1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás
1.1. sebesség
1.1.1. általános definíció
1.1.1.1. A mozgás közben egységnyi idő alatt megtett úthossz nagyságát adja meg. Vektormennyiség, iránya a mozgás irányával megegyező.
1.1.1.2. Jele: v Mértékegysége: m/s
1.1.2. pillanatnyi sebesség
1.1.2.1. A mozgás időtartamához viszonyított nagyon rövid időhöz tartozó sebesség érték.
1.1.2.2. Jele: v Mértékegysége: m/s
1.1.3. átlagsebesség
1.1.3.1. A mozgás során megtett út és a megtételéhez szükséges teljes idő hányadosa. A mozgás helyettesíthető ezzel az egy sebességértékkel.
1.1.3.2. Jele: v Mértékegysége: m/s
1.2. pálya
1.2.1. általános definíció
1.2.1.1. A mozgás során a test valamilyen görbe mentén mozog, ezt nevezzük pályának.
1.2.2. út
1.2.2.1. A pálya egy szakaszát útnak nevezzük.
1.2.2.2. Az út kezdőpontjából a végpontjába húzható szakaszt elmozdulásnak nevezzük.
1.2.2.3. Jele: s Mértékegysége: m
2. Egyenletes körmozgás
2.1. kerültei sebesség
2.1.1. Az egyenletes körmozgás során fennáll egy sebesség, ami állandó nagyságú és folyamatosan változó irányú. Iránya minden pillanatban a körpálya érintőjének irányába mutat.
2.2. szögsebesség
2.2.1. Az egyenletes körmozgás során a sebességet felírhatjuk arra nézve is, hogy mekkora szöggel fordul el a test a körpályán egységnyi idő alatt. Ezt hívjuk szögsebességnek.
2.2.2. Jele: kis omega Mértékegysége: 1/s
2.3. centripetális gyorsulás
2.3.1. Bár a kerületi sebesség nagysága állandó, de irányát folyamatosan változtatja. Ezt a változást egy olyan gyorsulás okozza, ami körpályán tartja a testet. Ezt nevezzük centripetális gyorsulásnak.
3. Egyenletesen változó körmozgás
3.1. kerületi sebesség
3.1.1. Egyenletesen változó körmozgás esetén a kerültei sebesség csupán pillanatnyi sebesség, nagysága nem állandó.
3.2. szögsebesség
3.2.1. Egyenletesen változó körmozgás esetén a szögsebesség folyamatosan változik, nagysága nem állandó.
3.3. centripetális gyorsulás
3.4. szöggyorsulás
3.4.1. Egyenletesen változó körmozgás esetén ez az érték írja le, hogy a szögsebesség mennyivel nő vagy csökken egységnyi idő alatt.
3.4.2. Jele: kis béta Mértékegysége: 1/s^2
4. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
4.1. pálya
4.2. sebesség
4.2.1. kezdősebesség
4.2.1.1. Egyes esetekben a test már rendelkezik valamekkora sebességgel, mielőtt egyenletesen változó mozgásba kezd. Ezt a sebességértéket nevezzük kezdősebességnek.
4.3. gyorsulás
4.3.1. A mozgás során egységnyi idő alatt bekövetkezett sebesség változást a test gyorsulásának nevezzük.
4.3.2. Jele: a Mértékegysége: m/s^2
5. Szabadesés
5.1. pálya
5.1.1. magasság
5.1.1.1. Szabadesés esetén a pálya minden esetben a test kiinduló helyzetétől a földet érésig leírt egyenes szakasz. Ebben az esetben a mozgás teljes útja a test ejtésének magasságával egyezik meg.
5.2. sebesség
5.3. gyorsulás
5.3.1. gravitációs gyorsulás
5.3.1.1. Szabadesés esetén a gyorsulás mértéke minden esetben a Föld gravitációs vonzásából fakadó érték.
5.3.1.2. Jele: g Mértékegysége: m/s^2
5.3.1.3. Értéke: g ~ 9,89 m/s^2
5.4. lásd itt
6. Hajítás
6.1. függőleges
6.1.1. A függőleges hajítás két komponensből tevődik össze: egy v kezdősebességgel egyenletesen gyorsuló mozgásból és egy szabadesésből.
6.1.2. lásd itt
6.1.3. lásd itt
6.2. Alpha szöggel való elhajítás
6.2.1. komponensekre bontás
6.2.1.1. vízszintes kompnes
6.2.1.1.1. a hajítás sebességének vízszintes komponensével egy egyenes vonalú egyenletes mozgás
6.2.1.1.2. lásd itt
6.2.1.2. függőleges komponens:
6.2.1.2.1. a hajítás sebességének függőleges komponensével egy függőleges hajítás
6.2.1.2.2. lásd itt