1. I. A kültakaró szerepe
1.1. elhatárolja a szervezetünket a külvilágtól
1.2. összeköttetést teremt a környezettel
1.3. védi a szervezetet
1.3.1. kiszáradástól
1.3.2. kémiai anyagokkal szemben pl. savak, lúgok
1.3.3. mechanikai hatásoktól
1.3.4. UV-sugárzástól
1.3.5. kórokozóktól pl. vírusok, baktériumok, egyéb egysejtűek
1.4. fontos szerepet játszik a hőszabályozásban és érzékelésben
1.5. részt vesz a kiválasztásban
1.6. D, E, K, A-vitaminokat és tápanyagokat raktároz a zsírszövetében
1.7. D-vitamint termel
1.8. tejmirigyei segítségével az utódok táplálásában is szerepet játszhat
2. III. A kültakaró egészsége
2.1. 1. Személyi higiénia
2.1.1. bőr tisztántartása:
2.1.1.1. víz – poláris anyagok oldása, poláris szennyeződések eltávolítása
2.1.1.2. szappan, tusfürdő, sampon stb. – apoláris, zsírnemű szennyeződések eltávolítása
2.1.1.2.1. de ezek eltávolítják a bőrünk természetes zsíros bevontatát is, így száríthatják, sérülékennyé tehetik a bőrt → testápolókkal pótolható
2.1.1.3. bőrbarát/bőrsemleges kémhatású készítmények alkalmazása: enyhén savas, 5,5-ös pH-jú
2.1.1.4. kádfürdő helyett a zuhanyzás egészségesebb és környezetbarátabb
2.1.1.5. alapos törölközés → gombás fertőzések esélye csökken
2.1.1.6. lehetőleg jól szellőző, jó nedvszívó anyagokból készült ruha viselése
2.1.2. verejtékezés:
2.1.2.1. verejték önmagában szagtalan
2.1.2.2. de baktériumok tevékenysége során kellemetlen szagok keletkezhetnek
2.1.2.3. dezodor: semlegesít a szagot
2.1.2.4. izzadásgátló: alumínium-sókat tartalmaz, elzárja a verejtékmirigyek kivezetőcsövék → verejtékezés csökken
2.1.3. napozás:
2.1.3.1. a bőr védekezik a túlzott napsütés ellen
2.1.3.1.1. passzív védekezés: szaruanyag elnyeli, pigmentsejtek visszaverik a fényt
2.1.3.1.2. aktív védekezés: szaruréteg megvastagszik, pigmentanyagok termelődnek – ehhez idő kell, így
2.1.3.1.3. lassan, fokozatosan kell hozzászoktatnunk a bőrünket a napozáshoz
2.1.3.2. a déli órákban (10-15 között) nem szabad napozni a magas UV-sugárzás miatt magas faktorú
2.1.3.2.1. fényvédő használata szükséges, testet fedő könnyű ruha, kalap viselése
2.1.3.3. napégés következménye:
2.1.3.3.1. rövid távon: leégés → bőrpír, hólyagok, fájdalom, esetleg napszúrás is
2.1.3.3.2. hosszabb távon: a sejtek DNS-e károsodik az UV-sugárzás hatására → bőr öregedése, szeplők, anyajegyek megjelenése, bőrrák
2.1.3.4. egy kevés UV-sugárzásra szükségünk van: UV-sugárzás hatására keletkezik a bőrben a D-vitamin ehhez elegendő, hogy az arcot és a kezet érje egy kevés napfény
2.1.4. szőrtelenítés:
2.1.4.1. borotválás
2.1.4.2. szőrtelenítő krémek: lítium-tioglikolátot tartalmaz, ami oldja a szarut, elfolyóstíja aszőrszálakat
2.1.4.3. gyantázás
2.1.4.4. epilálás
2.1.4.5. tartós szőrtelenítés: szőrtüsző kiégetése
2.1.5. tetoválás:
2.1.5.1. festékanyag bejuttatása a bőr irharétegébe tűvel
2.1.5.2. fertőzésveszély
2.1.5.3. hegképződés, gyulladás lehetséges
2.2. 2. A bőr sérülései
2.2.1. az igénybevétel miatt gyakran fordul elő, hogy bőrünk megsérül:
2.2.2. horzsolás:
2.2.2.1. az erős, intenzív dörzsölés okozza, melynek során az irha is felszínesen megsérül
2.2.3. vágásos sérülés:
2.2.3.1. éles tárgyak okozzák
2.2.3.2. ellátása:
2.2.3.2.1. a sebet fertőtleníteni kell, szükség esetén a keletkező sebszéleket össze kell ragasztani vagy varrni, majd steril kötést kell rátenni. Szennyezett sebeknél tetanuszoltásra is szükség lehet, mely meggátolja, hogy a sebben elszaporodó tetanuszbaktérium halálos merevgörcsöt (tetanuszt) okozzon
2.2.3.3. a felhámot ért sérülés nyomtalanul gyógyul
2.2.3.3.1. a mélyebb sebek gyógyulása hegképződéssel jár: a sebet a véralvadás során varr zárja el, majd falósejtek vándorolnak a helyszínre, hogy küzdjenek a fertőzés ellen, és eltakarítsák a keletkező törmeléket. Kötőszöveti sejtek (fibroblasztok) erős kollagénrostokkal töltik ki a sebet. A létrejövő heg rugalmatlan, kemény, de lassan, hetek-hónapok alatt képes átépülni, a heg zsugorodik.
2.2.4. véraláfutás:
2.2.4.1. a tompa tárgyak a bőr alatti kötőszövetet sérthetik, melynek véraláfutás az eredménye.
2.2.5. égési sérülés:
2.2.5.1. I. fok: bőrpír
2.2.5.2. II. fok: hólyagok megjelenése
2.2.5.3. III. fok: a bőr elhalása
2.2.5.4. IV. fok: a bőr alatt levő szövetek elhalása
2.2.5.5. ellátása:
2.2.5.5.1. A sérült területet csap alatt 15-20 percen keresztül hideg vízzel folyamatosan hűtsük, hogy a testet érő hő ne terjedjen át az égett terület környezetében lévő további szövetekre továbbroncsolva azokat. Az égési sebet ne érintsük, száraz gézlappal fedjük be, tartsuk sterilen, hogy ne fertőződjön el. Csak égési sérülésre gyártott készítménnyel kenjük be, házi praktikákat ne alkalmazzunk (pl. joghurt)!
2.2.5.6. A nagyobb kiterjedésű égési seb kiszáradáshoz és fertőzéshez vezethet. (A bőr 1/3 részének megégése halált okoz.)
2.2.6. fagyási sérülés:
2.2.6.1. szélsőségesen hidegben
2.2.7. marási sérülés:
2.2.7.1. az erős savak vagy lúgok okozhatják. A bőrt és az alatta levő szöveteket is maradandóan roncsolhatják. Azonnal bő vízzel, hosszan öblítsük le.
2.3. 3. Anyajegy, szeplő, májfolt,
2.3.1. anyajegy:
2.3.1.1. pigmentsejtek helyi elszaporodásával alakul ki
2.3.2. szeplő:
2.3.2.1. pigment felszaporodása napfény hatására elsősorban világosabb bőrűeknél
2.3.3. májfolt:
2.3.3.1. pigment felszaporodása általában belső szervi okok miatt
2.4. 4. Albinizmus, vitiligo
2.4.1. albinizmus:
2.4.1.1. a színanyag képződésének veleszületett zavara, mely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg. A melanin festékanyag hiánya előfordulhat a bőrben, a szőrzetben és a szemben egyszerre vagy külön-külön. Az albínók bőre tejfehér, hajuk fehér, szemük pedig pirosas. Ez az örökletes rendellenesség minden rassznál megfigyelhető.
2.4.2. vitiligo
2.4.2.1. egy szerzett rendellenesség, ahol foltokban hiányoznak a működő pigmentsejtek a bőrből. Az átlagos életkor, amikor előjön, 20 év. Az érintett bőrfelület általában fehér hatást kelt, és változó számban és kiterjedésben lehet jelen. A foltok a test bármely pontján megjelenhetnek, de leggyakrabban a kezeken, a végbél- és nemi szervek környékén és az arcon keletkeznek először. A foltok többnyire lassú növekedést mutatnak, ami néha évekre vagy véglegesen megáll, néha rohamossá válik. Nem ritka eset, hogy a pigmenthiányos foltban a szőrzet is elveszti a színét. Oka ismeretlen (talán autoimmun folyamatok állhatnak a háttérben) , a betegség jelenleg nem gyógyítható.
2.5. 5. Melanóma v. bőrdaganat, zsírdaganat v. lipoma
2.5.1. Melanóma v. bőrdaganat
2.5.1.1. a bőr pigmentsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat
2.5.1.2. kialakulhat már meglévő anyajegyből különösen akkor, ha az állandó károsító hatásnak van kitéve (erős UV sugárzás, mechanikai ártalom), de megjelenhet anyajegymentes bőrfelületen is
2.5.2. anyajegyek otthoni önvizsgálatánál "ABCDE" szabály:
2.5.2.1. A: aszimmetria, vagyis hogy mennyire szabálytalan az alakja az adott elváltozásnak, van-e benne göb
2.5.2.2. B: border, azaz határ: élesen elkülönül-e az elváltozás az ép környezetétől, vagy elmosódott a határ
2.5.2.3. C: colour, szín: a melanómákra jellemző, hogy nem homogén színezetűek, hanem különböző színárnyalatokat mutatnak
2.5.2.4. D: diamater, átmérő: a 6 mm-nél nagyobb anyajegyekből nagyobb valószínűséggel alakul ki melanóma, így az elváltozás kiterjedése fontos
2.5.2.5. E: enlarging, vagy növekvő: növekszik-e az elváltozás mérete mindenképpen orvoshoz kell vele fordulni
2.5.3. Zsírdaganat v. lipoma
2.5.3.1. kerekded zsírszövetből álló csomó a bőr alatt
2.5.3.2. testen bárhol kifejlődhet, de leggyakrabban az alkaron, a törzsön és a tarkón alakul ki
2.5.3.3. sebészi úton eltávolítható
2.6. 6. Vízhólyag, vérhólyag
2.6.1. fizikai behatás következtében a hám rétegei elválhatnak egymástól, az így keletkezett résben
2.6.1.1. folyadék gyűlik össze → hólyag
2.6.2. vízhólyag
2.6.2.1. intenzív dörzsölés, nyomás és súrlódás esetén, pl. nem megfelelő cipő használatakor a lábon, ásás stb. esetén a tenyéren, elsősorban kézen és lábon alakul ki, áttetsző szövetközötti folyadék (nyirok) gyűlik össze a résben
2.6.3. vérhólyag
2.6.3.1. erőteljesebb mechanikai hatás következtében pl. a bőr becsípése, testrészek beütése esetén, hajszálér is sérül, így a szövetközötti folyadék vérrel keveredik
2.7. 7. Bőrkeményedés, tyúkszem
2.7.1. szarumegvastagodás rendszeres nyomásnak kitett helyeken
2.7.2. puhító kenőcsökkel kezelhetők, lekaparhatók, kimetszhetők
2.7.3. tyúkszem: főként lábujjakon, szemölcsszerű, a megvastagodott szaruréteg nyomhatja az alatta lévő csontot, így fájdalommal járhat
2.7.4. bőrkeményedés: bárhol kialakulhat pl. tenyéren rendszeres fizikai munka hatására
2.8. 8. Mitesszer, pattanás, furunkulus, szőrtüszőgyulladás
2.8.1. mitesszer: a szőrtüsző eltömítődik, a faggyú megreked benne, kis fekete pontokként láthatók
2.8.2. pattanás: mitesszert baktériumok fertőzik el
2.8.3. furunkulus a szőrtüszőből kiinduló, de mélyebb szöveteket is érintő gyulladásos betegség, nagyobb, mélyebbre terjedő csomók
2.8.4. szőrtüszőgyulladás
2.8.4.1. 1-3 mm átmérőjű sárga gennyhólyag, melynek közepén a szőrszál található, gyakran borotválkozás következtében alakul ki, a szőrszál eltávolítása, lokális fertőtlenítő használata
2.8.5. serdülőkori hormonális változások fokozott faggyútermelődést eredményezhetnek, így ebben az életkorban gyakoribbak a mitesszerek, pattanások
2.9. 9. Narancsbőr v. cellulit, cellulitisz
2.10. 10. Csalánkiütés, ekcéma
2.10.1. allergia áll a hattérben
2.10.2. allergia
2.10.2.1. a szervezet túlérzékenységi reakciója, a szervezet számára közömbös dolgot (pl. bizonyos
2.10.2.2. gyógyszerek, élelmiszerek, kozmetikumok, fém stb.) elpusztítandónak tekint az immunrendszer
2.10.2.3. csalánkiütés: viszketéssel járó hólyagok
2.10.2.4. ekcéma
2.10.2.4.1. piros, fájdalmas foltok, apró, mélyen ülő hólyagokkal járó, hámló, vérbő bőrgyulladás a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el
2.11. 11. Kiütések
2.11.1. számos vírusos betegség okozhat kiütéseket a bőrön pl. bárányhimlő, kanyaró stb.
2.12. 12. Szemölcs
2.12.1. vírus okozza
2.12.1.1. kisebb-nagyobb kemény bőrkinövések a test különböző részein, leggyakrabban a kéz és lábujjakon
2.12.1.2. el kell őket távolítani pl. különböző kenőcsökkel, ecsetelőkkel, fagyasztással, leégetéssel, lézerrel vagy műtéti úton
2.13. 13. Herpesz
2.13.1. vírus okozza
2.13.2. cseppfertőzéssel terjed
2.13.3. a bőr vagy nyálkahártya apró hólyagos fertőzése, melyek idővel fekélyes sebekké alakulnak
2.13.4. a vírussal történő első fertőződés magas lázzal, rossz általános állapottal jár, majd a vírusok az egész életen át megbújnak a szervezetben, és ha az immunvédekezés csökken, visszatérő kellemetlen, fájdalmas fertőzést okoznak.
2.13.5. három fajtáját különböző herpeszvírusok okozzák.
2.13.5.1. szájherpesz
2.13.5.1.1. az I. típusú herpeszvírus okozza. a vírusok szinte minden egészséges ember bőrén és nyálkahártyáján megtalálhatóak, megjelenésüket azonban mindenkinél más és más hatás aktivizálja, visszatérő herpeszre csak bizonyos emberek hajlamosak. Ha egyszer kialakul, akkor többnyire rendszeresen megjelenik az az immunrendszer legyengülésekor (stressz, betegség stb.)
2.14. 14. Ótvar
2.14.1. baktériumok okozzák
2.14.2. sárga pörkkel fedett apró sebek a bőrön
2.14.3. orvoshoz kell vele fordulni
2.15. 15. Bőrgomba, körömgomba
2.15.1. bőrgomba:
2.15.1.1. bőrön bárhol előfordulhat, viszketést, égő érzést okoz
2.15.2. körömgomba:
2.15.2.1. Lassan átterjed az összes körömre, azokat deformálja.
2.15.3. gombás sertőzéseknek kedveznek a párás meleg körülmények
2.15.4. fontos a megfelelő törölközés fürdés után
2.15.5. uszodában, szaunába saját papucs, saját törölköző használata
2.16. 16. Rüh
2.16.1. rühatka okozza
2.16.2. szarurétegbe rágja be magát
2.16.3. viszketést, kiütéseket okoz
2.16.4. közvetlen testi érintkezéssel fertőz
3. II. A kültakaró felépítése
3.1. testünk egyik legnagyobb szerve:
3.2. 1. A bőr rétegei
3.2.1. a) Hám v. felhám
3.2.1.1. a bőr legfelső rétege
3.2.1.2. ez érintkezik közvetlenül a külvilággal
3.2.1.3. többrétegű elszarusodó laphám építi fel:
3.2.1.3.1. hámsejtek
3.2.1.3.2. pigmentsejtek
3.2.2. b) Irha
3.2.2.1. hám alatt található
3.2.2.2. lazarostos kötőszövet építi fel
3.2.2.3. felépítése:
3.2.2.3.1. sejtek:
3.2.2.3.2. kötőszöveti rostok
3.2.2.3.3. vér erek - hajszálerek
3.2.2.3.4. nyirokerek
3.2.2.4. hámmal hullámos lefutású vonalban érintkezik az irha
3.2.2.4.1. így nagyobb felületen érintkezik a két réteg, erősebb rögzítést tesz lehetővé végtagokon megfigyelhető bőrlécrendszer
3.2.3. c) Bőralja
3.2.3.1. jelentősebb mennyiségű zsírszövet építi fel
3.2.3.1.1. D, E, K, A-vitaminokat raktároz
3.2.3.1.2. tápanyagokat, energiát raktároz
3.2.3.1.3. mechanikai védelmet nyújt
3.2.3.1.4. hőszigetel
3.2.3.2. hajszálerek és idegek hálózzák be
3.3. 2. A bőr mirigyei
3.3.1. a) Faggyúmirigy
3.3.1.1. irhában található
3.3.1.2. a tenyér és a talp kivételével az egész testen előfordulnak, legsűrűbben az arcon, valamit a mellkas és a hát felső részén (ún. szeborreás területek)
3.3.1.3. nincs saját kivezető csöve, váladékát a szőrtüszőbe juttatja
3.3.1.4. váladéka a faggyú
3.3.1.5. feladata:
3.3.1.5.1. egy zsíros bevonatot képez a bőrön, a bőr zsírköpenyének kialakítása, ami kedvez a hasznos bőrbaktériumok megtelepedésének, ezek enyhén savas kémhatást alakítanak ki, gátolják a káros baktériumok megtelepedését, elszaporodását
3.3.1.5.2. rugalmassá teszi a szőrt és a bőrt
3.3.1.6. fokozott működése zsíros bőrt és hajat eredményezhet
3.3.1.7. alulműködése esetén száraz bőr
3.3.2. b) Verejtékmirigy
3.3.2.1. irhában található
3.3.2.2. az egész testen megtalálható, legsűrűbben a talpon és tenyéren
3.3.2.3. csöves mirigy, mirigyvégkamrája felcsavarodott gombolyaghoz hasonló
3.3.2.4. saját kivezető csöve van, ami spirál alakban felfelé fut
3.3.2.5. váladéka a verejték: sókat, szerves savakat, és vizet tartalmaz
3.3.2.5.1. a verejtékezés víz és só veszteséggel jár, ezeket pótolni kell izotóniás italokkal pótolhatók az elvesztett sók
3.3.2.6. feladata:
3.3.2.6.1. a testfelszínről párolgó verejték lehűti bőrünket a melegben
3.3.3. c) Tejmirigy
3.3.3.1. módosult verejtékmirigyek
3.3.3.2. irhában találhatók
3.3.3.3. emlőkben található
3.3.3.3.1. emlő mindkét nemnél megtalálható, de férfiaknál csökevényes
3.3.3.3.2. tejmirigyek mellett zsírszövet található benne
3.3.3.3.3. a bordákon és a nagy mellizmon támaszkodik
3.3.3.3.4. pubertáskorban kezd el növekedni a női nemi hormon hatására
3.3.3.3.5. terhesség esetén mirigyállománya hormonális hatásokra megsokszorozódik
3.3.3.3.6. a csecsemő elválasztása után mirigyállománya visszafejlődik
3.3.3.4. váladéka: tej
3.3.3.4.1. összetétele a csecsemő szükségleteinek megfelelően változik
3.3.3.4.2. első néhány napban előtej
3.3.3.4.3. később valódi tej
3.3.3.5. feladata: az utód táplálása
3.4. 3. A bőr függelékei
3.4.1. a) köröm
3.4.1.1. főemlősökre jellemző szarulemez az ujjak végén
3.4.1.2. ujjak végét szabadon hagyja → ujjbegy, tapintás
3.4.1.3. irhából ered
3.4.1.4. körömágy hámsejtjeiből nő ki
3.4.1.5. egész életünk során növekszik
3.4.2. b) szőr, haj
3.4.2.1. irhából ered
3.4.2.2. szarufüggelék
3.4.2.3. feladata:
3.4.2.3.1. csökkenti a bőrt érő hősugárzás
3.4.2.3.2. mechanikai hatásoktól véd
3.4.2.3.3. csökkenti az összeérő testrészek súrlódását
3.4.2.4. jellemzői:
3.4.2.4.1. hasonló felépítés, csak a haj hosszabbra nő, míg a szőr kisebb marad
3.4.2.4.2. növekedés0,5 mm/nap, 18-25 cm/év
3.4.2.4.3. élettartama 6 hónap – 5év
3.4.2.4.4. elöregedett szőr/haj kihullik
3.4.2.4.5. szőr/hajhagyma hosszabb-rövidebb ideig pihen
3.4.2.4.6. majd új szőr/hajszálat termel
3.4.2.4.7. testtájanként változó sűrűség (legsűrűbb a fejbőrön: 120/150 hajszál/mm2)
3.4.2.5. felépítése hosszmetszetben:
3.4.2.5.1. haj/szőrszál: bőrfelszín feletti része
3.4.2.5.2. haj/szőrgyökér: bőrfelszín alatt található része
3.4.2.5.3. alsó megvastagodott részét haj/szőrhagymának nevezik
3.4.2.5.4. szőr/hajtüsző veszi körbe
3.4.2.5.5. irhaszemölcs: irha erekben és idegekben gazdag része, ez termeli a szőrt/hajat
3.4.2.5.6. szőrmerevítőizom kapcsolódik minden egyes szőrszálhoz
3.4.2.6. felépítése keresztmetszetben:
3.4.2.6.1. kívül kéreg
3.4.2.6.2. belül velőállomány
3.4.2.7. pigmentanyagot tartalmaz → mennyiségétől, típusától függően változik a haj színe
3.4.2.8. őszüléskor elveszíti a színanyagait, belül üregessé válik