My New Mind Map
by Gyula Gazdag
1. Netokrácia
1.1. Az online világ ismeretéből fakadó előnyök ill. hatalmi potenciál kihasználása, azaz az ezen keresztül történő érvényesülés, befolyásolóképesség. (pl.: Észak-Afrikai forradalmak)
1.2. A társadalom az információra épül, az mozgatja, aki ennek birtokában van előnybe kerül.
1.3. Elmosódnak a határok egy felhasználó a világ másik felén is egy felhasználó, a valós világ és a virtuális határa elmosódik.
2. Okostelefon
2.1. Felgyorsult élet, azonnali reakcióképesség.
2.2. Telefonba sűrített tucatnyi felhasználási lehetőség (online fizetés, tanulás, kapcsolattartás, hírek olvasása, információáramlás).
2.3. Az ember és gép kapcsolat teljes átalakulása. Gyakorlatilag mindig nálunk van a telefon.
3. Online játékok
3.1. Az internetes forradalommal együtt megjelentek a virtuális világokat a fantázia birodalmában felépítő online játékok.
3.2. A játékok az internetnek köszönhetően sokszor tetszőlege létszámú játékost tudnak összekötni, így emelve közösségi élménnyé a magányos számítógépezést.
3.3. A virtuális világok veszélyei a valós világtól való teljes leszakadás, a függőség kialakulása mely eddig számos alkalommal okozta emberek halálát.
4. Webergonómia
4.1. Az ember és a világháló kapcsolata, a munkavégzést befolyásoló hatása.
4.2. A célnak alárendelt megjelenési forma, gyakorlatiasság, a felhasználó kényelmének és igényeinek kiszolgálása.
4.3. Mérhető tulajdonságokkal rendelkező, a hasznosságot és a biológiai determinisztikusságot szem előtt tartó szempontrendszer.
5. technofília-technofóbia
5.1. A felgyorsuló világ kihívásai néha végletekbe hajló reakciókat váltanak ki az emberekből. Egyik véglet a teljes elutasítás, a másik a technológia mindenek feletti megítélése.
5.2. A technofil ember azonosul a nyugati társadalomnak a technológiai felsőbbrendűségébe vetett hitével és értékmérőnek tekinti azt ami az emberi értékek halványulásával jár, holott azok az iagzán állandó dolgok.
5.3. A technofób ember sokszor nem képes követni a fejlődés ütemét vagy más okból meghasonlik a világ technológiára épülő részével ami ennek teljes elutasításához juttatja. Hasonlóan abszolutisztikum jellemzi mint ellentétét, mert a világ nem csupán az ,,ameddig a szem ellát".
6. Virtuális valóság
6.1. Hátrányos lehet, ha a valós és a virtuális világ közötti átmenet eltűnik, ilyenkor végzetes események is történhetnek (gyilkosság, baleset...stb.)
6.2. Mivel a gondolkodás és viselkedés megváltozik, ez érdekes kutatási terep lehet a tanulási hasznosításban.
6.3. Különböző csatornákon keresztül kialakuló, a valóság tévképzetét előállító mesterséges, képzeletbeli világ.
7. Ingerfalók
7.1. az ingerfalók az egyén szempontjából az ingerekre való nyitottságot mutatja
7.2. részben biológiailag determinált, az ilyen diákok figyelmének lekötése sokszor kihívást jelenthet a pedagógusnak
7.3. fontos a tulajdonság belső indíttatása, mely megjelenésében lehet pozitív és negatív attól függően hogy a tulajdonság mellé milyen egyéb jellemzők társulnak (intellektuális képesség, pl fel tudja-e dolgozni az ingereket)
8. Videómegosztó szolgáltatások
8.1. Alkalmazását mind történelem mind matematika szakon fontosnak tartom a mozgókép elvarázsolja a diákokat.
8.2. Egy netokráciában felnövő fiatal számára fontos lenne, hogy videoblogokat készítsen, ne csupán fogyasszon ugyanis a demokrácia véleményformálásra épül (a netokrácia ennek analógiájaként)
8.3. A legismertebb a Youtube amit a Google vásárolt meg, elsősorban szórakozási célokat szolgál de egyre inkább felfedezik az oktatásban betöltött potenciálját is.
9. Prezi
9.1. A Microsoft Power Point diás rendszere mellett a kreativitás és szabadság sokkal nagyobb tárházát biztosítja.
9.2. Alkalmazása valamelyest bonyolultabb, de a nyújtott élmény is sokkal kifinomultabb ezért megéri a ráfordított tanulás, továbbá az eszköz behatárolja használóját és hosszú távon meghatározza annak viszonyát az előadáshoz is, ebből a szempontól egyértelműen üdvözlendő egy alternatív és igényes eszköz megjelenése melyet a tanításban is érdemes lenne meghonosítani. (igaz, a ppt sem elterjedt még)
9.3. Az egyik sikeres magyar találmány, mely forradalmasította a prezentációs lehetőségeket.
10. Virtuális tanulási környezet
10.1. Emellett egy ilyen környezet kialakításának előnyét abban látom, hogy időtől független, ha van rá igény, bármikor elérhető.
10.2. Mivel gyakorlatilag végtelen az internet információtartalma, az elsődleges probléma nem az információ keresése, hanem hitelessége.
10.3. Olyan környezetet tudnék elképzelni, ahol egy adott témához rengeteg link található, így segítve a diákok keresését a világhálón.
11. Wikipedia és a wikik
11.1. Online tudástár, melynek az a sajátossága, hogy a felhasználók szerkesztik.
11.2. Előnye a naprakészség, melyhez egyfajta aktív elkötelezettség is szükséges (a fejlesztéshez)
11.3. Online tudástár, melynek az a sajátossága, hogy a felhasználók szerkesztik.
12. Online viselkedéskultúra
12.1. A szükség azonban kialakít egy bizonyos modort, szokást, ami a gépi szimbólumok változatosságáról szól.
12.2. Ehhez az új környezethez újra kell szocializálódni, ami gyakran a rejtett és visszafojtott én megélését.
12.3. A személyesség hiánya, a határok és a valós-virtuális élet távolsága eltérít a mindennapos viselkedéstől.
13. Digitális tananyag
13.1. A tudáshoz való viszony is megváltozik a tanulás menete változik, interakciókra épül.
13.2. Mivel a tananyag módosítása demokratikusabb ezért annak változása is (jó és rossz irányba is) felgyorsul.
13.3. A számítástechnika fejlettsége lehetővé teszi a tudás logikai tárolását ami ennek következtében már jelentősen más tulajdonságokkal rendelkezik (Pl.: hatékonyabban sokszorosítható, megosztható).
14. Az időbeli határok átlépése mellett a térbeli korlátok is eltűnnek, való idejű előadásokat egy másik szobában, épületben de akár kontinensen is hallgathatunk.
15. LLL paradigma
15.1. Az egész életen át tartó tanulás egy teljesen új hozzáállást kíván az egyénektől.
15.2. A tanulás, a gondolkodás serkenti az agyat ezért a későbbiekben a leépülés is sokkal magasabb bázisról és lassabban történik.
15.3. A kutatást ill. szellemi munkát végző személyek ennek a hozzáállásnak az elsajátításával egész életükben képesek hozzáadott értéket adni a társadalom számára, szerepük fel is értékelődhet.
16. Online tanulási környezet
16.1. Az online tanulás elérhetővé tette a tudást a nap 24 órájában és manapság jellemző, hogy olyan információk, kutatási eredmények is elérhetőek online, ami akár néhány évtizede is csupán egy szűk privilegizált csoport joga volt.
16.2. A hátrányai is megvannak, ezek már az új technológia sajátos kihívásait jelentik: anonimitás, az információ hitelessége, kiberbűnözés...stb.
17. Multitasking
17.1. Az egyéni tulajdonságoktól is erősen függő képesség, de egyre nagyobb rá az igény a mai felgyorsult világban, a különböző informatikai rendszerek segíthetnek a multitasking elsajátításában.
17.2. Fontos kihívás a tanulókat erre a többfelé figyelésre tanítani, mert egyáltalán nem magától értetődő.
17.3. Több tevékenység egy időben futása matematikában párhuzamos számolás illetve teljesen eltérő események is lehetnek.
18. Online fogalomtérképek
18.1. A tanulási folyamatot mélyíti, új kapcsolatokat létesít és a tudás minőségét javítja.
18.2. Előnye, hogy több ember (akár egy osztály) is dolgozhat ugyanazon a térképen.
18.3. Fogalmak egymáshoz való viszonyát és szerveződésének szintjeit teszi ábrázolhatóvá.
19. Mikroblog
19.1. Egy tematikus mikroblog kedvezővé teheti egy tárgy megítélését, az elkötelezettséget növelheti.
19.2. Korlátolt terjedelme éppen arra elég, hogy egy rövid információ megosztásra kerüljön ugyanakkor ez lehetőség is mert nem kell nagyon mély gondolat ahhoz, hogy a diákok aktivizálják magukat
19.3. A legismertebb mikroblog a Twitter és elérhetővé tenné a diákok számára, hogy egy adott témában az órán kívül is impulzusokat kapjanak.
20. Közösségi portál
20.1. Ugyanakkor a tanórán kívüli kommunikációt jelentősen megkönnyíti a feni problémától eltekintve.
20.2. Valószínűleg nem professzionális egy pedagógus ilyen magatartása.
20.3. Érdekes dilemma, hogy a tanár ,,barátja” legyen-e a dikákja egy közösségi portálon. Egyes gyakorlatok szerint a diákoknak más profil elérhető mint a pedagógus valódi ismerőseinek, barátainak.
21. Internetbiztonság
21.1. Tanítás során a felhasználók védelme és a dolgozatok, beadott feladatok eredetiségének védelme lehet fontos szempont.
21.2. Kutatások, elemzések, kérdőívek fontos kritériuma annak anonimitása.
21.3. Napjaink általános problémája, a fiatalokat korán erre kell nevelni.
22. Információs társadalom
22.1. Az információs csatornák kezelésében, ismeretében és az új csatornák feltérképezésében mindenkinek célszerű jártasnak lennie.
22.2. Az információ keresésének, tárolásának módszereire érdemes külön tanítani a diákokat.
22.3. Az érvényesülés már nem csupán anyagi, szellemi érdem mentén történik, hanem az információhoz való hozzájutáson keresztül is.
23. Google dokumentumok
23.1. A rugalmasságot szolgálja akár a tanítás akár a házi feladatok elvégzése során.
23.2. A Microsoft alaptermékeihez nagyon hasonlóak melyek ismerete számítógépes ,,írás-olvasásnak” minősül és mint ilyen napjaink egyik alapvető kritériuma.
23.3. Több felhasználási módszert ismerek ezekre vonatkozólag, előnyük az egyszerűség és az internetes elérhetőség miatt bárhol hozzájuk lehet férni.
24. Felhő (cloud computing)
24.1. A struktúrák átalakulnak fizikálisan és az intellektuális szinteken is.
24.2. A kapacitás megtöbbszöröződik, a számítási kapacitás ugrásszerűen nő.
24.3. Az információ fizikailag teljesen elkülönített tárolása, mely információbiztonsági szempontból fontos.
25. Digitális lábnyom
25.1. A digitális lábnyom ad lehetőséget az internet felhasználók legnagyobb félelmére, arra, hogy egyszerű programok segítségével egy IP-címen bejelentkező felhasználóról rengeteg információ feljegyezhető, a vásárlási szokásaitól a zenei ízlésén át a szexuális preferenciáig minden, egyedül a neve nem azonosítható, azt azonban az előfizetői adatok tartalmazzák.
25.2. A számítógép IP-címe alapján azonosítani lehet nagyobb csoportokba tartozó felhasználókat pl.: a munkahely IP-címét, a szolgáltatóét nagy valószínűséggel azonosítható.
25.3. A felhasználó digitális tevékenységének hátramaradó jelei, azok melyekből kiolvasható mit csinált.
26. Ebook
26.1. A tanítás célja is meg kell változzon a digitális korban a készségek fejlesztésére.
26.2. A tanulás és tudás folyamata megváltozik a minden információ bármikor elérhető, nem a lexikális tudás hanem a szintetizálás válik fontossá.
26.3. Fizikailag egy gépben több száz könyv is elfér, a tudás és információ gyakorlatilag végtelen.
