Atkinson, Hilgard, Smith, Nolen-Hoeksema, Fredrickson, Loftus: Pszichológia (2005)

Comienza Ya. Es Gratis
ó regístrate con tu dirección de correo electrónico
Rocket clouds
Atkinson, Hilgard, Smith, Nolen-Hoeksema, Fredrickson, Loftus: Pszichológia (2005) por Mind Map: Atkinson, Hilgard, Smith, Nolen-Hoeksema, Fredrickson, Loftus: Pszichológia (2005)

1. Borító

2. A pszichológia természete

2.1. A pszichológia témái

2.2. A pszichológia gyökerei

2.2.1. Öröklés-környezet vita

2.2.2. A tudományos pszichológia kezdetei

2.2.3. Strukturalizmus és funkcionalizmus

2.2.4. Behaviorizmus

2.2.5. Alaklélektan (Gestalt-pszichológia)

2.2.6. Pszichoanalízis

2.2.7. A XX. századi pszichológia újabb fejleményei

2.3. A pszichológia mai nézőpontjai

2.3.1. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Biológiai nézőpont

2.3.2. Behaviorista nézőpont

2.3.3. Kognitív nézőpont

2.3.4. Pszichoanalitikus nézőpont

2.3.5. Szubjektivista nézőpont

2.3.6. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: A pszichológiai és a biológiai nézőpontok közötti kapcsolatok

2.3.7. A pszichológia legfontosabb területei

2.4. Kutatási módszerek a pszichológiában

2.4.1. Hipotézisek megfogalmazása

2.4.2. Kísérletek

2.4.3. Korreláció

2.4.4. Megfigyelés

2.4.5. A szakirodalom áttekintése

2.4.6. A pszichológiai kutatás etikai kérdései

2.5. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: A XXI. század pszichológiája

2.6. AZ ÉREM KÉT OLDALA: A vérünkben van az önzés?

3. A pszichológia biológiai alapjai

3.1. Az idegrendszer építőköve, a neuron

3.1.1. Akciós potenciál

3.1.2. Szinaptikus átvitel

3.2. Neurotranszmitterek

3.3. Az idegrendszer szervezése

3.3.1. Az idegrendszer felosztása

3.3.2. Az agy szervezése

3.3.3. Központi mag

3.3.4. Limbikus rendszer

3.3.5. Nagyagy

3.3.6. Az élő agy képei

3.3.7. Aszimmetriák az agyban

3.3.8. Nyelv és agy

3.3.9. Vegetatív idegrendszer

3.4. A belső elválasztású mirigyek rendszere

3.5. Evolúció, gének, viselkedés

3.5.1. A viselkedés evolúciója

3.5.2. Kromoszómák és gének

3.5.3. A viselkedés genetikai vizsgálata

3.6. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Tényleg növeszthetünk új agyat?

3.7. Az ÉREM KÉT OLDALA: Biológiai vagy könyezeti tényezők felelősek-e az agresszív viselkedésért?

4. A pszichológiai fejlődés

4.1. Öröklés és környezet

4.1.1. A fejlődés szakaszai

4.2. Az újszölött képességei

4.2.1. Látás

4.2.2. Hallás

4.2.3. Ízlelés és szaglás

4.2.4. Tanulás és emlékezés

4.3. Kognitív fejlődés gyermekkorban

4.3.1. Piaget szakaszelmélete

4.3.2. Piaget elméletének értékelése

4.3.3. Piaget alternatívái

4.3.4. Elmeteória

4.3.5. Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

4.4. A személyiség és a társas kapcsolatok fejlődése

4.4.1. Temperamentum

4.4.2. Korai társas viselkedés

4.4.3. Kötődés

4.4.4. A szülők nevelési stílusa

4.4.5. Későbbi fejlődés

4.4.6. Az óvoda hatásai

4.4.7. Nemi identitás és nemhez igazodás

4.5. Serdülőkori fejlődés

4.6. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Veszélyeztetett csecsemők masszázsterápiája

4.7. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Valóban a szülő lenne gyermeke sorsának kovácsa?

5. Érzékelés

5.1. A különböző érzékleti modalitások jellemzői

5.1.1. Érzékéenység

5.1.2. Szignáldetekciós elmélet

5.1.3. Érzékszervi kódolás

5.2. Látás

5.2.1. Fény és látás

5.2.2. A látórendszer

5.2.3. Fényérzékelés

5.2.4. Mintalátás

5.2.5. Színlátás

5.3. Hallás

5.3.1. Hanghullámok

5.3.2. A hallórendszer

5.3.3. A hangerő érzékelése

5.3.4. A hangmagasság érzékelése

5.4. Egyéb érzékletek

5.4.1. Szaglás

5.4.2. Ízlelés

5.4.3. Nyomás- és hőérzékelés

5.4.4. Fájdalom

5.5. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Mesterséges fülek és szemek

5.6. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Használjunk-e opiátokat a krónikus fájdalom enyhítésére?

6. Észlelés

6.1. Mire jó az észlelés?

6.2. Figyelem

6.2.1. Szelektív figyelem

6.2.2. Hallás és figyelem

6.2.3. Figyelem, észlelés, emlékezet

6.3. Lokalizáció

6.3.1. A tárgyak elkülönítése

6.3.2. Távolságészlelés

6.3.3. Mozgásészlelés

6.4. Felismerés

6.4.1. Az összeillesztési probléma: figyelem előtti és figyelmi folyamatok

6.4.2. A tárgyak azonosítása

6.4.3. A felismerés későbbi szakaszai: hálózati modellek

6.4.4. A természetes tárgyak felismerése és a felülről lefelé irányuló folyamatok

6.4.5. A felismerés zavarai

6.5. Absztrakció

6.6. Perceptuális konstanciák

6.6.1. Élénkség- és színkonstancia

6.6.2. Alakkonstancia

6.6.3. Nagyságkonstancia

6.6.4. Illúziók

6.6.5. Minden szenzoros modalitásban léteznek konstanciák

6.7. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Minkamegosztás az agyban

6.7.1. A figyelem idegi alapjai

6.7.2. A látókéreg

6.7.3. Felismerés és lokalizáció

6.8. Perceptuális fejlődés

6.8.1. A csecsemők diszkriminációs képessségei

6.8.2. Szabályozott ingerfeltételek

6.9. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: A virtuális valóság csökkenti a fájdalmakat

6.10. AZ ÉREM KÉT OLDALA: A perceptuális fejlődés veleszületett vagy suociális tanulással elsajátított folyamat?

7. Tudat és tudatállapotok

7.1. A tudat jellemzői

7.1.1. A tudat

7.1.2. Tudatelőttes emlékek

7.1.3. A tudattalan

7.1.4. Automatikus készségek és disszociáció

7.2. Alvás és álom

7.2.1. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Az alvási szakaszok

7.2.2. Az alvás elmélete

7.2.3. Alvászavarok

7.2.4. Az álom

7.2.5. Álomelméletek

7.3. Meditáció

7.4. Hipnózis

7.4.1. Hipnózisindukció

7.4.2. Hipnotikus szuggesztiók

7.4.3. A rejtett megfigyelő

7.5. Pszichoaktív szerek

7.5.1. Depresszánsok

7.5.2. Opiátok

7.5.3. Stimulánsok

7.5.4. Hallucinogének

7.5.5. Cannabis

7.6. A pszi-jelenségek

7.6.1. Kísérleti bizonyítékok

7.6.2. Vita a bizonyítékokról

7.6.3. Anekdotikus bizonyítékok

7.7. A LEGJÚJABB KUTATÁSOK: A dohányzás géjne nyomában

7.8. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Létezik-e a Pszi-jelenség?

8. Tanulás és kondicionálás

8.1. A tanulás különböző megközelítései

8.2. Klasszikus kondicionálás

8.2.1. Pavlov kísérletei

8.2.2. A jelenség és alkalmazási területei

8.2.3. Bejósolhatóság és kognitív tényezők

8.2.4. Biológiai korlátok

8.3. Instrumentális kondicionálás

8.3.1. Az effektus törvénye

8.3.2. Skinner kísérletei

8.3.3. Jelenségek és alkalmazásaik

8.3.4. Averzív kondicionálás

8.3.5. Kontroll és kognitív tényezők

8.3.6. Biológiai korlátok

8.4. Konplex tanulás

8.4.1. Kognitív térképrk és absztrakt fogalmak

8.4.2. Belátásos tanulás

8.4.3. Előzetes vélekedések

8.5. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Tanulás és kondicionálás

8.5.1. Habituáció és szenzitizáció

8.5.2. Klasszikus kondicionálás

8.5.3. A tanulás sejtszintű alapjai

8.6. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Építsünk magunknak okosabb agyat!

8.7. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Hozzuk-e vagy szerezzük fóbiáinkat?

9. Emlékezés

9.1. Három alaptétel

9.1.1. Az emlékezet három szakasza

9.1.2. Háromféle emlékezeti tár

9.1.3. Különböző emléknyomok különböző jellegű információk számára

9.2. Szenzoros emlékezet

9.2.1. Sperling kírérletei: a részleges beszámolós kísérlet

9.2.2. A látványperzisztencia: az idői integrációs kísérlet

9.2.3. A részleges beszámoló, a látványprezisztencia és a kettőt integráló elmélet

9.3. Munkamemória

9.4. Kódolás

9.5. Tárolás

9.6. Előhívás

9.7. Munkamemória és gondolkodás

9.8. Az információ átvitele a munkamemóriából a hossszú távú emlékezetbe

9.9. A VISELKEDÉS ALAPJAI: Az agy munkamegosztása, valamint a munkamemória és a hosszú távú emlékezet

9.10. Hosszú távú emlékezet

9.10.1. Kódolás

9.10.2. Előhívás

9.10.3. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Felejtés - a tárolás során is vesznek el információk

9.10.4. A kódolás és az előhívás közötti kölcsönhatások

9.10.5. A felejtés érzelmi tényezői

9.11. Implicit emlékezet

9.11.1. Emlékezés és amnézia

9.11.2. Az emlékezeti rendszerek osztályozása

9.11.3. Az egészségesek implicit memóriája

9.12. Konstruktív emlékezet

9.12.1. Piaget gyerekkori története

9.12.2. Az emlékek bevésésének konstruktív folyamatai

9.12.3. Esemény utáni emlékezeti rekonstrukció

9.12.4. A konstruktív emlékezet és az igazságszolgáltatás

9.13. Az emlékezet fejlesztése

9.13.1. Tömbösítés és memóriaterjedelem

9.13.2. Képzelet és kódolás

9.13.3. Feldolgozás és kódolás

9.13.4. Kontextus és előhívás

9.13.5. Szervezés

9.13.6. Az előhívás gyakorlása

9.14. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Gyógynövénnyel az emlékezetzavarral szemben?

9.15. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Valódiak-e az elfojtott emlékek?

10. Gondolkodás és nyelv

10.1. Nyelv és kommunikáció

10.1.1. Nyelvi szintek

10.1.2. Nyelvi egységek és folymatok

10.1.3. A kontextus hatás a megértésre és a produkcióra

10.1.4. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: A nyelv

10.2. A nyelv fejlődése

10.2.1. Mit sajátítunk el?

10.2.2. A tanulás folyamata

10.2.3. Veleszületett tényezők

10.3. Fogalmak és kategorizáció: a gondolkodás építőkövei

10.3.1. A fogalmak funkciói

10.3.2. Prototípusok

10.3.3. Fogalmi hierarchiák

10.3.4. A különböző kategorizációs folyamatok

10.3.5. Fogalomelsajátítás

10.3.6. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Fogalmak és kategorizáció

10.4. Következtetések

10.4.1. Deduktív következtetés

10.4.2. Induktv következtetés

10.4.3. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: A következtetés

10.5. A képzeleti gondolkodás

10.5.1. Képzeleti műveletek

10.5.2. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: A képzelet

10.6. Amikor az eszünket használjuk: problémamegoldás

10.6.1. Problémamegoldási stratégiák

10.6.2. A probléma leképezése

10.6.3. Szakértők és kezdők

10.7. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: A döntéshozatal és az agy

10.8. AZ ÉREM KÉT OLDALA: A nyelv alakítja a gondolkodást, vagy a gondolkodás a nyelvet?

11. Alapvető motívumok

11.1. Jutalom és incentív motiváció

11.1.1. Drogfüggés és jutalom

11.2. Homeosztázis és késztetés

11.2.1. Hőmérséklet és homeosztázis

11.2.2. A szomjúság mint homeosztatikus motívum

11.3. Éhség

11.3.1. A homeosztázis és az incentív célok kölcsönhatásai

11.3.2. Az éhség élettani jelzései

11.3.3. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Az éhségjelzések agyi integrációja

11.3.4. Elhízás

11.3.5. Anorexia és bulimia

11.4. Nemek és szexualitás

11.4.1. Korai szexuális fejlődés

11.4.2. Hormonok és környezet

11.4.3. Felnőttkori szexualitás

11.4.4. Nemi orientáció

11.5. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Akarni és szeretni valamit

11.6. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Veleszületett vagy szociálisan meghatározott jelenség-e a nemi orientáció?

12. Érzelmek

12.1. Az érzelmek összetevői

12.2. Kognitív kiértékelés és érzelem

12.2.1. A kiértékelés felfedezése

12.2.2. A kiértékelés tartalma és dimenziói

12.2.3. Tudatos és tudattalan kiértékelés

12.2.4. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Agy és kiértékelés

12.3. Szubjektív élmények és érzelem

12.3.1. Gondolkodási és cselekvési tendenciák

12.3.2. Az érzések figyelemre és tanulásra gyakorolt hatása

12.3.3. Az érzések hatása az értékelésre és az ítéletalkotásra

12.4. Fiziológiai változások és érzelem

12.4.1. Az érzelmek intenzitása

12.4.2. Az érzelmek megkülönböztetése

12.5. Mimika és érzelem

12.5.1. Az érzelmek mimikai kommunikálása

12.5.2. A mimikai visszacsatolás hipotézise

12.6. Az érzelmekre adott válaszok: érzelemszabályozás

12.7. Érzelmek, nemek, kultúrák

12.7.1. Nemi különbségek

12.7.2. Kulturális különbségek

12.8. Agresszió

12.8.1. Az agresszió mint késztetés (drive)

12.8.2. Az agresszió mint tanult válasz

12.8.3. Az agresszió kifejezése és a katarzis

12.9. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Apozitív érzelmek jótékony hatása

12.10. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Milyen az érzelmek felépítése és szerkezete?

13. Az intelligencia

13.1. Az intellektuális képességek mérése

13.1.1. Megbízhatóság

13.1.2. Érvényesség

13.1.3. Az első intelligenciatesztek

13.1.4. A Stanford-Binet intelligenciaskála

13.1.5. A Wechsler-féle intelligenciateszt

13.1.6. Csoportos képességvizsgáló tesztek

13.1.7. A faktoriális megközelítés

13.1.8. Kulturális megfontolások

13.2. Az intelligencia mai elméletei

13.2.1. Gardner többrétű intelligenciaelmélete

13.2.2. Anderson intelligencia- és kognitív fejlődés-elmélete

13.2.3. Sternberg háromrétű elmélete

13.2.4. Ceci Bioökológiai elmélete

13.2.5. Az intelligenciaelméletek összehasonlítása

13.2.6. Az intelligencia kultúrközi megítélése

13.3. Genetika és intelligencia

13.3.1. Örökletesség

13.4. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Érzelmi intelligencia

13.5. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Valóban a képességeket tükrözik-e az intelligenciatesztek?

14. A személyiség

14.1. A személyiség mérése

14.1.1. Szemlyiség-kérdőívek

14.2. Pszichoanalitikus megközelítés

14.2.1. A személyiség szerkezete

14.2.2. A személyiség dinamikája

14.2.3. A személyiség fejlődése

14.2.4. Freud elméletének módosításai

14.2.5. Projektív tesztek

14.2.6. A projektív tesztek problémája

14.2.7. A pszichoanalitikus emberkép

14.2.8. A pszichoanalitikus megközelítés értékelése

14.3. Behaviorista megközelítés

14.3.1. Szociális tanulás és kondicionálás

14.3.2. A behaviorista emberkép

14.3.3. A behaviorista megközelítés értékelése

14.4. Kogniív megközelítés

14.4.1. Szociális tanuláselmélet

14.4.2. Kelly elméle a személyes konstruktumokról

14.4.3. Énsémák

14.4.4. A kognityv megközelítés értékelése

14.5. Humanisztikus megközelítés

14.5.1. Carl Rogers

14.5.2. Abraham Maslow

14.5.3. A humanisztikus emberkép

14.5.4. A humanisztikus megközelítés értékelése

14.6. Evolúciós megközelítés

14.6.1. Az evolúciós emberkép

14.6.2. Az evolúciós megközelítés értékelése

14.7. A személyiség genetikája

14.7.1. A személyiség és a környezet közti kölcsönhatás

14.8. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Egyetlen pirula a személyiség ára?

14.9. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Számít-e még Freud a pszichológiában?

15. Stressz és egészség

15.1. A stresszesemények jellemzői

15.1.1. Traumatikus események

15.1.2. Befolyásolhatóság

15.1.3. Bejósolhatóság

15.1.4. Az életkörülmények változása

15.1.5. Belső konfliktusok

15.2. Pszichés stressszválaszok

15.2.1. Szorongás

15.2.2. Harag és agresszió

15.2.3. Fásultság és depresszió

15.2.4. Kognitív károsodások

15.3. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Fiziológiai stresszválaszok

15.3.1. Az "üss vagy fuss" válasz

15.3.2. A poszttraumás stresszzavar fiziológiája

15.3.3. Hogyan befolyásolja a stressz az egészséget

15.4. Stresszválasz és pszichés tényezők

15.4.1. Pszichoanalitikus elmélet

15.4.2. Behaviorista elmélet

15.4.3. Kognitív elmélet

15.4.4. Az A típusú személyiség

15.5. Megküzdési készségek

15.5.1. Problémaközpontú megküzdés

15.5.2. Érzelemközpontú megküzdés

15.6. Stressszkezelés

15.6.1. Viselkedéses eljárások

15.6.2. Kognitív eljárások

15.6.3. Az A típusú viselkedés módosítása

15.7. Stressszkezelés

15.8. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Segíti-e a vallás az egészség megőrzését?

15.9. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Káros-e a határtalam optimizmmus?

16. Pszichés rendellenességek

16.1. Az abnormalitás meghatározása

16.1.1. A kultirális normáktól való eltérés

16.1.2. A statisztikai normáktól való eltérés

16.1.3. A maladaptív, rosszul alkalmazkodó viselkedés

16.1.4. Személyes distressz

16.1.5. Mi a normalitás?

16.1.6. Az abnormális, rendellenes viselkedések osztályozása

16.1.7. A mentális zavarok különböző megközelítései

16.2. Szorongásos zavarok

16.2.1. Pánikzavarok

16.2.2. A pánikzavar és az agorafóbia értelmezése

16.2.3. Fóbiák

16.2.4. A fóbiák értelmezése

16.2.5. Kényszeres zavarok

16.2.6. A kényszeres zavarok értelmezése

16.3. Hangulatzavarok

16.3.1. Depresszió

16.3.2. Bipoláris zavar

16.3.3. A hangulatzavarok értelmezése

16.4. Skizofrénnia

16.4.1. A skizofrénia jellemzői

16.4.2. Mozgásos tünetek és a valóságtól való elszigetelődés

16.4.3. A skizofrénia súlyossága és a kultúra

16.4.4. A skizofrénia értelmezése

16.5. Személyiségzavarok

16.5.1. Antiszociális személyiség

16.5.2. Az antiszociális személyiségzavar értelmezése

16.5.3. Borderline személyiségzavar

16.5.4. A borderline személyiségzavar értelmezése

16.6. Disszociatív identitászavar

16.7. A beszámíthatatlanság mint jogi kibúvó

16.8. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Az öngyilkosság biológiája

16.9. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Túldiagnosztizálják-e a figyelemhiányos hiperaktivitást?

17. Terápiás módszerek

17.1. Történei háttér

17.1.1. Az első tébolydák

17.1.2. Mai terápiás lehetőségek

17.1.3. A betegekkel foglalkó szakemberek

17.2. Pszichoterápiás módszerek

17.2.1. Pszichodinamikus terápiák

17.2.2. Viselkedésterápiák

17.2.3. Kognitív videlkedésterápiák

17.2.4. Humanisztikus terápiák

17.2.5. Szociokulturális szemléletű terápiák

17.2.6. Eklektikus megközelítés

17.2.7. Gyermekek kezelésének sajátosságai

17.2.8. A pszichoterápia hatékonysága

17.2.9. A pszichoterápiák közös vonásai

17.2.10. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Biológiai terápiák

17.2.11. Gyógyszeres kezelés

17.2.12. Elektrokonvulzív terápia

17.2.13. Biológiai és pszichológiai terápiák együttes alkalmazása

17.3. A kultúra és a nem pszichoterápiára gyakorolt hatásai

17.4. A mentális egészség karbantartása

17.5. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Lehet-e közönséges gyógynövényekkel hatni a mentális zavarokra?

17.6. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Hatékony-e az Anonim Alkuholisták Kubja az alkoholizmus elleni küzdelemben?

18. Társas befolyásolás

18.1. Mások jelenléte

18.1.1. Társas serkentés és társas gátlás

18.1.2. Egyéniségvesztés a csoportban

18.1.3. Szemtanúhatás

18.2. Engedelmesség és ellenállás

18.2.1. Alkalmazkodás a többséghez

18.2.2. A kisebbségek befolyása

18.2.3. Engedelmeskedés a tekintélynek

18.3. Internalizáció

18.3.1. Önigazolás

18.3.2. Referenciacsoportok és azonosulás

18.4. Csoportközi interakciók

18.4.1. Intézményes normák

18.4.2. Kollektív döntéshozatal

18.5. Még egyszer a látszólag megmagyarázhatatlan dolgok pszichológiájáról

18.6. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: A csoportos ignorancia esete a részeges diákokkal

18.7. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Szeressük-e a pozitív diszkriminációt?

19. Társas megismerés

19.1. Benyomásformálás

19.2. Attitűdök

19.3. Személyközi vonzalom

19.4. Összegzés: A társas megismerés két modellje

19.5. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Megismerés és kultúra

19.6. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Evolúciós vagy társas eredetűek-e a párválasztásban megmutatkozó nemi különbségek?