Csanádi Gábor, Csizmady Adrienne, Olt Gergely: ÁTVÁLTOZÓBAN (2012)

Começar. É Gratuito
ou inscrever-se com seu endereço de e-mail
Rocket clouds
Csanádi Gábor, Csizmady Adrienne, Olt Gergely: ÁTVÁLTOZÓBAN (2012) por Mind Map: Csanádi Gábor, Csizmady Adrienne, Olt Gergely: ÁTVÁLTOZÓBAN (2012)

1. "Fejlődés és/vagy növekedés, ami kompatibilis a civil társadalom harmonikus fejlődésével, segít létrehozni egy, a kulturálisan és szociálisan különböző csoportok együttélését lehetővé tevő környezetet, miközben egyszerre erősíti a szociális integrációt az életminőség növelésével a populáció minden szegmense számára"

2. A szociálisan fenntartható város

2.1. "A szociális fenntarthatóság: a közösségek egy pozitív állapota és egy folyamat, amelynek során el tudják érni ezt az állapotot."

2.1.1. Az elérendő állapot és folyamat • társadalmi igazságosság • generációk közötti igazságosság • eltérő korúak közötti feszültségek csökkentése • széles körű politikai aktivitás • a kívánt állapotok elérését lehetővé tevő intézményi feltételek • a célok és eszközök közösségek általi azonosítása

2.2. A fenntarthatóság dimenziói • kormányzat • kulturális intézkedések • infrastruktúra • lakhatás • közlekedés • munkahelyek

2.3. A társadalmi fenntarthatóság példája: a brit területi politikák

2.3.1. Sustainable Communities Plan

2.3.1.1. A fenntartható közösségek olyan helyek • ahol az emberek szeretnének élni • a jövőben is ott szeretnének élni

2.3.1.2. További szempontok • környezetvédelem • műszaki feltételek

2.3.1.3. Szakemberek képzése

2.3.1.3.1. Elsajátítandó képességek: Egan-jelentés

2.3.1.4. 2006: Academy for Sustainable Communities

2.3.1.4.1. Szakértői képességek • EGAN-KERÉK

2.3.2. A társadalmi fenntarthatóság koncepciói • életminőség, élhetőség • lakossági részvétel, felhatalmazás • szociális kohézió, integráció • integrált szolgáltatás (lakhatás, oktatás, közlekedés) • szolgáltatók közötti együttműködés • biztonság, egészség • IKT-hozzáférés • egyenlőség és esélyegyenlőség

2.3.2.1. Az új feladatokhoz az önkormányzati működés átalakítása • partnerség a helyi szereplőkkel (magán-, állami, civil szféra) • megyei és kerületi önkormányzati rendszer kettősségének felszámolása • a környékszintű intézmények felállítása a helyi önkormányzatok hatáskörébe • a helyi képviselők munkájának elszámolhatóvá tétele • az önkormányzati működés finanszírozási lehetőségeinek kialakítása

2.3.3. Nagy-Britanniában • sok szó esik a a fenntarthatóságról a politikában • de a a koncepció hasznossága kérdéses

2.4. Társadalmi fenntarthatóság és a lakhatás

2.4.1. Kiemelt területek: az átalakuló belvárosok

2.4.1.1. Cél • csökkenteni a szegénység koncentrációját • megszüntetni a lakóhelyből eredő hátrányokat

2.4.2. Külvárosi kérdések

2.4.2.1. Hol rosszabb szegénynek lenni • egy homogén szegény környéken? • egy olyan részen, ahol jómódúak is laknak?

2.4.3. A társadalmi egyensúly megteremtésének problémája

2.4.3.1. Vonzóvá kell tenni a környéket a gazdaságilag aktívak számára

2.5. Társadalmi fenntarthatóság és a belvárosok átalakulása

2.5.1. Várospéldák Budapest- Budapest: pesti belváros

2.5.1.1. Lakás- és várospolitika

2.5.1.1.1. Rehabilitációs tervek • fizikai tervezés (zöld felületek, házak állapota) • szabályozás • szociális lakások mennyisége, kiutalási gyakorlata • a leromló városrészek felújítása • szegregáció

2.5.1.2. A dzsentrifikáció jelei a pesti belvárosban

2.5.1.2.1. Cél

2.5.1.2.2. Kudarc

2.5.1.2.3. A terület státusának emelése magával vonta a korábbi lakók elköltözését

2.5.1.3. A lakások

2.5.1.3.1. Bontás

2.5.1.3.2. Építés

2.5.1.4. A lakók

2.5.1.5. Rehabilitációs politika

2.5.2. Várospéldák Budapest- Budapest: Belső-Erzsébetváros

2.5.2.1. Önkormámyzati tervek

2.5.2.2. Konkrétumok

2.5.2.3. Civilek

2.5.2.4. Lakossági tapasztalatok

2.5.2.5. A tervek ismertsége

2.5.2.6. Bizonytalanság és kiszolgáltatottság

2.5.2.7. Kiköltözési kényszer

2.5.2.8. A változások általános megítélse

2.5.2.9. A lakosság összetétele

2.5.2.10. Az elégedettség dimenziói

2.5.2.11. A dzsentrifikáció jelei - a terület társadalmi átalakulása

2.5.2.12. Térbeli mobilitás

3. Fogalomtár

3.1. Szubszidiaritás

3.2. Dzsentrifikáció

4. Kulturális városrehabilitáció

4.1. A kulturális termelés szerepe

4.2. Kulturális klaszterek

4.2.1. Várospéldák - Budapest

4.3. A kultúra és gazdaság találkozása

4.4. A kulturális beruházás és a dzsentrifikáció

4.4.1. Várospéldák - New York

4.4.2. Várospéldák - Bilbao

4.4.3. Várospéldák - Manchester és Glasgow

4.4.4. Várospéldák - Berlin: Prenzlauer Berg

4.5. A kultúra és a studentifikáció kapcsolata

5. Internetes linkek

5.1. URBACT

5.2. SURE Közösségi Tervezési Eszköztár

6. A kulturális termelés kialakulása: három esettanulmány

6.1. A kulturális beruházás és a társadalmi tőke

6.1.1. Várospéldák - Milánó: Bicocca

6.2. Az önkormányzatok változó szerepe

6.2.1. Várospéldák - London: South Bank

6.3. A divatos környék kialakulása

6.3.1. Várospéldák - London: Hoxton

6.4. A társadalmi fenntarthatóság és a kreatyv negyedek

6.4.1. A kreatív negyedek és a családok

6.5. A kulturális beruházások vizsgálati szempontjai

6.5.1. Várospéldák Budapest- Budapest: Belső-Erzsébetváros

6.6. Egy tipológia adaptálása - a romkocsmák strukturáltsága

6.6.1. Térbeli pozíció (7.)

6.6.2. A kulturális felépülés szerveződése (6.)

6.6.3. Horizontális szerveződés (1.)

6.6.4. Vertikális szerveződés (2.)

6.6.5. Intézményi, szervezeti keret (3.)

6.6.6. Financiális háttér (4.)

6.6.7. Közösség, összetartó erő (5.)

6.6.8. A helyek használói (+ 1.)

6.7. Bizonytalan jövő