1. Formális és materiális etika
1.1. Az etikáról
1.1.1. • Az etika a filozófia önálló tudományága • Az etika mind elméleti, mind gyakorlati tudomány • Az emberi cselekedetekről, az erkölcsi életről szól • Azért tanulmányozza az emberi cselekedeteket, hogy irányítsa azt • Erkölcs: a társadalom szempontjából helyesnek tartott normák • Az etika tárgya: az emberi viselkedés szabályszerűségeinek kutatása • Alapprobléma: egy cselekvés helyes vagy helytelen • Szándéketika: elítélhető-e morálisan a szándéktól eltérő cselekvő? • Következményetika: a szándéktól függetlenül kell megítélni • Kötelességetika: a mérce a kötelességen alapuló tett
1.2. Formális etika
1.2.1. • A cselekedetek erkölcsisége a cselekedet jó vagy rossz mivolta • A cselekedet értékét annak formáját adja meg • Erkölcsiség: a cselekedet jó vagy rossz • Ha a jó tulajdonság szokássá válik, „erény”, ha nem, „hiba” • A "hétköznapi jó" egy "relatív jó" (meghatározott szempontból) • Erkölcsi "jó": abszolút értelemben állítjuk ezt róla
1.3. Materiális etika
1.4. • A cselekvés tartalmától függ annak erkölcsi értéke • Emberi cselekedet: az ember dönti el, mit tesz • Emberi cselekedetek: szabadok/nem szabadok • Csak az az emberi, amit szabadon valósítunk meg • Erkölcsi szempontból nem emberi, ami törvényszerűen szükséges • Nem emberi az sem, aminek bekövetkezés nem függ az ember döntésétől • Az ember áll a döntés középpontjában, a cselekedetei tőle függenek • A személy nélkülözhetetlen kritériumai az értelem, akarat, szabadság • Ezek meglétével beszélhetünk személyes cselekedetekről • A személyes cselekedetek felelősséget foglalnak magukba • Az ember annyiban felelős a cselekedeteiért, amilyen mértékben cselekvő
2. Etikai kérdések az oktatás és a pedagógia tudományának világában
2.1. Oktatásetikai nézetek
2.1.1. • Nyitottság • Kulturált vita • A minősítések alapja csak a teljesítmény legyen • Ki kell zárni a politikai szempontokat • Az illetékességi határt nem illik túllépni • A kollektív eredményeket nem szabad kisajátítani • A helyzeti előnyt tilos kihasználni • Az oktatók megbízható tudást adjanak a diákjaiknak • Kötelesek mind a hallgatóikat, mind a kollégáikat tisztességesen minősíteni
2.2. Pedagógus Etikai Szakmai Kódex
2.2.1. • Állandó önképzés • Teljes személyiségével vegyen részt a munkában • Természettisztelő és környezettudatos magatartást tanúsítson • Törekedjen a diákokkal a mester-növendék kapcsolat kialakítására • A szülőkkel egyenrangú partneri kapcsolatot tartson fenn
3. Az igazságosság problémája
3.1. Az igazságosság legelemibb alapelve a kölcsönösség egy alapvető viszonya: ne tegyél másnak olyat, amit magaddal szemben nem tennél
3.2. Az igazságosság a kiindulás szintjén összefonódik az egyenlőség, az egyenlő jogosultság, az egyenlő hozzáférhetőség és az egyenlő igénytámasztás követelményeivel
3.3. Az igazságosság és egyenlőség elvének kinyilatkoztatásában megjelenő egyenlőtlenségek valódi problémát jelentenek a demokratikus társadalmak számára
3.4. Az igazságosság fogalma a társadalmi gyakorlatban a jogállamiságot jelenti (azaz a bűnös kapja meg büntetését)
3.5. Az igazságosság probléma státusa és elhelyezkedése a gondolkodás rendszereiben
3.5.1. • Az igazságosság érvényének meghatározása nehéz • Ennek ellenére tudatunk pontos képzetekkel rendelkezik arról, mi az igazság • Az igazságosság meghatározó jelentőségű a társadalmi praxis összes vetülete számára • Az igazságosság kérdését mindig fel kell vetni
3.6. Karl Marx
3.6.1. Az egyenlőtlenséget mint a társadalom egyik várhatóan legnagyobb problémáját említi
3.7. Immanuel Kant
3.7.1. A specifikus igazság értelmezése
3.7.2. Az elosztó igazságosság azoknak az elveknek és szabályoknak a gyűjteménye, amelyek segítségével egy állam, társadalom vagy más közösség meghatározza a gyakorlatnak azokat az elveit és szabályait, amelyek az egyes aktusokat az igazságosság szempontjából minősítik.
3.7.3. Konkrét cselekvések előtt kerül meghatározásra és nem azonos a szociális igazságossággal. A kiegyenlítő igazságosságban az igazság keresése a cél.
3.7.4. Ha az elosztó és kiegyenlítő igazságosság harmonikusan működik együtt, akkor az adott társadalom az igazságosság szempontjából jónak minősíthető.
3.7.5. Társadalmon belül megjelenhet még kiosztó igazságosság (felülről jövő) és kikövetelt igazságosság (alulról érkezik). Nem tekinthető igazságosnak az a társadalmi rendszer (még ha demokrácia is) amely az emberek egy csoportját kiszorítja a munka világából, a közösségből és bűnözésre, koldulásra kényszeríti.
4. Amoralitás – immoralitás – etikai anarchizmus – alternativitás
4.1. Morálfilozófia
4.1.1. Tárgya: a jó és rossz, helyes és helytelen cselekvések, kötelességek elemzése, a morálisan jó élet megvalósíthatóságának kérdése
4.1.2. Etikai magatartások
4.1.2.1. Amoralitás: az erkölcs hiánya • Az adott társadalom erkölcsi (morális) normáit semmibe vevő, azoknak ellentmondó viselkedés • Kultúránként jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mi minősül amoralitásnak • Különösen változékony a szexuális erkölcs vonatkozásában • "Nem ismerek etikai elveket, ezért nem is alkalmazom őket"
4.1.2.2. Immoralitás • Mindennemű erkölcsi szabály tagadása • Tudatos és szándékos erkölcstelenség, tisztességtelenség • Ismerem az etikai elveket, mégis szándékosan megsértem őket
4.1.2.3. Etikai anarchizmus • Nem beszélhetünk elfogadott erkölcsi normákról, ugyanakkor egyéni normák megjelenhetnek • Olyan gondolkodásmód, mely minden szervezett hatalmat elítél • Célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése az egyenlő lehetőségek megteremtésével
4.1.2.4. Alternativitás • A társadalomban különböző etikák vannak jelen • A különböző lehetőségek közötti választás
4.1.2.5. A nevelés etikája • A nevelőknek legyenek követésre érdemes modelljeik és mintáik • A pedagógia etikai szempontjai a XX. század második felében lefokozódott • Az iskolázás kiterjedésével tömegesedés ment végbe • Egyre több pedagógus végzettségű ember került ki az iskolákból • A különleges erkölcsi minőség nem minden esetben jelenik meg • A „lelkesen nevelő tanárt” felváltja a mestersége szabályait jól ismerő és alkalmazó „szakember” • A tömegkommunikáció megnövekedett szerepe lecsökkenti a pedagógus befolyását