1. Fehérjék
1.1. alapegységük: a-aminosavak
1.2. peptidkötésekkel polipeptidlánccá
1.3. elsődleges szerkezet
1.3.1. aminosav-szekvencia
1.4. másodlagos szerkezet
1.4.1. a polipeptidlánc szabályos szerkezeti egységei
1.5. harmadlagos szerkezet
1.5.1. a teljes molekula konformációja
1.6. negyedleges szerkezet
1.6.1. a láncok egymáshoz való térbeli viszonya
1.7. fibrilláris fehérjék
1.7.1. polipeptidláncuk végig azonos struktúrájú
1.8. globuláris fehérjék
1.8.1. gomolyagszerű molekulák, másodlagos struktúrák mellett "random" szakaszok is jellemzők
2. Nitrogéntartalmú heteroaromás vegyületek
2.1. piridin
2.1.1. folyadék
2.1.1.1. vízben jól oldódik
2.1.1.1.1. gyenge bázis
2.2. pirimidin
2.2.1. folyadék
2.2.1.1. vízben jól oldódik
2.2.1.1.1. gyenge bázis
2.3. pirrol
2.3.1. folyadék
2.3.1.1. vízben nem oldódik
2.3.1.1.1. gyenge sav
2.4. imidazol
2.4.1. szilárd
2.4.1.1. vízben jól oldódik
2.4.1.1.1. amfoter
2.5. purin
2.5.1. szilárd
2.5.1.1. vízben jól oldódik
2.5.1.1.1. amfoter
3. Nukleinsavak
3.1. építőegységei: nukleotidok
3.1.1. összetett vegyületek
3.2. DNS
3.2.1. adenin,guanin,citozin,timin
3.2.1.1. kettős hélix
3.2.1.1.1. örökítőanyag
3.3. RNS
3.3.1. adenin,guanin,citozin,uracil
3.3.1.1. egysoros lánc
3.3.1.1.1. DNS-en lévő információk közvetítése
4. Aminok
4.1. egyszeres C-N kötések
4.2. molekularácsos
4.3. bázisok, vizes oldatuk lúgos kémhatású
4.4. savakkal ammónium-sókká alakulnak
5. Amidok
5.1. karboxil-és aminocsoportból származtatható funkciós csoport
5.2. az amidcsoport erősen poláris
5.3. magas Op., Fp.
5.4. vízben jól oldódnak
5.5. oldatuk semleges kémhatású
5.5.1. amfoter anyagok
5.6. savas főzéssel karbonsavra és a megfelelő ammóniumsóra hidrolizálnak
6. Aminosavak
6.1. amino- és karboxilcsoportot tartalmaznak
6.2. amfoter jellegükből adódóan ikerionos szerkezetűek
6.3. általában húszféle oldallánc fordul elő
6.3.1. vízben az oldallánctól függő mértékben oldódnak