ÁLLAMVIZSGA MA 05 Egy európai ország felnőttképzési gyakorlatának bemutatása Néhány gondolat az o...

Jetzt loslegen. Gratis!
oder registrieren mit Ihrer E-Mail-Adresse
Rocket clouds
ÁLLAMVIZSGA MA 05 Egy európai ország felnőttképzési gyakorlatának bemutatása Néhány gondolat az országról Rövid történelmi kiindulás, áttekintés Fogalmi meghatározás: felnőttképzés, felnőttoktatás Jogi keretek Intézmények von Mind Map: ÁLLAMVIZSGA MA 05 Egy európai ország felnőttképzési gyakorlatának bemutatása Néhány gondolat az országról Rövid történelmi kiindulás, áttekintés Fogalmi meghatározás: felnőttképzés, felnőttoktatás Jogi keretek Intézmények

1. Egy európai ország felnőttképzési gyakorlatának bemutatása

1.1. HOLLANDIA

2. Néhány gondolat az országról

2.1. http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/netherlands/index_hu.htm

2.2. • Hollandia alacsonyan fekvő, sík ország az Északi-tenger partján • Területének egynegyede a tenger szintjével egy magasságban vagy az alatt terül el • Számos vidékét védfalak, gátak óvják az áradástól • A hollandok az idők során jelentős területeket hódítottak el a tengertől • Hollandiát délen Belgium, keleten Németország határolja

2.3. • 2014-ben a holland gazdaság legjelentősebb ágazatai a következők voltak: - a közigazgatás - a honvédelem - az oktatás - egészségügyi és szociális ellátás - a nagy- és kiskereskedelem - a személy- és áruszállítás - a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás - ipar (16,9 %). • A holland export elsődleges felvevőpiaca - Németország - Belgium - Egyesült Királyság • A behozatalt illetően, Hollandia fő kereskedelmi partnere - Németország - Kína - Belgium

2.3.1. Főváros: Amszterdam Terület: 41 540 km² Népesség: 16 829 289 (2014) A népességnek az EU összlakosságához viszonyított aránya: 3,3 % (2014) Bruttó hazai termék (GDP): 662,770 milliárd EUR (2014) Hivatalos uniós nyelv(ek): holland Államforma, politikai rendszer: alkotmányos monarchia, parlamentáris demokrácia Az Európai Unió tagországa: 1958. január 1. óta Képviselői helyek száma az Európai Parlamentben: 26 Pénznem: Euró. (Hollandia 1999. január 1. óta az euróövezet tagja) Schengen-tagság: Hollandia 1995. március 26. óta tagja az útlevélmentes utazást biztosító schengeni térségnek Soros uniós elnökség: jelenleg Hollandia tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 1960 óta ez a 12. alkalom, hogy az ország áll az EU kormányrúdjánál

2.4. A lakosság lélekszámához viszonyítva nagy a bevándorló népesség száma

3. Rövid történelmi kiindulás, áttekintés

3.1. https://www.asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%A1s/2009/t312.pdf

3.2. Kétszáz év a felnőttképzésben

3.2.1. Hollandiában a felnőttképzés napjainkban is létező formáinak eredete a XIX. századig vezethető vissza

3.2.2. Az első felnőttképzési intézményt (volksuniversiteit) 1913-ban hozták létre Amszterdamban

3.2.3. 1970-ben olyan felnőttképzési formát alakítottak ki, amelynek célja az volt, hogy a lakosság tizennyolc évnél idősebb tagjai részére második lehetőséget biztosítson

3.2.4. 1991-ben elfogadták a felnőttképzésről szóló kerettörvényt

3.3. http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/netherlands/index_hu.htm

3.4. Uniós finanszírozású projektek Hollandiában

3.4.1. • Hollandia uniós költségvetésbe befizetett pénze többek között az alábbiak finanszírozását teszi lehetővé - utak építése - a tudományos kutatás támogatása - a környezet védelme

4. Fogalmi meghatározás: felnőttképzés, felnőttoktatás

4.1. A felnőttképzés és felnőttoktatás elhelyezkedése az antropagógiában

4.2. Felnőttképzés

4.2.1. • A felnőttek céltudatos, tervszerű fejlesztésére irányuló tevékenység • A felnőttek szakmai kiképzése, továbbképzése és átképzése • A személyiség képességeinek, jártasságának formálására koncentráló - nevelés - oktatási - képzési tevékenység

4.3. Felnőttoktatás

4.3.1. • Ismeretközvetítés • A felnőttnevelés azon területe, amelyben a nevelés döntően - ismeretnyújtáson - ismeretelsajátításon keresztül valósul meg • Formális vagy nem formális • Szervezett nevelési folyamatok összessége • Azok a személyek, akiket a társadalom felnőttnek tekint - továbbfejlesztik képességeiket - gazdagítják ismereteiket

5. Jogi keretek

5.1. https://www.asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%A1s/2009/t312.pdf

5.2. Törvényi szabályozás

5.3. A holland rendszer jogi alapja a felnőtt- és szakképzésről szóló törvény

5.4. A kormány 2008 márciusában nyilvánosságra hozta a szakképzés és a felnőttképzés 2008-tól 2011-ig terjedő stratégiai tervét, amelynek célja a szakképzés minőségének javítása és annak biztosítása, hogy a képzési kínálat az eddigieknél jobban igazodjék a munkaerő-piaci követelményekhez

5.5. A holland felnőttképzési rendszer hatékonysága szempontjából kiemelt jelentősége van a lemorzsolódás elleni küzdelemnek

5.5.1. Az oktatásért felelős minisztérium a lemorzsolódások jelentése érdekében egységes e-mail címet hozott létre - a képzési intézmények közvetlenül itt jelentik a lemorzsolódásokat

5.5.2. A lemorzsolódások jelentésére szolgáló „egyablakos eljárást” 2008. augusztus 1-jétől kezdve országszerte bevezették

5.5.3. A rendszer 2009. szeptember 1-jétől a Hollandiában működő valamennyi önkormányzatra, középiskolára, valamint felnőttképzéssel és szakképzéssel foglalkozó intézményre kiterjedően működik

5.6. Hollandiában a felnőttképzésről és a szakképzésről szóló, 1996. január 1. napján hatályba lépett törvény egységes jogszabályi szerkezetbe foglalja a felnőttképzés és szakképzés különböző formáit

5.6.1. A szakképzés, valamint a szakképzési és munkaerő-piaci központok finanszírozását, továbbá a felnőttképzéssel foglalkozó intézményeknek a központi költségvetésből juttatott támogatásokat a törvény végrehajtási rendelete szabályozza

5.6.2. Az álláskeresők részére szervezett képzési lehetőségek jogszabályi keretét a munkaerő-piaci szolgáltatásokról szóló törvény biztosítja

6. Intézmények

6.1. https://www.asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%A1s/2009/t312.pdf

6.2. • Hollandia felnőttképzési rendszerére jellemző az ambiciózus és átfogó megközelítési mód • A munkához kapcsolódó képzésen kívül egyenrangú szempontként kezelik - az állampolgári képzést - a szociális kohézióhoz szükséges ismereteket - az egyéni személyiség-fejlesztés ügyét • A felnőttképzés holland rendszere jó példa - a köz- és magánszféra közötti munkamegosztás, valamint - a civil részvétel változatos mértékére, innovatív formáira • Fontos a közintézmények szerepe, de törekednek arra, hogy legyenek azok is versenynek kitéve • Stratégiai cél, hogy minél inkább keresletvezérelt legyen a képzési piac • Az alapvetően piaci szemléletet ellenpontozza a felnőttképzési rendszer széleskörű célrendszere, mely hangsúlyozza - a társadalmi - az egyéni életviteli - a közösségi beilleszkedési szempontokat

6.3. A holland felnőttképzési rendszer - az alapismertetektől - a munkához kapcsolódó képzéseken át - a személyiségfejlesztésig - a társadalmi beilleszkedőképességig terjed

6.4. Hollandiában hozzávetőleg 100 népfőiskola működik.

6.4.1. A legtöbb ilyen intézménynek független alapítványi vagy egyesületi jogállása van

6.4.2. A népfőiskolák által szervezett tanfolyamok közül az idegen nyelvi képzések, valamint a történelem, a művészet és kultúra, illetve a kézműipar tárgyában nyújtott képzések bizonyulnak a legnépszerűbbeknek

6.4.3. E képzéseket évente mintegy 200 000 tanuló látogatja

6.5. A holland regionális oktatási központok esetében kifejezetten hangsúlyozza a forrásanyag, hogy közintézményként piaci versenyben kell helytállniuk

6.6. Külön intézményhálózat gondoskodik a finanszírozásról (segély, biztosítás). Az intézmény-hálózatot konzultációs fórum, platform egészíti ki

6.7. Sajátos, tradicionális intézmények a személyiség-fejlesztést szolgáló „népi egyetemek”