modern eszközök (Gombos Nóra)

1. mikroblog

1.1. - iskolai csoportok számára létrehozott csoportban gyorsan működik az információmegosztás, feladatadás - amennyiben tényleg mindenki használja a mikroblogot, ez az a hely, ahonnan azonnal értesülnek róla a diákok

1.2. - az üzenetek rövidsége miatt nem érzik magukat túlterhelve, nem áll fenn a veszély, hogy végig sem olvassák a feladatokat

1.3. - a mikroblogot rendszeresen használó diák ezt mindennél inkább "a saját asztalának" érezheti, az itt közölt információk, linkek relevánsak számára - s már csak azért sem hagyhatja figyelmen kívül, mert folyamatosan használja az oldalt, olvassa a tweet-eket

2. közösségi portál

2.1. - közösségépítő: osztályok közös csoportokat hozhatnak létre

2.2. - a tanár egy-egy csoportja részére is létrehozhat Facebook-csoportot, ahol kommunikálhat a diákokkal - így személyes adatai, posztjai megosztása nélkül léphet kapcsolatba velük az oldalon, s ez kölcsönös, hiszen a csoportban csak az adott tárgyhoz, témához kapcsolatos dolgokat, szükségleteket beszélik meg

2.3. - ha a tanárt nem zavarja, hogy diákjai "belelátnak az életébe", pl. Facebook-os kapcsolat segítségével közelebb kerülhet diákjaihoz, a kölcsönös láthatóság, lájkolás, kommentelés bizalmas kapcsolatot teremt - ám ezzel érdemes nagyon vigyázni

3. digitális tananyag

3.1. - a diákok saját gyártású dokumentumai, előadásai is digitáis tananyagként funkcionálhatnak saját maguk és társaik számára

3.2. - a tanár időt és pénzt takarít meg, ha a tananyagokat online teszi elérhetővé; további pozitívum, hogy így az elkallódott feladatlapok, szövegek is könnyedén pótolhatók

3.3. - a diák számára is biztonságot nyújt, ha tudja, egy adott felületen egész félév során, vagy akár tovább is elérheti az összes anyagot, amelyre egy bizonyos tantárgyhoz szüksége van

4. virtuális tanulási környezet

4.1. - egész tanórákat tölthetünk fel a virtuális tanulási környezetbe: magyarázattal, szemléltető példákkal, különböző jellegű feladatokkal, házifeladattal: a hiányzók is követhetik a csoport haladását; illetve éppen emiatt tökéletesen alkalmas távtanulás / blended learning céljára

4.2. - az Iskolapad pl. lehetőséget ad arra, hogy ne csak a tanár tudjon a diákokkal adatokat közölni, információkat cserélni, hanem ők is egymással (pl. az ETR-beli Kurzusfórumhoz hasonlóan); tanárként persze érdemes kontrollálni, hogy a virtuális tanulás környezet fórumain csak a tantárgyat érintő kérdéseket vitassanak meg a diákjaink

4.3. - ahogyan a digitális tananyagok esetében, itt is elmondható: a diák számára is biztonságot nyújt, ha tudja, egy adott felületen egész félév során, vagy akár tovább is elérheti az összes anyagot, amelyre egy bizonyos tantárgyhoz szüksége van

5. blended learning

5.1. - a házi feladat kiadása nem vesz el időt az óra végéből

5.2. - az órai tananyag vázlata elérhető a diákok számára, ha valamit nem értettek vagy elfelejtettek, itt utánanázhetnek; az online felületen a tanárnak lehetősége van a tananyag bővebb bemutatására, több információ, részletek , "apróbetűs részek" közlésére - s ez szintén nem a tanórából vesz el időt

5.3. - a diákok különböző online gyakorlatokat végezhetnek, melyeket saját maguk azonnal ellenőrizhetnek, illetve elküldhetik válaszaikat a tanárnak - mindenképpen az órai anyag gyakorlása, elsajátítása a cél

6. oversharing

6.1. - tanárként fel kell hívnunk diákjaink figyelmét a személyes adatok védelmére, adataik kiszolgáltatásának veszélyeire

6.2. - a jelenség korlátozására már csak azért is szükség van, mert saját és egymás posztjainak, élményeinek, fotóinak folyamatos követése, kommentálása a diákok rengeteg idejét felemészti

6.3. - figyelnünk kell, hogy a különböző megosztó és közösségi oldalakon, akár a virtuális tanulási felület kialakításakor mennyit szolgáltatunk ki saját személyes adatainkból - hiszen ezzel a diákok is (akár akaratlanul is - pl. minden cél nélkül kiszolgáltatják másoknak) visszaélhetnek

7. digitális esélyegyenlőség

7.1. - fontos, hogy az iskola biztosítsa a digitális eszközök, az internet használatát, valamint a velük való bánásmód elsajátítását - hiszen ezekre nem minden diáknak van otthon lehetősége

7.2. - osztályfőnökként különös figyelmet kell szentelnünk az ilyen téren hátrányos helyzetű gyerekeknek, hiszen napjaink tizenévesei közt, ahol "nem is létezik, aki nincs fent a Facebook-on", ez komoly szociális hátrányhoz, kiközösítéshez vezethet

7.3. - a gyerekek digitális világba való integrálása nem csak a közösség és az informatika óra szempontjából fontos - a tanulás, de az élet további területein (online tanulási környezet, feladatok, email, internetes hírforrások, álláshirdetések.....gyakorlatilag szinte az egész élet itt zajlik) is elengedhetetlenek az ehhez kapcsolódó ismeretek

8. digitális bennszülöttek

8.1. - tanárként számolhatunk vele, hogy szinte kivétel nélkül minden diákunk digitális bennszülöttnek tekinthető, nem kell tehát attól tartanunk, hogy bizonyos programokat, oldalakat képtelenek lesznek használni – bátran kísérletezhetünk

8.2. - ahhoz, hogy ne érjenek minket váratlan kellemetlenségek, felesleges feszültség, jobb, ha tanárként előre felkészítjük magunkat a digitális, virtuális világ állandó jelenlétére az iskolában, az óráinkon; a mobiltelefonok (pláne okostelefonok) használatát érdemes határozottan megtiltani, ha szeretnénk, hogy a diákok szellemileg is jelen legyenek az órán

8.3. - a digitális bennszülöttek szövegértési, keresési technikái jelentősen eltérnek a "régi kor emberéitől": számolnunk kell vele, hogy diákjaink számára ez bizonyos téren (pl. globális értés, keresés) előnyt, bizonyos téren hátrányt jelent

9. digitális írástudás

9.1. - segítenünk kell a diákoknak, hogy az információfeldogozás, a digitális írástudás technikáját elsajátítsák - hiszen ez napjaink információs környezetébe való beilleszkedésük kulcsa

9.2. - ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy bizonyos mértékig maguktól, spontán módon is elsajátítják ezt a képességet, és, hogy ez az iskolai, "kalsszikus" szövegekkel folytatott munkájukra, alkalmazott stratégiáikra is hatással lesz

9.3. - a tanárnak saját digitális képességeit, írástudását is folyamatosan fejlesztenie kell, hogy a diák információs környezet hatásai által megváltozott igényeit ki tudják elégíteni, fel tudják kelteni a figyelmüket, motiválni tudják őket az olvasásra, tanulásra

10. technofília, technofóbia

10.1. - fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a két szélsőség között - a magánéletben, de tanárként is: hiszen viselkedésünk példát jelent a gyerekek számára

10.2. - könnyen belátható, hogy saját maga ellen dolgozik az a tanár, aki a közösségi portálok, kedvelt médiasztárok, műsorok, számítógépes játékok ellen szélsőségesen, már-már bigottan negatív véleményt fogalmaz meg, oktató célzattal

10.3. - egy tanár nem zárkózhat el a fejlődés új útjaitól, nem zárhatja rövidre ezt a témát így: "én már úgyis kiöregedtem ebből" - hiszen a technológia fejlődésének követése is a naprakészség egy része; nem is beszélve arról, mennyi lehetőséget nyit a pedagógia számára

11. web2.0

11.1. - a web2.0 renegeteg lehetőséget nyit meg a pedagógia számára: pl. online tarthatjuk a kapcsolatot diákjainkkal - ennek ez a leghatékonyabb módja, hiszen folyamatosan van rá lehetőség, mivel a világhálón mindenki szinte állandóan, de legalábbis naponta több alkalmommal jelen van

11.2. - virtuális tanulási környezetet hozhatunk létre diákjaink számára, ahol szövegeket, képeket, videókat, továbbvezető linkeket oszthatunk meg velük; online adhatjuk ki a házi feladatot, s a diákok szintén online küldhetik el nekünk - ehhez határidőt is adhatunk meg; valamint fórumokat is nyithatunk, hogy kapcsolatba lépjünk a diákokkal, illetve ők egymással egy-egy témában

11.3. - a web2.0 teremtette, általuk többnyire már jól ismert lehetőségek alapján (blog, mikroblog, közösségi portálok, fotó- és videómegosztó oldalak, fórumok...) a diákok könnyedén be tudnak kapcsolódni az online tanulási felületen kiadott feladatokba - sőt, valószínűleg szívesebben foglalkoznak ilyesmivel, mint a "hagyományos" szövegekkel, házi feladatokkal

12. cybermobbing

12.1. - tanár észlelheti: közösségi portálon való jelenléttel (pl. Facebook-on diákjai ismerőse)

12.2. - kezelési lehetőség: társakkal / "bántalmazókkal" megbeszélni ; "közönség" megnyerése a bántalmazott számára , pl.: beszélgetés, meggyőzés; csoportmunka

12.3. - diákok figyelmének felhívása a virtuális világ, a nem felejtő internet használatáltal hordozott veszélyekre - pl. tematizálás osztályfőnöki órán

13. prezi

13.1. - tanároknak: előadáshoz remekül használható, főleg kapcsolatok szemléltetéséhez, az anyag áttekinthetővé tételéhez

13.2. - képeket, videókat, linkeket ágyazhatunk be - s így, ha publikussá tesszük, a diákok később tovább dolgozhatnak vele

13.3. - pl. projektmunka során a diákok használhatják előadásuk elkészítéséhez - élvezetes munka születhet belőle, hiszen a dizájnt, az elrendezést maguk tervezhetik, összegyűjtött anyagaikat könnyedén, egy felületen bemutathatják

14. interaktív tábla

14.1. - szó szerint is megmozgatja a diákokat, a "Gyere ki és húzd oda a megfelelőt!"-feladatokkal

14.2. - az, hogy szerepelni kell a többiek előtt, megmutathatják magukat, ahogyan ők megoldották a feladatot, növeli a motivációt - a varázstollal ráadásul saját betűikkel írhatnak a táblára

14.3. - az eszköz újszerűsége, a játékos feladatok, illetve az, hogy a diákok által rendszeresen használt, az "ő világukhoz tartozó" számítógéppel dolgozhatnak a tanórán, felkeltik az érdeklődésüket

15. Wikipédia, wikik

15.1. - keresés esetén az első találat: a diák itt juthat a leggyorsabban információhoz a keresett tárgyról, s itt tényleg megtalálható szinte minden

15.2. - nem túl tudományos, hiszen bárki szerkesztheti - ez bizalmat teremt felé; viszont éppen emiatt fontos felhívni a diákok figyelmét, hogy csak a kutatás kezdeti fázisában, gyorskereséshez használják, ne hivatkozzanak rá dolgozatokban

15.3. - feladatként kiadható akár saját Wikipédia-cikk készítése, így a diák nyomot hagyhat az egyik leglátogatottabb webhelyen, mely biztosan fokozza a motivációt és komoly, összeszedett munkát eredményez

16. Google Dokumentumok

16.1. - csoportmunka otthoni folytatásához, közös dolgozat vagy előadás készítéséhez felhasználható - különösen a chat funkció nagyon hasznos, az egyetemen már személyes élményem is volt vele! :)

16.2. - osztályfőnökként a kérdőívet közös döntések meghozásakor, pl. osztálykirándulás, szalagavató tánc használhatjuk - mindenki közölheti a véleményét, anélkül, hogy azt az egész csoport előtt kellene tennie, akár anonim módon

16.3. - más tantárgyak segítségével "kényszerítjük rá" a diákokat az informatika óra egyes anyagainak gyakorlására: észrevétlenül is megtanulnak bánni pl. a szövegszerkesztő vagy a PowerPoint programmal

17. Google Art Project

17.1. - segítségével bármely tanóra színesebbé tehető

17.2. - nyelvórák során képleíráshoz, vagy pl. "múzeumlátogatás", "galériában vásárlás" beszéltetős szituációkhoz alkalmazható

17.3. -szintén nyelvórához házi feladatnak adható pl. egy-egy múzeumi részleg bejárása és élménybeszámoló készítése

18. online fogalomtérképek

18.1. - megjelenhet digitális tananyagként, melyet a tanár tesz elérhetővé a diákok számára, egy téma jobb áttekinthetőségét segítendő

18.2. - csoportmunkában (ahogyan mi is tettük az órán :) ) , közösen dolgozhatnak a diákok ugyanazon a térképen

18.3. - képekkel, beszúrható kis ikonokkal tehetik szemléletesebbé - utóbbiakkal átláthatóbbá is - a térképet; a különböző választható színekkel mindenki egyénivé is teheti saját térképét, kicsit a kreativitását is kiélheti

19. online játékok

19.1. - keresztrejtvényt (pl. http://www.eclipsecrossword.com/ ), képregényt (pl. http://www.kepregenygyar.hu/comic_main.php ), kvízt (pl. http://quizlet.com/ ), vagy akár rajzfilmet is gyárthatunk a diákoknak, vagy gyárthatnak ők egymásnak

19.2. - a játékhoz természetesen mindenki több motivációt érez, mint a tanuláshoz - a diák pedig észre sem veszi, hogy közben tanult is

19.3. - a saját gyártású képregények, rajzfilmek, idővonalak, feladatok a többiek számára, stb. a saját egyéniség, kreativitás, ügyesség megélésére, megmutatására adnak lehetőséget

20. geotagging

20.1. - az adott tantárgyhoz kapcsolódó ismereteken kívül a diák általános műveltségét, földrajzi ismereteit is bővíti, segítségével könnyebben alkot kapcsolatokat, ismer fel összefüggéseket

20.2. - akár magyar irodalom, kultúra, akár nyelvóra keretei között, fontos, hogy a diák tudja hová kötni, saját, fejben kialakított (pl. Európa-) téképén elhelyezni a tanult eseményt, jelenséget - így sokkal konkrétabbá, megfoghatóbbá válik az elsajátítandó anyag

20.3. - feladat lehet pl. saját térképek létrehozá egy irodalmi műhöz kapcsolódóan - ahogyan mi az Egri csillagokkal tettük, vagy egy történelmi eseményt, esetleg egy bizonyos néprajzi régiót illetően

21. eLearning (közoktatásbeli megfelelője pl. az Iskolapad)

21.1. - fórumokon kommunikálhatunk a diákokkal, illetve a diákok egymással, amely a lehető leggyorsabb információközlést és gondolatcserét teszi lehetővé

21.2. - feladatokat adhatunk ki, akár csoportoknak, akár személyre szólóan, beküldési határidővel, javítókulccsal is

21.3. - gyakorlatilag bármennyi információ megosztására lehetőség van - így nincs az a kényszer, hogy mindennek a tanórán kell elhangzania. ha elmaradt valami, vagy, ha bizonyos diákok jobban érdeklődnek a téma iránt, otthon pótolható a hiányosság, bővíthető a tudás

22. eBook

22.1. - órai felhasználás: a szövegek kivetíthetők - egy regényből pl. bármely részlet könnyen elérhető; ha van interaktív tábla, dolgozhatunk is a szöveggel, pl részek kiemelése, mondatelemzés

22.2. - a tanár minden diák számára ingyen és könnyen elérhetővé teheti az olvasmányokat; gyakran nincs szükség egész könyvekre, ez esetben csak a kivágott részeket teszi közzé

22.3. - az eBook-ként elérhető tankönyvekhez gyakran bővítményeket, szemléltető videókat csatolnak, melyek vonzóbbá teszik őket és megkönnyítik a használatukat

23. okostelefon

23.1. - felhasználható a múzeumpedagógiában: a diákok azonnal rá tudnak keresni az információkra

23.2. - projekt során a diákok számítógép használata nélkül, bármikor és bárhonnan hozzáférhetnek közös dokumentumaikhoz, portáljaikhoz

23.3. - a tanórák során természetesen sok bosszúságot okozhat a tanárnak, ha a diákok telefonjuk segítségével "valahol máshol" járnak

24. projekt VTK-val

24.1. - ahogyan a klasszikus projekt esetében, itt is több napot, esetleg több hetet igénybe vevő, összetett feladatról van szó, melyet a diákok csapatokban oldanak meg: az egész folyamatot ők tervezik meg, ők osztják ki a részfeleadatokat, az összegyűjtött anyagokból elkészítik az előadásukat, dokumentumukat - a közösségformáló, szociális kompetenciát alakító tényezők ugyanazok; a lehetőségek tárháza bővül jelentősen a virtuális tanulási környezet, a digitális világ eszközei segítségével

24.2. - a diákok az erre létrehozott fórumokon, de a közösségi portálok segítségével is folyamatosan kapcsolatban lehetnek egymással, miközben otthon ki-ki a saját feladatán dolgozik

24.3. - a virtuális tanulási környezet lehetővé teszi, hogy a tanár a projekt egész anyagát elérhetővé tegye a diákok számára, s ezzel időt nyerhet (más kérdés persze, ha éppen a saját kutatás, pl. a könyvtárak, a város megismerése a cél)

25. kollaboratív tanulás

25.1. - közösségépítő funkciója van

25.2. - a diákok elsajátítják a csapatban dolgozás képességét, mint szociális kompetenciát

25.3. - színesebb, sokrétűbb feladatok adhatók, melyek során a diákok kiélhetik kreativitásukat, önállóan dönthetnek a feladatok kiosztásáról - nagyobb a motiváció