Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
KINEMATIKA by Mind Map: KINEMATIKA

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

1.1. sebesség

1.1.1. általános definíció

1.1.1.1. A mozgás közben egységnyi idő alatt megtett úthossz nagyságát adja meg. Vektormennyiség, iránya a mozgás irányával megegyező.

1.1.1.2. Jele: v Mértékegysége: m/s

1.1.2. pillanatnyi sebesség

1.1.2.1. A mozgás időtartamához viszonyított nagyon rövid időhöz tartozó sebesség érték.

1.1.2.2. Jele: v Mértékegysége: m/s

1.1.3. átlagsebesség

1.1.3.1. A mozgás során megtett út és a megtételéhez szükséges teljes idő hányadosa. A mozgás helyettesíthető ezzel az egy sebességértékkel.

1.1.3.2. Jele: v Mértékegysége: m/s

1.2. pálya

1.2.1. általános definíció

1.2.1.1. A mozgás során a test valamilyen görbe mentén mozog, ezt nevezzük pályának.

1.2.2. út

1.2.2.1. A pálya egy szakaszát útnak nevezzük.

1.2.2.2. Az út kezdőpontjából a végpontjába húzható szakaszt elmozdulásnak nevezzük.

1.2.2.3. Jele: s Mértékegysége: m

2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

2.1. pálya

2.2. sebesség

2.2.1. kezdősebesség

2.2.1.1. Egyes esetekben a test már rendelkezik valamekkora sebességgel, mielőtt egyenletesen változó mozgásba kezd. Ezt a sebességértéket nevezzük kezdősebességnek.

2.3. gyorsulás

2.3.1. A mozgás során egységnyi idő alatt bekövetkezett sebesség változást a test gyorsulásának nevezzük.

2.3.2. Jele: a Mértékegysége: m/s^2

3. Szabadesés

3.1. pálya

3.1.1. magasság

3.1.1.1. Szabadesés esetén a pálya minden esetben a test kiinduló helyzetétől a földet érésig leírt egyenes szakasz. Ebben az esetben a mozgás teljes útja a test ejtésének magasságával egyezik meg.

3.2. sebesség

3.3. gyorsulás

3.3.1. gravitációs gyorsulás

3.3.1.1. Szabadesés esetén a gyorsulás mértéke minden esetben a Föld gravitációs vonzásából fakadó érték.

3.3.1.2. Jele: g Mértékegysége: m/s^2

3.3.1.3. Értéke: g ~ 9,89 m/s^2

3.4. lásd itt

4. Hajítás

4.1. függőleges

4.1.1. A függőleges hajítás két komponensből tevődik össze: egy v kezdősebességgel egyenletesen gyorsuló mozgásból és egy szabadesésből.

4.1.2. lásd itt

4.1.3. lásd itt

4.2. Alpha szöggel való elhajítás

4.2.1. komponensekre bontás

4.2.1.1. vízszintes kompnes

4.2.1.1.1. a hajítás sebességének vízszintes komponensével egy egyenes vonalú egyenletes mozgás

4.2.1.1.2. lásd itt

4.2.1.2. függőleges komponens:

4.2.1.2.1. a hajítás sebességének függőleges komponensével egy függőleges hajítás

4.2.1.2.2. lásd itt

5. Egyenletes körmozgás

5.1. kerültei sebesség

5.1.1. Az egyenletes körmozgás során fennáll egy sebesség, ami állandó nagyságú és folyamatosan változó irányú. Iránya minden pillanatban a körpálya érintőjének irányába mutat.

5.2. szögsebesség

5.2.1. Az egyenletes körmozgás során a sebességet felírhatjuk arra nézve is, hogy mekkora szöggel fordul el a test a körpályán egységnyi idő alatt. Ezt hívjuk szögsebességnek.

5.2.2. Jele: kis omega Mértékegysége: 1/s

5.3. centripetális gyorsulás

5.3.1. Bár a kerületi sebesség nagysága állandó, de irányát folyamatosan változtatja. Ezt a változást egy olyan gyorsulás okozza, ami körpályán tartja a testet. Ezt nevezzük centripetális gyorsulásnak.

6. Egyenletesen változó körmozgás

6.1. kerületi sebesség

6.1.1. Egyenletesen változó körmozgás esetén a kerültei sebesség csupán pillanatnyi sebesség, nagysága nem állandó.

6.2. szögsebesség

6.2.1. Egyenletesen változó körmozgás esetén a szögsebesség folyamatosan változik, nagysága nem állandó.

6.3. centripetális gyorsulás

6.4. szöggyorsulás

6.4.1. Egyenletesen változó körmozgás esetén ez az érték írja le, hogy a szögsebesség mennyivel nő vagy csökken egységnyi idő alatt.

6.4.2. Jele: kis béta Mértékegysége: 1/s^2