradást vizsgálták
2.3.2.1.1. ezeknél a gyerekeknél a járásban késés
2.3.2.1.2. alulműködések
2.3.2.1.3. legtöbb neurológiai tünet okozza a legalacsonyabb nyelvi készségszintet
2.3.3. Rintala és Linjana (2003)
2.3.3.1. Diszfáziás gyermekek vizsgálata
2.3.3.1.1. nagymozgás
2.3.3.1.2. nagymozgás fejleszthetősége
2.3.4. W.Ebster és mtsi (2005)
2.3.4.1. Nyelvi Fejlődési Elmaradást mutató gyerekek vizsgálata
2.3.4.1.1. nyelvi képesség
2.3.4.1.2. kognitív képesség
2.3.4.1.3. motoros képesség
2.3.4.1.4. finom-és nagymozgások
2.3.5. Shapiro (1990)
2.3.5.1. gyermekkori motoros és nyelvi fejlődés kapcsolatban áll
2.3.5.2. korai nyelvi fejlődés áll a diszlexiában kapcsolatban
2.4. Pszichomotoros fejlesztés jelentősége a beszédfejlődés segítésében
2.4.1. 5-9 éves gyermekek
2.4.1.1. finommotoros koordináció összefüggésben a nyelvi készséggel
2.4.2. Marton-Dévényi és mtsai (2005)
2.4.2.1. mozgásstádium megfelelő szintű gyakorlása
2.4.2.1.1. elindítja a kommunikáció fejlődését
2.4.3. Onnor és Kuntz (1996)
2.4.3.1. 4-6 éves speciális igényű gyermek
2.4.3.1.1. kognitív képességek mozgással fejleszthetők
2.4.4. pszichikus rendszerek fejlesztése
2.4.4.1. agyi plaszticitás
2.4.4.1.1. érési folyamatok segítő ingerlése
2.4.4.2. idegrendszeri érési folyamatra hat mozgástevékenységen keresztül
2.4.5. R. Intala és mtsai (1998)
2.4.5.1. pszichomotoros fejlesztés és az általános testnevelés hatásosságát vizsgálták
2.4.5.1.1. Nyelvi Fejlődési Zavarral küzdő gyermekek
2.4.5.1.2. 6-10 éves gyermekek