1. Háborús bűnök és a polgári lakosság elleni terror
1.1. áldozatok jelentős része polgári lakos a nagyvárosokat ért bombatámadások következtében
1.1.1. ipari központok, infrastrukturális csomópontok a célpontok
1.1.1.1. hidak, pályaudvarok, gyárak
1.2. Szövetségesek is aktívan bombázták a tengelyhatalmak városait
1.2.1. Drezda, Tokió: gyújtóbombákkal bombázták
1.2.1.1. tűzvész,ami még több áldozattal járt
1.2.2. Hirosima, Nagaszaki: atombombák célpontjai
1.2.2.1. radioaktív sugárzás hatásai még évtizedekkel később is
1.3. haderők önkényeskedései
1.3.1. fosztogatások, élelmiszer-rekvirálások
1.4. háborús bűnökre példák
1.4.1. Katyńi mészárlás
1.4.1.1. 22-23 ezer halott, főként lengyel tisztek
1.4.2. Lidice
1.4.2.1. Szövetségesek megölik Heydrichet, németek válaszként közel 200 férfit lőttek agyon, s 195 asszonyt és 98 gyereket hurcoltak el koncentrációs táborokba
1.4.3. Oradour
1.4.3.1. francia ellenállás, majd a német válasz: egész falu lakosságának lemészárlása, a falu lerombolása, összesen 6 ember élte túl
1.4.4. Wilhelm Gustloff
1.4.4.1. Kelet-Poroszországból menekít civileket, amikor az oroszok megtorpedózzák, 10000 emberből 1250 menekült csak meg
2. Villámháború és következményei
2.1. háború elején működik a német villámháborús terv
2.1.1. páncélosok, zuhanóbombázók
2.1.2. bekerítő hadműveletek: ellenség kétoldalú átkarolása
2.2. védekező hadseregek vereségei, német bombatámadások a nagyvárosokra
2.2.1. Varsó, Rotterdam, London
2.3. Barbarossa-terv kezdetén is még sikeres a taktika
2.3.1. FORDULAT: német 6.hadsereg bekerítése Sztálingrád alatt
2.3.1.1. A villámháborús terv megbukik
3. A háború utáni számonkérések
3.1. spontán népítéletek, lincselések és rögtönítélő bíróságok
3.1.1. 1945-ben egy nemzetközi bíróság felállítása Nürnbergben
3.1.1.1. Nürnbergi per: a háborús bűnösök törvényes felelősségre vonása
3.1.1.2. ezután is folytatódnak a felelősségre vonások
3.1.2. Kelet-Közép-Európa országaiban perek százezrei zajlottal, több ezer halálos ítélettel
4. Az ellenállás formái
4.1. német hadigazdaság
4.1.1. elfoglalt területek kifosztása, erőforrások és értékek keresése
4.1.2. megszállt területek lakosságának munkára kényszerítése, a munkaerőhiány orvosolására
4.2. ellenállási mozgalmak és embermentői tevékenységek szerveződése
4.2.1. partizánok: ellenálló helyi lakosok
4.2.1.1. partizántevékenységek főleg a Szovjetunióban és Jugoszláviában
4.2.1.1.1. Tito Jugoszlávia élére kerül, vezetésével megtorló partizán aakciók alakultak
4.2.1.2. német és olasz erők sikeres lekötése
4.2.2. lengyel nemzeti ellenállás 1944 nyarán Varsóban
4.2.2.1. önerőből akarják felszabadítani, nem várják meg a szovjet erőket
4.2.2.1.1. németek október elejére súlyos harcok során leverik a felkelést