modern eszközök (Gombos Nóra)

1. prezi

1.1. - tanároknak: előadáshoz remekül használható, főleg kapcsolatok szemléltetéséhez, az anyag áttekinthetővé tételéhez

1.2. - képeket, videókat, linkeket ágyazhatunk be - s így, ha publikussá tesszük, a diákok később tovább dolgozhatnak vele

1.3. - pl. projektmunka során a diákok használhatják előadásuk elkészítéséhez - élvezetes munka születhet belőle, hiszen a dizájnt, az elrendezést maguk tervezhetik, összegyűjtött anyagaikat könnyedén, egy felületen bemutathatják

2. interaktív tábla

2.1. - szó szerint is megmozgatja a diákokat, a "Gyere ki és húzd oda a megfelelőt!"-feladatokkal

2.2. - az, hogy szerepelni kell a többiek előtt, megmutathatják magukat, ahogyan ők megoldották a feladatot, növeli a motivációt - a varázstollal ráadásul saját betűikkel írhatnak a táblára

2.3. - az eszköz újszerűsége, a játékos feladatok, illetve az, hogy a diákok által rendszeresen használt, az "ő világukhoz tartozó" számítógéppel dolgozhatnak a tanórán, felkeltik az érdeklődésüket

3. Wikipédia, wikik

3.1. - keresés esetén az első találat: a diák itt juthat a leggyorsabban információhoz a keresett tárgyról, s itt tényleg megtalálható szinte minden

3.2. - nem túl tudományos, hiszen bárki szerkesztheti - ez bizalmat teremt felé; viszont éppen emiatt fontos felhívni a diákok figyelmét, hogy csak a kutatás kezdeti fázisában, gyorskereséshez használják, ne hivatkozzanak rá dolgozatokban

3.3. - feladatként kiadható akár saját Wikipédia-cikk készítése, így a diák nyomot hagyhat az egyik leglátogatottabb webhelyen, mely biztosan fokozza a motivációt és komoly, összeszedett munkát eredményez

4. Google Dokumentumok

4.1. - csoportmunka otthoni folytatásához, közös dolgozat vagy előadás készítéséhez felhasználható - különösen a chat funkció nagyon hasznos, az egyetemen már személyes élményem is volt vele! :)

4.2. - osztályfőnökként a kérdőívet közös döntések meghozásakor, pl. osztálykirándulás, szalagavató tánc használhatjuk - mindenki közölheti a véleményét, anélkül, hogy azt az egész csoport előtt kellene tennie, akár anonim módon

4.3. - más tantárgyak segítségével "kényszerítjük rá" a diákokat az informatika óra egyes anyagainak gyakorlására: észrevétlenül is megtanulnak bánni pl. a szövegszerkesztő vagy a PowerPoint programmal

5. Google Art Project

5.1. - segítségével bármely tanóra színesebbé tehető

5.2. - nyelvórák során képleíráshoz, vagy pl. "múzeumlátogatás", "galériában vásárlás" beszéltetős szituációkhoz alkalmazható

5.3. -szintén nyelvórához házi feladatnak adható pl. egy-egy múzeumi részleg bejárása és élménybeszámoló készítése

6. online fogalomtérképek

6.1. - megjelenhet digitális tananyagként, melyet a tanár tesz elérhetővé a diákok számára, egy téma jobb áttekinthetőségét segítendő

6.2. - csoportmunkában (ahogyan mi is tettük az órán :) ) , közösen dolgozhatnak a diákok ugyanazon a térképen

6.3. - képekkel, beszúrható kis ikonokkal tehetik szemléletesebbé - utóbbiakkal átláthatóbbá is - a térképet; a különböző választható színekkel mindenki egyénivé is teheti saját térképét, kicsit a kreativitását is kiélheti

7. online játékok

7.1. - keresztrejtvényt (pl. http://www.eclipsecrossword.com/ ), képregényt (pl. http://www.kepregenygyar.hu/comic_main.php ), kvízt (pl. http://quizlet.com/ ), vagy akár rajzfilmet is gyárthatunk a diákoknak, vagy gyárthatnak ők egymásnak

7.2. - a játékhoz természetesen mindenki több motivációt érez, mint a tanuláshoz - a diák pedig észre sem veszi, hogy közben tanult is

7.3. - a saját gyártású képregények, rajzfilmek, idővonalak, feladatok a többiek számára, stb. a saját egyéniség, kreativitás, ügyesség megélésére, megmutatására adnak lehetőséget

8. geotagging

8.1. - az adott tantárgyhoz kapcsolódó ismereteken kívül a diák általános műveltségét, földrajzi ismereteit is bővíti, segítségével könnyebben alkot kapcsolatokat, ismer fel összefüggéseket

8.2. - akár magyar irodalom, kultúra, akár nyelvóra keretei között, fontos, hogy a diák tudja hová kötni, saját, fejben kialakított (pl. Európa-) téképén elhelyezni a tanult eseményt, jelenséget - így sokkal konkrétabbá, megfoghatóbbá válik az elsajátítandó anyag

8.3. - feladat lehet pl. saját térképek létrehozá egy irodalmi műhöz kapcsolódóan - ahogyan mi az Egri csillagokkal tettük, vagy egy történelmi eseményt, esetleg egy bizonyos néprajzi régiót illetően

9. eLearning (közoktatásbeli megfelelője pl. az Iskolapad)

9.1. - fórumokon kommunikálhatunk a diákokkal, illetve a diákok egymással, amely a lehető leggyorsabb információközlést és gondolatcserét teszi lehetővé

9.2. - feladatokat adhatunk ki, akár csoportoknak, akár személyre szólóan, beküldési határidővel, javítókulccsal is

9.3. - gyakorlatilag bármennyi információ megosztására lehetőség van - így nincs az a kényszer, hogy mindennek a tanórán kell elhangzania. ha elmaradt valami, vagy, ha bizonyos diákok jobban érdeklődnek a téma iránt, otthon pótolható a hiányosság, bővíthető a tudás

10. eBook

10.1. - órai felhasználás: a szövegek kivetíthetők - egy regényből pl. bármely részlet könnyen elérhető; ha van interaktív tábla, dolgozhatunk is a szöveggel, pl részek kiemelése, mondatelemzés

10.2. - a tanár minden diák számára ingyen és könnyen elérhetővé teheti az olvasmányokat; gyakran nincs szükség egész könyvekre, ez esetben csak a kivágott részeket teszi közzé

10.3. - az eBook-ként elérhető tankönyvekhez gyakran bővítményeket, szemléltető videókat csatolnak, melyek vonzóbbá teszik őket és megkönnyítik a használatukat

11. okostelefon

11.1. - felhasználható a múzeumpedagógiában: a diákok azonnal rá tudnak keresni az információkra

11.2. - projekt során a diákok számítógép használata nélkül, bármikor és bárhonnan hozzáférhetnek közös dokumentumaikhoz, portáljaikhoz

11.3. - a tanórák során természetesen sok bosszúságot okozhat a tanárnak, ha a diákok telefonjuk segítségével "valahol máshol" járnak

12. mikroblog

12.1. - iskolai csoportok számára létrehozott csoportban gyorsan működik az információmegosztás, feladatadás - amennyiben tényleg mindenki használja a mikroblogot, ez az a hely, ahonnan azonnal értesülnek róla a diákok

12.2. - az üzenetek rövidsége miatt nem érzik magukat túlterhelve, nem áll fenn a veszély, hogy végig sem olvassák a feladatokat

12.3. - a mikroblogot rendszeresen használó diák ezt mindennél inkább "a saját asztalának" érezheti, az itt közölt információk, linkek relevánsak számára - s már csak azért sem hagyhatja figyelmen kívül, mert folyamatosan használja az oldalt, olvassa a tweet-eket

13. közösségi portál

13.1. - közösségépítő: osztályok közös csoportokat hozhatnak létre

13.2. - a tanár egy-egy csoportja részére is létrehozhat Facebook-csoportot, ahol kommunikálhat a diákokkal - így személyes adatai, posztjai megosztása nélkül léphet kapcsolatba velük az oldalon, s ez kölcsönös, hiszen a csoportban csak az adott tárgyhoz, témához kapcsolatos dolgokat, szükségleteket beszélik meg

13.3. - ha a tanárt nem zavarja, hogy diákjai "belelátnak az életébe", pl. Facebook-os kapcsolat segítségével közelebb kerülhet diákjaihoz, a kölcsönös láthatóság, lájkolás, kommentelés bizalmas kapcsolatot teremt - ám ezzel érdemes nagyon vigyázni

14. digitális tananyag

14.1. - a diákok saját gyártású dokumentumai, előadásai is digitáis tananyagként funkcionálhatnak saját maguk és társaik számára

14.2. - a tanár időt és pénzt takarít meg, ha a tananyagokat online teszi elérhetővé; további pozitívum, hogy így az elkallódott feladatlapok, szövegek is könnyedén pótolhatók

14.3. - a diák számára is biztonságot nyújt, ha tudja, egy adott felületen egész félév során, vagy akár tovább is elérheti az összes anyagot, amelyre egy bizonyos tantárgyhoz szüksége van

15. projekt VTK-val

15.1. - ahogyan a klasszikus projekt esetében, itt is több napot, esetleg több hetet igénybe vevő, összetett feladatról van szó, melyet a diákok csapatokban oldanak meg: az egész folyamatot ők tervezik meg, ők osztják ki a részfeleadatokat, az összegyűjtött anyagokból elkészítik az előadásukat, dokumentumukat - a közösségformáló, szociális kompetenciát alakító tényezők ugyanazok; a lehetőségek tárháza bővül jelentősen a virtuális tanulási környezet, a digitális világ eszközei segítségével

15.2. - a diákok az erre létrehozott fórumokon, de a közösségi portálok segítségével is folyamatosan kapcsolatban lehetnek egymással, miközben otthon ki-ki a saját feladatán dolgozik

15.3. - a virtuális tanulási környezet lehetővé teszi, hogy a tanár a projekt egész anyagát elérhetővé tegye a diákok számára, s ezzel időt nyerhet (más kérdés persze, ha éppen a saját kutatás, pl. a könyvtárak, a város megismerése a cél)

16. virtuális tanulási környezet

16.1. - egész tanórákat tölthetünk fel a virtuális tanulási környezetbe: magyarázattal, szemléltető példákkal, különböző jellegű feladatokkal, házifeladattal: a hiányzók is követhetik a csoport haladását; illetve éppen emiatt tökéletesen alkalmas távtanulás / blended learning céljára

16.2. - az Iskolapad pl. lehetőséget ad arra, hogy ne csak a tanár tudjon a diákokkal adatokat közölni, információkat cserélni, hanem ők is egymással (pl. az ETR-beli Kurzusfórumhoz hasonlóan); tanárként persze érdemes kontrollálni, hogy a virtuális tanulás környezet fórumain csak a tantárgyat érintő kérdéseket vitassanak meg a diákjaink

16.3. - ahogyan a digitális tananyagok esetében, itt is elmondható: a diák számára is biztonságot nyújt, ha tudja, egy adott felületen egész félév során, vagy akár tovább is elérheti az összes anyagot, amelyre egy bizonyos tantárgyhoz szüksége van

17. blended learning

17.1. - a házi feladat kiadása nem vesz el időt az óra végéből

17.2. - az órai tananyag vázlata elérhető a diákok számára, ha valamit nem értettek vagy elfelejtettek, itt utánanázhetnek; az online felületen a tanárnak lehetősége van a tananyag bővebb bemutatására, több információ, részletek , "apróbetűs részek" közlésére - s ez szintén nem a tanórából vesz el időt

17.3. - a diákok különböző online gyakorlatokat végezhetnek, melyeket saját maguk azonnal ellenőrizhetnek, illetve elküldhetik válaszaikat a tanárnak - mindenképpen az órai anyag gyakorlása, elsajátítása a cél

18. kollaboratív tanulás

18.1. - közösségépítő funkciója van

18.2. - a diákok elsajátítják a csapatban dolgozás képességét, mint szociális kompetenciát

18.3. - színesebb, sokrétűbb feladatok adhatók, melyek során a diákok kiélhetik kreativitásukat, önállóan dönthetnek a feladatok kiosztásáról - nagyobb a motiváció

19. oversharing

19.1. - tanárként fel kell hívnunk diákjaink figyelmét a személyes adatok védelmére, adataik kiszolgáltatásának veszélyeire

19.2. - a jelenség korlátozására már csak azért is szükség van, mert saját és egymás posztjainak, élményeinek, fotóinak folyamatos követése, kommentálása a diákok rengeteg idejét felemészti

19.3. - figyelnünk kell, hogy a különböző megosztó és közösségi oldalakon, akár a virtuális tanulási felület kialakításakor mennyit szolgáltatunk ki saját személyes adatainkból - hiszen ezzel a diákok is (akár akaratlanul is - pl. minden cél nélkül kiszolgáltatják másoknak) visszaélhetnek

20. digitális esélyegyenlőség

20.1. - fontos, hogy az iskola biztosítsa a digitális eszközök, az internet használatát, valamint a velük való bánásmód elsajátítását - hiszen ezekre nem minden diáknak van otthon lehetősége

20.2. - osztályfőnökként különös figyelmet kell szentelnünk az ilyen téren hátrányos helyzetű gyerekeknek, hiszen napjaink tizenévesei közt, ahol "nem is létezik, aki nincs fent a Facebook-on", ez komoly szociális hátrányhoz, kiközösítéshez vezethet

20.3. - a gyerekek digitális világba való integrálása nem csak a közösség és az informatika óra szempontjából fontos - a tanulás, de az élet további területein (online tanulási környezet, feladatok, email, internetes hírforrások, álláshirdetések.....gyakorlatilag szinte az egész élet itt zajlik) is elengedhetetlenek az ehhez kapcsolódó ismeretek

21. digitális bennszülöttek

21.1. - tanárként számolhatunk vele, hogy szinte kivétel nélkül minden diákunk digitális bennszülöttnek tekinthető, nem kell tehát attól tartanunk, hogy bizonyos programokat, oldalakat képtelenek lesznek használni – bátran kísérletezhetünk

21.2. - ahhoz, hogy ne érjenek minket váratlan kellemetlenségek, felesleges feszültség, jobb, ha tanárként előre felkészítjük magunkat a digitális, virtuális világ állandó jelenlétére az iskolában, az óráinkon; a mobiltelefonok (pláne okostelefonok) használatát érdemes határozottan megtiltani, ha szeretnénk, hogy a diákok szellemileg is jelen legyenek az órán

21.3. - a digitális bennszülöttek szövegértési, keresési technikái jelentősen eltérnek a "régi kor emberéitől": számolnunk kell vele, hogy diákjaink számára ez bizonyos téren (pl. globális értés, keresés) előnyt, bizonyos téren hátrányt jelent

22. digitális írástudás

22.1. - segítenünk kell a diákoknak, hogy az információfeldogozás, a digitális írástudás technikáját elsajátítsák - hiszen ez napjaink információs környezetébe való beilleszkedésük kulcsa

22.2. - ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy bizonyos mértékig maguktól, spontán módon is elsajátítják ezt a képességet, és, hogy ez az iskolai, "kalsszikus" szövegekkel folytatott munkájukra, alkalmazott stratégiáikra is hatással lesz

22.3. - a tanárnak saját digitális képességeit, írástudását is folyamatosan fejlesztenie kell, hogy a diák információs környezet hatásai által megváltozott igényeit ki tudják elégíteni, fel tudják kelteni a figyelmüket, motiválni tudják őket az olvasásra, tanulásra

23. technofília, technofóbia

23.1. - fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a két szélsőség között - a magánéletben, de tanárként is: hiszen viselkedésünk példát jelent a gyerekek számára

23.2. - könnyen belátható, hogy saját maga ellen dolgozik az a tanár, aki a közösségi portálok, kedvelt médiasztárok, műsorok, számítógépes játékok ellen szélsőségesen, már-már bigottan negatív véleményt fogalmaz meg, oktató célzattal

23.3. - egy tanár nem zárkózhat el a fejlődés új útjaitól, nem zárhatja rövidre ezt a témát így: "én már úgyis kiöregedtem ebből" - hiszen a technológia fejlődésének követése is a naprakészség egy része; nem is beszélve arról, mennyi lehetőséget nyit a pedagógia számára

24. web2.0

24.1. - a web2.0 renegeteg lehetőséget nyit meg a pedagógia számára: pl. online tarthatjuk a kapcsolatot diákjainkkal - ennek ez a leghatékonyabb módja, hiszen folyamatosan van rá lehetőség, mivel a világhálón mindenki szinte állandóan, de legalábbis naponta több alkalmommal jelen van

24.2. - virtuális tanulási környezetet hozhatunk létre diákjaink számára, ahol szövegeket, képeket, videókat, továbbvezető linkeket oszthatunk meg velük; online adhatjuk ki a házi feladatot, s a diákok szintén online küldhetik el nekünk - ehhez határidőt is adhatunk meg; valamint fórumokat is nyithatunk, hogy kapcsolatba lépjünk a diákokkal, illetve ők egymással egy-egy témában

24.3. - a web2.0 teremtette, általuk többnyire már jól ismert lehetőségek alapján (blog, mikroblog, közösségi portálok, fotó- és videómegosztó oldalak, fórumok...) a diákok könnyedén be tudnak kapcsolódni az online tanulási felületen kiadott feladatokba - sőt, valószínűleg szívesebben foglalkoznak ilyesmivel, mint a "hagyományos" szövegekkel, házi feladatokkal

25. cybermobbing

25.1. - tanár észlelheti: közösségi portálon való jelenléttel (pl. Facebook-on diákjai ismerőse)

25.2. - kezelési lehetőség: társakkal / "bántalmazókkal" megbeszélni ; "közönség" megnyerése a bántalmazott számára , pl.: beszélgetés, meggyőzés; csoportmunka

25.3. - diákok figyelmének felhívása a virtuális világ, a nem felejtő internet használatáltal hordozott veszélyekre - pl. tematizálás osztályfőnöki órán