1. Szövegtípusokra irányuló kutatások egyik iránya
1.1. nyelvészeti és nyelvészeti pragmatikai elvek alapján szövegtípus-kritériumokat állít föl, s ízekkel kívánja jellemezni az egyes szövegtípusokat
1.1.1. Vater
1.1.1.1. Szövegfajta osztályozás kritériumának típusai
1.1.1.1.1. A tárgy és a cél szerint
1.1.1.1.2. A szövegben előforduló részszövegek típusa szerint
1.1.1.1.3. Kommunikációorientált szempontok szerint
1.1.2. Ermert
1.1.2.1. „Egy szövegfajta [...] formálisan virtuális szövegek osztályaként vagy halmazaként határozható meg, e virtuális szöve-geknek egy vagy több közös tulajdonságuk van"
1.1.3. Lux
1.1.3.1. „A szövegfajta formálisan jegyek kombinációjaként írható le (melyeknek száma szövegfajtánként állapítható meg)"
1.1.4. Sandig tipológiája
1.1.4.1. +/- beszélt
1.1.4.2. +/- spontán
1.1.4.3. +/-monologikus
1.1.4.4. Példák
1.1.4.4.1. beszélt, párbeszéd, spontán, nem hagyományos
1.1.4.4.2. beszélt, monológ, spontán, nem hagyományos
1.1.4.4.3. beszélt, monológ, tervezett, hagyományos
1.1.4.4.4. írott, monológ, spontán, nem hagyományos
1.1.4.4.5. írott, monológ, tervezett, hagyományos
2. Szövegtípusokra irányuló kutatások egyik iránya
2.1. Beaugrande - Dressler
2.1.1. A szövegtípus fogalmát összekötötték az intertextualitással
2.1.1.1. A szöveg nem önmagában áll, hanem más szövegekkel kapcsolatban, azokkal együtt jelenik meg
2.2. Enkvist
2.2.1. nyitott normafogalom
2.2.1.1. Egy szöveget más szövegek hálózatával vagy szövegtípusokkal összehasonlítva szemlélünk, amelyek jelentős mértékben roko-nok az eredeti szöveggel, és így érdemesek az öszehasonlításra
2.2.1.2. A kontrasztot a korok, műfajok, beszédhelyzetek közötti összehasonlítás adja
2.3. Langacker
2.3.1. Szempontok
2.3.1.1. a kifejtettség/bennfoglalás mértéke
2.3.1.1.1. A monologikus szövegek erősen kifejtettek
2.3.1.1.2. A dialogikus szövegek enyhébben kifejtettek, inkább bennfoglalóak
2.3.1.2. A nézőpont jelöltsége
2.3.1.2.1. Nyelvileg is jelölt beszélő
2.3.1.2.2. Nyelvileg jelöletlen beszélő
2.3.1.3. A kommunikációs színterek jellemzői
2.3.1.3.1. A mindennapi szövegek legtöbbjét valamilyen más cselekvés közben mondjuk el vagy írjuk le, és egy részükkel közben valamilyen beszédtettet is végrehajtunk
2.3.1.3.2. Sajtó
2.3.1.3.3. Tudományos
2.3.1.3.4. Hivatalos
2.3.1.3.5. Szónoki
2.3.1.3.6. Irodalmi
2.3.1.4. a szöveg értelemszerkezetének tipikus jellemzői
2.3.1.5. a szöveg általános szerkezetének szövegtípusra jellemző résztulajdonságai
2.3.1.6. Stílus
2.3.1.6.1. Bizalmas
2.3.1.6.2. Közömbös
2.3.1.6.3. Választékos