1. A szerkesztő programok kezelőfelülete
1.1. Menüsor
1.1.1. A Menüsor a program kezelésére vonatkozó információkat jeleníti meg menük formájában. A menü a programmal végezhető műveletek választéklistája. Ezeket a menüket kilistázhatjuk, és választhatunk az egyes menüpontok, a parancsok között. Sok funkcióval rendelkező program esetén a menüt több, külön lehívható szakaszokra, almenükre bontják a program készítői. Egyes menüpontok nem végeznek műveleteket a szövegen, hanem – mint egy kapcsolóval – a program működésének valamely tulajdonsága állítható be velük. Vannak olyan menüpontok is, amelyek aktivizálásuk után egy újabb ablakot nyitnak a képernyőn, amelyben be kell állítanunk bizonyos, a parancs működéséhez szükséges paramétereket, jellemzőket. Ezt az ablakot párbeszéd ablaknak nevezzük. Ezekben szöveges vagy numerikus adatokat, és bizonyos állapotokat jelző és beállító kapcsolókat találunk, melyeknek módosíthatjuk értékét, állapotát. A párbeszéd ablakból kétféle módon léphetünk ki: A beállításokat az OK gombbal hagyhatjuk jóvá. A Cancel gomb választása esetén nem hajtódnak végre a beállítások.
1.2. Szerkesztési terület
1.2.1. A szerkesztési terület, amely a képernyőnek azon – nagyobbik – része, amelyre a szöveget gépelhetjük, betölthetjük, átalakíthatjuk, azaz ahol dolgozhatunk a szövegen.
1.3. Állapotsor
1.3.1. Az állapotsor, ahol a kurzor állapotával, és a szerkesztendő szöveggel kapcsolatos egyéb információkat találunk.
2. Szövegbevitel
2.1. A szöveg bevitele többféle módon történhet:
2.1.1. Begépeljük a szöveget billentyűzettel
2.1.2. Egy régebben bevitt szöveget töltünk be háttértárról szerkesztésre
2.1.3. A szöveget papírról, lapolvasó (szkenner) segítségével visszük be
2.1.4. A szöveget elektronikus formában, számítógép hálózaton keresztül kapjuk
3. Szövegegységek
3.1. Karakter
3.1.1. Betűk, számok, írásjelek, a szóköz, grafikai- és vezérlőjelek számítanak karakternek a szövegszerkesztő programok szempontjából. Vezérlőjel többek között a tabulátor, sor vége és a lapdobás karakter is. Általában beállítható hogy a képernyőn minden karakter látszódjon, nyomtatásban azonban a vezérlőjelek nem jelennek meg.
3.2. Szó
3.2.1. Két szóköz közötti karakterekből áll. A szövegszerkesztő program szempontjából lényegtelen hogy számunkra jelentéssel bír-e.
3.3. Sor
3.3.1. Karakterekből álló szövegelem, melyet a margók határolnak. A margók határozzák meg a sor maximális hosszát.
3.4. Mondat
3.4.1. Olyan szövegegység, amellyel valamit kijelentünk, kérdezünk vagy kívánunk.
3.5. Bekezdés
3.5.1. A szöveg egy gondolatcsoportjának a többitől való elkülönítésére szolgáló módszer. A bekezdés első sora bentebb kezdődik, illetve üres sorokkal választjuk el a többi szövegtől.
3.6. Lap
3.6.1. Egy lapon megjelenítendő szöveg mennyiségét a margók szélessége, illetve a sorok száma határozza meg.
3.7. Fejezet
3.7.1. Egyéb elnevezése szakasz vagy szekció. A szöveg önálló formátumú nagyobb része, mely a tartalmi vagy formai tagolást szolgálja.
3.8. Blokk
3.8.1. A szövegszerkesztők egyik speciális szövegegysége, amelyet a felhasználó jelöl ki abból a célból, hogy annak minden karakterén egyszerre ugyanazt a szerkesztési műveletet elvégezze. Ezért nem állandó szövegegység. Terjedelme egyetlen karaktertől az egész dokumentumig terjedhet.
3.9. Élőfej
3.9.1. Olyan szövegegység, amelyet a szövegszerkesztő minden nyomtatásra kerülő lap tetején (élőfej) vagy alján (lábléc) automatikusan elhelyez, az alsó vagy felső margón kívül. Többek között fejezetcímek vagy lapszámozás megjelenítésére alkalmas.
3.10. Lábjegyzet
3.10.1. Egy-egy szó vagy fogalom magyarázatára szolgál, amit a szövegen kívül, a lap alján, vagy a fejezet, mű végén adunk meg. A szövegben jelzéssel,vagy sorszámmal utalunk a bővebb magyarázatra.