Rudas János: Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlat (1990)

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
Rudas János: Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlat (1990) by Mind Map: Rudas János: Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlat (1990)

1. Borító

1.1. Kulcsmondatok

1.1.1. "Ismerd meg önmagadat."

1.1.2. „Fontos, hogy egy csoporthoz csatlakozás teljesen önkéntes. Ha lehetséges csoporttagként nem érzed magad felkészültnek arra, hogy csoportba menj, vagy ha félsz attól, hogy agymosásban, lemeztelenítésben, magánszférádba való betörésben, függővé válásban és egyéb rémtettekben lesz részed. . ., akkor egyértelmű, hogy mit tegyél: ne menj csoportba!

2. A csoport és ahonnan jött

2.1. Kiscsoport

2.1.1. Pszichoterápiás csoport:

2.1.2. Önismereti csoport:

2.1.2.1. Célja tagjainak fejlesztése (személyiség- és önismeretfejlesztés, tág értelemben vett tanulás, társaskészség-fejlesztés)

2.1.2.2. Szándékosan, a fenti célra hozzák létre - intézményesült csoport

2.1.2.3. Magába sűríti a csoportok változásának fő fázisait: a keletkezést, a növekedést, a leépülést és az elmúlást

2.1.2.4. Célját a csoport önmaga által valósítja meg

2.2. Visszatekintés

2.2.1. Arisztotelész peripatetikus iskolája

2.2.2. Szókratész dialógusai

2.2.3. A középkor misztériumjátékai

2.2.4. Pratt kórházi csoportjai

2.2.5. Moreno: pszichodráma

2.2.6. Freud: csoportpszichológia, én-analízis

2.2.7. Lewin: mezőelmélet, autokrácia-demokrácia

2.2.8. Reich, Rogers, Maslow: humanista pszicghológia

3. Csoportdinamikai elemek

3.1. Szerepek

3.2. Normák

3.3. Interakciók

3.4. Az indulatáttétel

3.4.1. Egyéni

3.4.2. Csoportos

3.5. A csoportfejlődés fázisai

3.5.1. Shaw fázisai

3.5.2. Tuckman szakaszai

3.5.3. Bion elmélete

3.5.4. Bennis és Shepard fáziselmélete

3.6. A fokális konfliktus (Stock-Whitaker és Lieberman)

3.6.1. 1. tétel

3.6.2. 2. tétel

3.6.3. 3. tétel

3.6.4. 4. tétel

3.6.5. 5. tétel

3.6.6. 6. tétel

4. Az egyén a csoportban

4.1. Kérdések

4.2. Az önismereti kerék

4.3. Johari-ablak

4.4. A csoport pozitív hatásai az egyénekben

4.5. A változás tényezői

4.5.1. 1. A remény sugallata

4.5.2. 2. Egyetemesség és különbözőség

4.5.3. 3. Információközlés

4.5.4. 4. Önzetlenség

4.5.5. 5. Az elsődleges családi csoport megismétlése

4.5.6. 6. Társas készségek fejlesztése

4.5.7. 7. Utánzó viselkedés

4.5.8. 8. Az interperszonális tanulás

4.5.9. 9. A csoportkohézió

4.5.10. 10. A katarzis

5. Ne ismerd meg önmagadat?

5.1. Védekező mechanizmus(ok)

5.1.1. Elfojtás

5.1.2. Tagadás

5.1.3. Regresszió

5.1.4. Izoláció

5.1.5. Meg nem történtté tevés

5.1.6. Projekció

5.1.7. Reakcióképzés

5.1.8. Racionalizálás

5.1.9. Identifikáció

5.1.10. Kompenzálás

5.1.11. Elaboráció

5.1.12. Katarzis

5.2. Ellenállás az önismereti csoportokban

5.2.1. Hallgatás

5.2.2. Intellektualizálás

5.2.3. Általánosító távolítás

5.2.4. Áttolás

5.2.5. Verbális agresszió

5.2.6. Függőség a csoportvezetőkkel szemben

5.2.7. "Megmentegetősdi"

5.2.8. Bűnbakképzés

5.2.9. Alcsoport-alakítás

5.2.10. Komédiázás

5.2.11. Technikai ellenállás

5.3. Az ellenállás kezelése

6. Aki a csoportot vezeti

6.1. A vezető funkciói

6.1.1. A csoport megalakítása és fenntartása

6.1.2. A csoportkultúra kialakítása

6.1.3. A csoportfolyamat megvilágítása

6.2. Transzparencia és viszont-indulattétel

6.3. Vezetői stílusok

6.3.1. Általános (beállítódásbeli)

6.3.1.1. Martin Grotjahn szerint

6.3.1.2. Carl Rogers szerint

6.3.1.3. Lieberman, Yalom és Miles szerint

6.3.2. Különös (a csoporttal kapcsolatos)

6.4. Felelősség és szakértelem

6.4.1. Szakmai-etikai szigorúság

6.4.2. A laicizálódás eredménye

6.4.3. Az encounter-mozgalmak

6.4.4. Képzés

6.5. Személyes tulajdonságok

6.5.1. Érzékenység

6.5.2. Őszinte odafigyelés

6.5.3. Elfogadás

6.5.4. Neutralitás

6.5.5. Időérzékenység

6.5.6. Rugalmasság

6.5.7. Autonómia

6.5.8. Kongruencia

7. Megalakulástól megszűnésig

7.1. Hogyan állítsuk össze a csoportot?

7.1.1. A motívumok figyelembe vételével

7.1.2. Legyen heterogén a csoport

7.1.3. Ne legyen ismeretség a csoportvezető és a csoporttagok között

7.1.4. A létszám 7-11 fő között legyen

7.2. Tervezés és indítás

7.2.1. Programkészítés

7.2.2. Időbeli, térbeli és tárgyi keretek

7.2.3. Cél, tematika, eszközök

7.2.4. Módszertani csomag

7.2.5. Ismeretanyag összeállítása

7.2.6. Előzetes interjúk

7.2.7. Nulladik ülés?

7.2.8. Csoportszerződés

7.2.9. Módszertani csomag

7.3. Magányosan vagy párosan?

7.3.1. Egyes vezetés

7.3.2. Kettős vezetés

7.4. A csoport veszélyei

7.4.1. Egyes személyek pszichés sérülésének veszélye

7.5. A befejezés... és azután?

7.5.1. Mikor fejeződik be a csoport?

8. Technikák, irányzatok, alkalmazások

8.1. Játszani is engedd...

8.1.1. Strukturált gyakorlatok

8.2. "Színház az egész világ"

8.2.1. Katarzis

8.2.2. Pszichodráma

8.2.2.1. Spontaneitás

8.2.3. A játék örvénytermészete

8.3. A játék három szakasza

8.3.1. Bemelegítés

8.3.2. Maga a játék

8.3.3. Megbeszélés

8.4. A pszichoanalízistől a behaviourizmusig

8.4.1. Jellegzetes irányzatok, technikák

8.4.1.1. Pszichoanalitikus csoport

8.4.1.2. Személyközpontú encounter-csoport

8.4.1.3. Nyílt (Esalen) encounter-csoport

8.4.1.4. Gestalt-csoport

8.4.1.5. Tranzakcionális analízis

8.4.1.6. Viselkedéstudományi megközelítések

8.5. "Segíts magadon..."

8.5.1. Önsegítő csoportok

8.5.2. Önirányító csoportok

8.6. A nagycsoport

9. A strukturált gyakorlatok téma szerinti mutatója

9.1. Bemelegítő gyakorlatok

9.1.1. Csípj fel, kisvirág

9.1.2. Csoportbank

9.1.3. Ismerkedés

9.1.4. Ismerkedés névhúzással

9.1.5. Legjobb barátom

9.2. Interaktív gyakorlatok

9.2.1. Apróhirdetés

9.2.2. A bizalom próbái

9.2.3. Elfogadni - elutasítani

9.2.4. Ház, fa, kutya

9.2.5. Jó tanácsok

9.2.6. Kérdezz engem

9.2.7. Kéztükrözés

9.2.8. Komámasszony, hol a labda?

9.2.9. Körbe-körbe, itt-és-most

9.2.10. Péter és Pál

9.2.11. Pozitív-negatív visszajelzés

9.2.12. Rejtélyek

9.2.13. Táviratok

9.2.14. Üzenet szavak nélkül

9.3. Önismereti kérdőívek

9.3.1. Én-ideáljaim

9.3.2. Énkép - máskép(p)

9.3.3. Így nézel ki

9.3.4. Interperszonális készségeim

9.3.5. Kommunikációs stílusom

9.3.6. Személyes kockázatok

9.3.7. Személyészlelési változatok

9.3.8. Teljesítmény, társulás, hatalom

9.3.9. Tulajdonságskála

9.4. Akváriumgyakorlatok

9.4.1. Az asszertivitás előképei

9.4.2. A főmérnök kiküldetése

9.4.3. Kell és lehet

9.4.4. Szájról-szájra

9.4.5. Változtatási stratégiák

9.4.6. Vegyes üzenetek

9.5. Csoportos feladatmegoldások

9.5.1. Egyenlőtlen erőforrások

9.5.2. Férfiak és nők

9.5.3. Fővasútvonal

9.5.4. Hídépítés

9.5.5. Kártyabörze

9.5.6. Két csapat harca

9.5.7. Kizárás

9.5.8. Négyzetkirakó

9.5.9. Az ötszögtől a kerékig

9.5.10. Problémafeltárás NCM-technnikával

9.5.11. Társasutazás

9.6. Kombinált feladatmegoldások

9.6.1. Cipőbolt

9.6.2. Egyirányú és kétirányú kommunikáció

9.6.3. Expedíció a Tau Ceti III-ra

9.6.4. Fantáziák szabadon

9.6.5. A hatalom inverzóija vagy amit akartok

9.6.6. Irányítsunk szavak nélkül

9.6.7. Jutalomosztás

9.6.8. Különös kirándulás

9.6.9. A tanácsadási ablak

9.7. Szerepjátékok

9.7.1. Az asszertivitás játékai

9.7.2. Belső viszonyok

9.7.3. Civilek és katonák

9.7.4. Emberek hatalommal

9.7.5. Ki kit győz meg?

9.7.6. Kié lesz az új furgon?

9.7.7. Tranzakciók hármasával

9.7.8. A vezér döntése

9.8. Zárógyakorlatok

9.8.1. Ajándék

9.8.2. Búcsú

9.8.3. Jutalomcsekk

9.8.4. Mivé válók?

9.8.5. Az óra körbe jár

9.8.6. Plecsnik

9.8.7. Újra itthon

9.8.8. Zümmögő spirál