1. Források
1.1. Antalovits Miklós: Bevezetés az ergonómiába
1.1.1. Fogalmak
1.1.1.1. Ergonómia: az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása.
1.1.1.2. Ergonómia: az ember sajátosságainak kutatása a teljesítmény, az egészség, a komfortérzés, a biztonság optimalizálása céljából.
1.1.2. Célok
1.1.2.1. Az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása.
1.1.2.2. A hatékonyság növelése.
1.1.3. Személyiségek
1.1.3.1. A szakterület legtekintélyesebb tudósa: Alphonse Chapanis
1.1.4. Kettős arculat
1.1.4.1. Kutatás
1.1.4.2. Alkalmazás
1.1.5. Történet
1.1.5.1. Negyvenes évek: alapozás a haditechnikára
1.1.5.2. Ötvenes évek: hidegháború, űrkutatási versengés
1.1.5.3. Hatvanas évek: munkahelyi alkalmazás - rendszerergonómia
1.1.5.4. Hetvenes évek: termékergonómia
1.1.5.5. Nyolcvanas évek: komputerizáció - kognitív ergonómia, szoftverergonómia
1.1.6. Távlatok
1.1.6.1. A társadalmi-gazdasági szükségletekhez történő alkalmazkodás
1.1.6.2. A súlypont a termelési rendszerek ergonómiájáról áthelyeződik a termékergonómiára
1.1.6.2.1. A termék és a felhasználó kapcsolata (ember-termék interakció)
1.1.6.2.2. Termékfejlesztés
1.1.6.2.3. Termékelemzés: BIZTONSÁG - HATÉKONYSÁG - KOMFORT
1.1.6.3. Egyre jobban érvényesülnek a biztonsági és környezetvédelmi szempontok a munkahelyek és termékek kialakítása során.
1.1.6.4. A rétegigények fokozottabb figyelembe vétele
1.1.6.5. Felhasználói részvétel az ergonómiai tervezés folyamatában
1.1.6.6. Az információs technikák igényei
1.2. Izsó Lajos-Hercegfi Károly: Bevezetés az ergonómiába
1.2.1. EMBER-GÉP rendszer (EGR)
1.2.1.1. Emberi alrendszer
1.2.1.1.1. Motivációs és emocionális jellemzők
1.2.1.1.2. Kognitív jellemzők
1.2.1.1.3. Perceptuális jellemzők
1.2.1.1.4. Élettani jellemzők
1.2.1.1.5. Testméretek
1.2.1.2. Gépi alrendszer
1.2.1.2.1. Motivációs és emocionális követelmények
1.2.1.2.2. Kognitív követelmények
1.2.1.2.3. Perceptuális követelmények
1.2.1.2.4. Élettani követelmények
1.2.1.2.5. Eszközök méretei, távolságai
1.2.2. Ergonómiatörténet
1.2.2.1. 1940-es, 50-es évek
1.2.2.1.1. "Fogantyúk és skálák ergonómiája"
1.2.2.2. 1960-as évek
1.2.2.2.1. Rendszerergonómia
1.2.2.2.2. MTESZ Ergonómiai Szakosztály
1.2.2.2.3. Egyetemi oktatás, vezetőképzés
1.2.2.2.4. Ergonómiai laborok a nagyüzemekben
1.2.2.2.5. A munkapszichológiával való "szimbiózis"
1.2.2.2.6. Nemzetközi együttműködés - KGST I-37
1.2.2.2.7. Pszichológusok szakmai dominanciája - divatjelenség
1.2.2.2.8. "Ergonómia" folyóirat (KGM)
1.2.2.3. 1970-es évek
1.2.2.3.1. Termékergonómia
1.2.2.3.2. Magyarországon az ergonómia fellendülése
1.2.2.4. 1980-as évek
1.2.2.4.1. Kognitív ergonómia
1.2.2.4.2. Szoftverergonómia
1.2.2.4.3. Biztonsági és környezetvédelmi szempontok
1.2.3. A tervezés során figyelembe veendő emberi jellemzők
1.2.3.1. Antropometria
1.2.3.2. Az álló és ülő munkahelyek elrendezésének fiziológiai alapjai
1.2.3.3. A fizikai és a szellemi munka
1.2.3.4. Az érzékelés
1.2.3.5. Az észlelés
1.2.4. Környezeti tényezők
1.2.4.1. Világítás, zaj
1.2.4.2. Rezgés, klíma, levegőminőség, meteorológiai tényezők, szociális környezet
1.2.5. Ergonómia az irodában
1.2.5.1. Képernyős munkahelyek
1.2.5.2. Felhasználók az irodában
1.2.5.3. Az iroda jövője - kihívások
1.2.6. Szoftver-ergonómia
1.2.6.1. Használhatóság
1.2.6.2. Intelligens termékek ergonómiai fejlesztése
1.2.6.3. Speciális szoftvervizsgálati módszer: INTERFACE
1.2.6.4. Tervezési irányelvek
1.2.6.5. A számítógépes felhasználói felületek metaforái
1.2.7. Tervezés speciális felhasználói rétegek számára
1.2.7.1. Mi az, hogy speciális?
1.2.7.2. Kik ők?
1.2.7.3. Akadálymentesítés
1.2.7.4. Jogi háttér
1.2.8. Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése
1.2.8.1. Célja
1.2.8.2. Menete
1.2.8.3. Módszerek
1.2.8.4. Tapasztalatok
1.2.8.5. Kockázatelemzés
1.2.9. A biztonság emberi tényezői
1.2.9.1. Az emberi tényező szerepének megnövekedése
1.2.9.2. Szociotechnikai rendszermodell
1.2.9.3. Az emberi hibázás
1.2.9.4. Biztonsági kultúra
1.2.9.5. Eseményelemzés