1. Jellemzői
1.1. "újjászületés"
1.2. 1300-1600.
1.3. IItália
1.4. művészeti stílusirányzat
1.5. korstílus, civilizációs stílus
1.6. felgyorsult fejlődés
1.6.1. területileg eltérő mértékű
1.7. könyvnyomtatás-Gutenberg
1.8. természettudományok iránti érdeklődés
2. Humanizmus
2.1. Humanista mozgalom
2.1.1. Itália, 14-15.sz.
2.1.2. szellemi áramlat
2.1.3. irodalmi és tudós irányzat
2.1.4. kulturális-és pedagógiai program
2.1.5. humán tudományok
2.1.5.1. grammatika
2.1.5.2. retorika
2.1.5.3. történelem
2.1.5.4. költészet
2.1.5.5. erkölcstan
2.1.6. latin nyelv újjáéledése
2.1.7. literátusok
2.2. Alapelvek
2.2.1. emberközpontú világkép
2.2.2. egyéniség érvényesülése
2.2.3. univerzalitás
2.2.3.1. "uomo universale"
2.2.4. latin szerzők művei iránti érdeklődés
2.3. Humanista gondolkodók
2.3.1. Rotterdami Erasmus
2.3.1.1. gyermekkor= a nevelés legalkalmasabb időszaka
2.3.1.2. utánzással tanulás (példa)
2.3.1.3. gyermeki sajátosságok, egyéni adottságok
2.3.1.4. szeretetteljes kapcsolat
2.3.1.5. testi fenyítés elutasítása
2.3.2. Juan Luis Vivés
2.3.2.1. emberközpontú ped-i felfogás
2.3.2.2. 1. didaktikai szintézis
2.3.2.3. két tanulási periódus
2.3.2.3.1. 14 éves korig
2.3.2.3.2. 15-26. éves korig
2.3.2.4. tapasztalati úton való tanulás
2.3.2.5. anyanyelv művelése
2.3.2.6. módszerek egyéni sajátosságokhoz igazítása
2.3.3. Francois Rabelais
2.3.3.1. közvetlen érzékszervi tapasztalat
2.3.3.2. természetben tartózkodás, játék
2.3.3.3. kötetlen beszélgetés, zene, tánc
2.3.3.4. cél: sokoldalú tudás nevelése
2.3.4. Michel de Montaigne
2.3.4.1. talpraesett ember nevelése
2.3.4.2. önálló gondolkodásra tanítás
2.3.4.3. okok és összefüggések láttatása
2.3.4.4. gyermeki ártatlanság
2.3.4.5. erkölcsi nevelés fontossága
2.3.4.6. "szeretetteljes szigor"
3. Iskola
3.1. Humanista városi iskola
3.1.1. városi plébániai iskolából
3.1.2. háromlépcsős szerkezet
3.1.2.1. 1. szint: betűk tanulása
3.1.2.2. 2. szint: latin nyelvtan elsajátítása, beszédkészség fejlesztése
3.1.2.3. 3. szint: latin nyelvű szakművek tanulmányozása
3.1.3. módosult tananyag
3.1.3.1. humanista grammatika tanítása
3.1.3.2. antik klasszikus szerzők műveinek tanulmányozása
3.1.4. humán gimnáziumok ebből alakultak
3.2. Úri nevelés
3.2.1. nevelési stílus változása
3.2.2. sokoldalúság - "uomo universale"
3.2.2.1. sokoldalú képzettség
3.2.2.2. erős, edzett testű, bátor harcos
3.2.2.3. hölgyek védelmezője, társasági élet
3.2.2.4. alkotás
4. Gyermekkép
4.1. gyermekkor=ártatlanság kora
4.1.1. védelem
4.2. erkölcsi nevelés megjelenése
4.3. humánus nevelési elvek
4.3.1. emberibb bánásmód
4.3.2. verés elleni állásfoglalás
4.3.3. szeretetteljes foglalkozás
4.3.4. DE: sokáig fennmarad a testi fenyítés, dajkaság, gyerek távoltartása a családtól
4.4. gyermek, mint örömforrás (16.sz.)
5. Magyarország
5.1. magasabb szervezettségű államapparátus
5.2. több hivatali munkahely
5.3. literátusok képzése
5.3.1. klerikus műveltség elemei
5.3.2. gyakorlatias világi ismeretek
5.4. humanista műveltség térhódítása (Mátyás uralkodása)
5.5. humanista városi iskolák, gimnáziumok
5.6. világi pedagógusok megjelenése
5.7. Esztergomi érsek - Diákfüzetek
5.7.1. nyomtatott tananyag
5.8. magyar fiatalok külföldi egyetemeken
5.9. 1467. új egyetem alapítása
5.9.1. Academia Istropolitana
5.9.2. Pozsony
5.9.3. Vitéz János egyetemi kancellár
5.9.4. 4 fakultás
5.9.5. neves humanista professzorok