1. 7. Nyelvi megformálás
1.1. Stílus
1.1.1. A fogalmazás stílusa lehetővé teszi a szakterületen kívüliek részére is a könnyű megértést.
1.2. Formai kivitelezés
1.2.1. A mű könnyű áttekinthetősége jól strukturáltságot, tagoltságot tükröz
1.2.2. A szöveges és az ábrákat megjelenítő részek aránya kedvez a megértésben
1.3. Dokumentáltság
1.3.1. Utalások a tanulmány teljes hosszanti keresztmetszetében, a Harvard típusú hivatkozásra jellemző módon
1.4. Az adatok prezentálása, részletezettsége, hitelessége
1.4.1. A fogalmi tisztázás többlépcsős, részletekbe menő
1.4.2. A jelen és a lehetséges jövő kapcsolatai a realitásnak megfelelően megfogalmazottak
1.4.3. A magyarországi helyzetkép külön fejezetet kap: SWOT-, valamint költség-hatszon-elemzés teszi érthetőbbé a jövőre vonatkozó hazai oktatásfejlesztési terveket
2. 6. Újszerűség, kreativitás
2.1. A kutatás keresi az e-learning újszerű alkalmazásának lehetőségeit
2.2. Ehhez megvizsgálja a tanulási stílusok beágyazhatóságát, valamint teret keres az info-kommunikációs eszközök oktatást fejlesztő alkalmazására
2.3. Kutatja az oktatás rendszerszintű átalakításának lehetőségeit
3. 5. Az elemzés megfelelősége
3.1. Szakszerűség
3.1.1. A kutatás az adatgyűjtésen felül megteremti az adatok feldolgozásának körülményeit
3.1.2. Előtérben állnak a múlt-jelen-jövő folyamatos összevetésével összeegyeztethető lehetőségek.
3.1.3. Az E-learning felnőttképzési megvalósításának SWOT-elemzése
3.2. Igényesség
3.2.1. Az írás a jól szervezett e-learning rendszerek karakterisztikus jellemzőinek a didaktikai tervezést, a modularitást és a rendszerszemléletet tartja
3.3. Az andragógia terminológiájának alkalmazása
3.3.1. A dokumentumban használt kifejezések tükrözik a felnőttek tanulását érintő dokumentumokban megszokott fogalmazás világát: lifelong learning, lifewide learning, didaktikai tervezés, modularitás, rendszerszemlélet, tutorok, formális oktatás, nem formális képzés, a felnőttoktatás fejlesztése, 25-64 éves népesség, tanulói igény, a tanulás új kultúrája, a vállalati dolgozók képzése, hátrányos helyzetű csoportok internet-hozzáférésének elősegítése stb.
4. 1. Témaválasztás
4.1. A témaválasztás indoklása
4.1.1. "...egy 1982-ben végzett Delphi-felmérés szakértői a kérdésre: Mikor válik a tanulásintézményesített keretei között általánossá a számítógép? azt a választ adták, hogy 2010-re. Arra a kérdésre pedig, hogy: Mikor válik az egyéni tanulás otthoni eszközeiben általánosan alkalmazottá a számítógép?, a válasz az volt, hogy SOHA."
4.1.2. 2006-ra időszerűvé vált megtudni, mennyire felkészült a magyar társadalom az IKT eszközrendszer által biztosított új tanulási és informálódási lehetőségek befogadására, azok kihasználására
4.2. A problémafelvetés időszerűsége
4.2.1. Az internet fejlődése, elterjedése, az IKT-eszközök használatának mindennapossá válása azt feltételezi, hogy a számítógépes tanulási lehetőségek egyfajta robbanása várható
4.3. A problémafelvetés társadalmi relevanciája
4.3.1. Költségvetési megtakarítás a hagyományos képzési formákhoz képest
4.3.2. A munkanélküliség csökkenése
4.3.3. Az átlagkeresetek emelkedése
4.3.4. Környezetterhelés csökkenése
4.4. A problémafelvetés elméleti és gyakorlati jelentősége
4.4.1. A Sulinet program által kitűzött célok el nem érésének üzenete, hogy további fejlesztésekre van szükség. Ugyanakkor a Sulinet közel mintegy 10 év alatt számos olyan tapasztalatot ad, amelyek hasznosíthatók lehetnek hasonló volumenű felnőttképzési modernizációs projekt megvalósításának elősegítésére
4.4.2. Egy régebbi, a Soros Alapítvány programjának példa értékűként történő elismerése az informatikai infrastruktúra megvalósításának terén
5. 4. Az empirikus rész kidolgozása
5.1. A cél és a hipotézisek koherenciája
5.1.1. Ajánlások megfogalmazása az e-learning stratégiák felnőttképzésbeli hasznosíthatóságában
5.2. A minta kiválasztása és bemutatása
5.2.1. Publikált adatok használata az IKT-eszközök felhasználásának kutatása területén
5.3. Az adatfelvétel és –feldolgozás metodikája
5.3.1. TÁRKI WIP 2001-2004-es adatfelvétele
5.3.2. A feltárt adatok másodelemzése, előrejelzés megtétele
5.4. A vizsgálat leírása
5.4.1. Az e-learning fogalmának újraértelmezése
5.4.2. A magyar társadalom IKT-felszereltségének vizsgálata
5.4.3. A Sulinet tanulmányozása
5.5. A hipotézisek igazolása
5.5.1. A vizsgálatok igazolták, hogy a Zárótanulmányban megfogalmazott javaslatok hasznosak lehetnek a felnőttképzésnek az egész életre kiterjedő tanulás nemzeti programjához igazodó átalakítása során
5.6. A következtetések és javaslatok megalapozottsága
5.6.1. A kutatók olyan e-learning-definíciót alkottak, amely megfelelőnek látszik arra, hogy a stratégia és a fejlesztési intézkedések szilárd elméleti bázisa legyen
5.7. Kitekintés, a kutatás hasznossága, alkalmazhatósága, esetleges további kutatások javaslata
5.7.1. A felméréssel jelentősen javítható a bevezetésre kerülő fejlesztési programok költség-haszon aránya
5.7.2. További fejlesztési programok tervezésére van szükség
6. 2. Cím és tartalom
6.1. A cím és a tartalom koherenciája
6.1.1. A kutatás elemzi az e-learning fogalom eddigi megközelítéseit, újraértelmezi azt, és vizsgálja az e-learning helyét az oktatás korszerűsítésének rendszerében
6.2. A beszámoló struktúrája
6.2.1. A címben megjelenő fogalmak tisztázásától lépésről-lépesre halad az adatgyűjtés, a feldolgozás és a javaslattétel felé
7. 3. Szakirodalmi megalapozottság
7.1. A szakirodalmi háttér bemutatása és elemzése
7.1.1. A források témái között szerepel az oktatás rendszerszintű tervezése, a számítógépes oktatás módszertanának története, a médián keresztüli tanulás, az internet oktatásban történő használata, a távoktatás didaktikai koncepciója, valamint annak vizsgálata, hogy az e-learning csupán média vagy tanulási módszer
7.2. A téma tudományos előzményeinek és környezetének elemző-értékelő bemutatása
7.2.1. A technika jövőorientáltságának felismerése, valamint a Sulinet program stratégiai, pedagógiai és kutatási deficitjeire történő rámutatás
7.3. A nemzetközi kontextus idegen nyelvű források alapján történő elemzése
7.3.1. EU-s dokumentumok elemzése
7.3.2. Német és angol nyelvű források + online: ERIC; Elsevier-Science Direct; SpringerLink; EBSCO Online
7.4. A felsorolt művek száma, relevanciája, a hivatkozások korrektsége, a jegyzék és az idézés formai megfelelősége
7.4.1. 45 különböző forrásra történik hivatkozás (ebből 6 saját mű), emellett webes hivatkozások - néhány, az irodalomjegyzékben feltüntetett szerzőre való hivatkozás nem található a szövegben