1. Az elmélet és a gyakorlat viszonyának bemutatása az andragógiában a tanuláselméletekre vonatkoztatva
1.1. • Az andragógia területének folyamatos térnyerése által tudományos jelentősége is nő • Ezért fontos folyamatosan vizsgálni az elmélet és a gyakorlat viszonyát • A gyakorlati modellekkel párhuzamosan az elméleti megközelítési módokat is fejlesztik
1.2. Az andragógia mint cselekvéstudomány
1.2.1. A felnőttképzés gyakorlatát szolgálja
1.2.2. A kutatások a cselekvésorientáltak
1.2.3. Gyakorlati tudományként a területe igen szerteágazó
1.2.3.1. • Szakképzettséget nyújtó oktatási formák • Munkahelyi tanfolyamok • Továbbképzési szemináriumok • Művelődési célú programok • Oktatói szakképesítés • Tájékoztatás • Tanácsadás • Coaching
1.2.4. Azonban a cselekvést nemcsak közvetlenül megfogalmazott eljárási ajánlásokkal lehet orientálni, hanem
1.2.4.1. • elvekkel • képzési modellek kidolgozásával • a gyakorlat elemzésével
1.2.5. „Semmi sem praktikusabb, egy jó elméletnél” (Lewin)
1.2.6. Az andragógia nemcsak gyakorlatorientáló elméleteket kínál, hanem a jellege • leíró • magyarázó • kritikai jellegű
1.3. Az elmélet és a gyakorlat közötti viszony feszült
1.3.1. Az elmélet – ha jól teljesíti feladatát – a meggyökeresedett rutin változtatására szólít fel
1.3.2. A gyakorlat pedig – ha igényes – rávilágít az elméleti rendszerek elégedetlenségeire
1.3.3. Az elmélet és a gyakorlat között a KUTATÁS a közvetítő!
1.3.4. A szembenállást csökkenti, ha a „kutatók” és „praktizálók” szorosan EGYÜTTMŰKÖDNEK
1.3.5. A kutatás és elméletalkotás egyes fázisaiban az elméleti és gyakorlati szakemberek közeledését elősegítő viták témái lehetnek: • kérdésfelvetések • a kutatási problémák kijelölése • adatgyűjtés és az adatok elsődleges elemzése • az adatok értelmezése és feldolgozása • a konzekvenciák levonása • a gyakorlat kipróbálása, ellenőrzése
2. Társtudományi tanuláselméletek andragógiai konzekvenciái
2.1. A tanuláselméletek arra a kérdésre válaszolnak, hogy • mi a tanulás? • miképpen megy végbe? • milyenek azok a folyamatok, amelyeket a tanítás során kell létrehoznunk és irányítanunk?
2.2. A tanuláselméletek egyike sem fogja át a tanulás egészét, csupán kiemeli valamelyik oldalát és előtérbe állítja valamelyik eredményét.
2.3. Pszichológiai-ismeretelméleti megközelítések
2.3.1. A pszichológusok arra keresnek magyarázatot, hogyan megy végbe a tanulási folyamat. A neveléslélektan három féle tanulási paradigmával dolgozott: asszociációs, konstruktív, információk feldolgozása
2.3.2. Behaviorista megközelítés
2.3.2.1. Asszociációs tanuláselmélet: a tanulás lefolyását asszociációs működésnek tekinti. A tanulás lényege, hogy különböző tárgyak, dolgok, jelenségek között asszociációk, azaz képzettársítások alakulnak ki. Akkor lesz tartós, ha a társítás elég gyakran történik meg és hogy pozitív vagy negatív érzelmi állapotban történik (közömbös állapotban nem lesz tartós)
2.3.2.2. Pavlovi lasszikus kondícionálás • A tanulás oka az ingerek társítása. • Kutya kísérlet: csengőhang – hús – nyáladzás (két inger időbeli érintkezése) • A tanuló az elsajátított ismeretekhez pozitív érzelmeket asszociáljon
2.3.2.3. Thorndike-i konnexionizmus (próba-szerencse tanulás) • Az ingerek és válaszok kapcsolódási folyamata a tanulás lényege • A próbálgatás a problémamegoldás és így a tanulás alapja • Macska a karral nyitható ketrecben rájön, hogy a kar nyitja a ketrecet
2.3.2.4. Skinner-féle operáns kondícionálás • A tanulás alapja az asszociáció és a spontán alakuló viselkedés összekapcsolódása • A viselkedés formálása a viselkedés következményeivel történik • Nagy jelentősége van a megerősítésnek • A büntetés nem megfelelő a viselkedés formálására • A folyamatos megerősítés váltja ki a leggyorsabb tanulást
2.3.2.5. Dewey-féle problémamegoldó tanulás • A tanulás tevékenységen keresztül történik • Életproblémák megoldásának szükségessége váltja ki
2.3.2.6. Gestalt-elmélet • Belátásos tanulás, a megoldás hirtelen jelenik meg (aha-élmény). • Kísérlet: a ketrecben levő majom bottal szerez eszközt • Olyan ismeretet szerzett, amit már maga talált ki
2.3.3. Humanisztikus megközelítés
2.3.3.1. A társadalmi tényezőt kapcsolja be a tanulás folyamatába. Az embert állítja a középpontba
2.3.3.2. • Alapvető motívum az önmegvalósítás - kliensközpontú megközelítés • Az ember veleszületett képességgel rendelkezik a személyes fejlődésre • A siker kulcsa a pozitív elfogadó attitűd, az empatikus megértés • A tanulók képesek lesznek magukat oktatni-nevelni
2.3.3.3. • Minden egyén meghatározott belső természettel születik • A motiválás nevelő, céltudatos fejlesztő tevékenység, külső ösztönzés • A külső motiváló hatások belső motivációvá válnak • A tanulás így belső késztetésé, önérdekké válik
2.3.4. Pedagógiai megközelítés
2.3.4.1. Kognitivizmus • A belülről motivált tanulásnak van jelentősége • A pedagógus lehetővé teszi a tárgyakkal, szituációkkal való interakciót
2.3.4.2. Az ismeretátadás pedagógiája • Legfontosabb feladat, hogy a tanulók átlássák a tananyag struktúráját • A diáknak meg kell mutatni, hogyan lehet aktív a tanulás folyamatában • A megismerés folyamat, nem pedig eredmény
2.3.5. Szociális megközelítés
2.3.5.1. Megfigyeléses tanulás. A behaviorista és a kognitív elméletek kereszteződésében helyezkedik el.
2.3.5.2. • A tudás jelentős részét szociálisan sajátítjuk el • Mintát követünk, utánzás, jutalmazott viselkedés • Modellkövető tanulás • A tanulásban nagyobb szerepet tulajdonít a mentális folyamatoknak • A tanulás társas aspektusa hangsúlyos
2.3.6. Konstruktivista megközelítés
2.3.6.1. Az 1970-es években fejlődött ki az USA-ban
2.3.6.2. • A tudás nem passzívan fogadjuk be - a megismerő szubjektum aktívan építi fel • A megismerés a környezethez való adaptációval függ össze • A megismerés a tapasztalati világ szervezésére szolgál • Kognitív sémákat hoz létre, hogy cselekedeteit irányítsák • A szubjektumon kívüli világ a maga teljességében nem ismerhető meg • Élettörténeti tapasztalataink alapján mi magunk konstruáljuk valóságainkat • A tanulás középpontjában a tanulás folyamata áll
2.3.6.3. • A felnőtt tanulása önszervező jellegű, nem alakítható akarata ellenére • A külvilágból érkező információkat tapasztalataira vonatkoztatja • Ha az Információk egyeznek a tapasztalattal = elfogadás • Ha nem egyeznek = magyarázatkeresés vagy elutasítás
3. A felnőttek tanulásának globális és lokális környezete, hatótényezői
3.1. Tanulási környezet • A tanulás és a személyiségfejlődés eredményességét befolyásoló, ható tényezők együttese • Siebert: 20 faktor
3.1.1. A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők (20 faktor)
3.2. Belső-külső feltételek
3.2.1. A tanulás hatékonysága a két feltétel meglétének és hiányának kombinációjából adódik
3.2.2. Belső feltételek
3.2.2.1. A tanuló tulajdonságaitól, személyes adottságától függ (előzetes képességek, örökletes hajlamok, készségek, motiváció)
3.2.3. Külső tényezők
3.2.3.1. Függetlenek a tanulótól
3.2.3.2. Azok a változók, amelyek meghatározzák a tanulási szituációt (iskolai követelmények rendszere, tantárgy felépítése, oktatás minősége, tanári kompetenciák)