Szövegszerkeztés

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
Szövegszerkeztés by Mind Map: Szövegszerkeztés

1. OpenOffice

1.1. Microsoft Office

2. ECDL

2.1. Teljes neve: Europen Computer Driving Licence

3. A szerkesztő programok kezelőfelülete

3.1. Menüsor

3.1.1. A Menüsor a program kezelésére vonatkozó információkat jeleníti meg menük formájában. A menü a programmal végezhető műveletek választéklistája. Ezeket a menüket kilistázhatjuk, és választhatunk az egyes menüpontok, a parancsok között. Sok funkcióval rendelkező program esetén a menüt több, külön lehívható szakaszokra, almenükre bontják a program készítői. Egyes menüpontok nem végeznek műveleteket a szövegen, hanem – mint egy kapcsolóval – a program működésének valamely tulajdonsága állítható be velük. Vannak olyan menüpontok is, amelyek aktivizálásuk után egy újabb ablakot nyitnak a képernyőn, amelyben be kell állítanunk bizonyos, a parancs működéséhez szükséges paramétereket, jellemzőket. Ezt az ablakot párbeszéd ablaknak nevezzük. Ezekben szöveges vagy numerikus adatokat, és bizonyos állapotokat jelző és beállító kapcsolókat találunk, melyeknek módosíthatjuk értékét, állapotát. A párbeszéd ablakból kétféle módon léphetünk ki: A beállításokat az OK gombbal hagyhatjuk jóvá. A Cancel gomb választása esetén nem hajtódnak végre a beállítások.

3.2. Szerkesztési terület

3.2.1. A szerkesztési terület, amely a képernyőnek azon – nagyobbik – része, amelyre a szöveget gépelhetjük, betölthetjük, átalakíthatjuk, azaz ahol dolgozhatunk a szövegen.

3.3. Állapotsor

3.3.1. Az állapotsor, ahol a kurzor állapotával, és a szerkesztendő szöveggel kapcsolatos egyéb információkat találunk.

4. Szövegbevitel

4.1. A szöveg bevitele többféle módon történhet:

4.1.1. Begépeljük a szöveget billentyűzettel

4.1.2. Egy régebben bevitt szöveget töltünk be háttértárról szerkesztésre

4.1.3. A szöveget papírról, lapolvasó (szkenner) segítségével visszük be

4.1.4. A szöveget elektronikus formában, számítógép hálózaton keresztül kapjuk

5. Szövegegységek

5.1. Karakter

5.1.1. Betűk, számok, írásjelek, a szóköz, grafikai- és vezérlőjelek számítanak karakternek a szövegszerkesztő programok szempontjából. Vezérlőjel többek között a tabulátor, sor vége és a lapdobás karakter is. Általában beállítható hogy a képernyőn minden karakter látszódjon, nyomtatásban azonban a vezérlőjelek nem jelennek meg.

5.2. Szó

5.2.1. Két szóköz közötti karakterekből áll. A szövegszerkesztő program szempontjából lényegtelen hogy számunkra jelentéssel bír-e.

5.3. Sor

5.3.1. Karakterekből álló szövegelem, melyet a margók határolnak. A margók határozzák meg a sor maximális hosszát.

5.4. Mondat

5.4.1. Olyan szövegegység, amellyel valamit kijelentünk, kérdezünk vagy kívánunk.

5.5. Bekezdés

5.5.1. A szöveg egy gondolatcsoportjának a többitől való elkülönítésére szolgáló módszer. A bekezdés első sora bentebb kezdődik, illetve üres sorokkal választjuk el a többi szövegtől.

5.6. Lap

5.6.1. Egy lapon megjelenítendő szöveg mennyiségét a margók szélessége, illetve a sorok száma határozza meg.

5.7. Fejezet

5.7.1. Egyéb elnevezése szakasz vagy szekció. A szöveg önálló formátumú nagyobb része, mely a tartalmi vagy formai tagolást szolgálja.

5.8. Blokk

5.8.1. A szövegszerkesztők egyik speciális szövegegysége, amelyet a felhasználó jelöl ki abból a célból, hogy annak minden karakterén egyszerre ugyanazt a szerkesztési műveletet elvégezze. Ezért nem állandó szövegegység. Terjedelme egyetlen karaktertől az egész dokumentumig terjedhet.

5.9. Élőfej

5.9.1. Olyan szövegegység, amelyet a szövegszerkesztő minden nyomtatásra kerülő lap tetején (élőfej) vagy alján (lábléc) automatikusan elhelyez, az alsó vagy felső margón kívül. Többek között fejezetcímek vagy lapszámozás megjelenítésére alkalmas.

5.10. Lábjegyzet

5.10.1. Egy-egy szó vagy fogalom magyarázatára szolgál, amit a szövegen kívül, a lap alján, vagy a fejezet, mű végén adunk meg. A szövegben jelzéssel,vagy sorszámmal utalunk a bővebb magyarázatra.