1. 1. Másképpen szólva - avagy különböző világainkról
1.1. Mind a férfiak, mind a nők sajátos módon érzékenyek az életükbe való "betolakodásra": - a férfiak egyfajta hierarchikus rendszerben gondolkodva, a pozíció megtartásával törődnek - a nők a kapcsolatok hálózatrendszerét óvják
1.2. Bensőséges viszony és függetlenség
1.2.1. A döntések megbeszélésének szükségessége: - a nők jobban szeretik a döntéseket közösen meghozni - a férfiak inkább hajlamosak önállóan dönteni
1.3. Aszimmetriák
1.3.1. - Egy bensőséges kapcsolat fontos jellemzője: a szimmetria: a felek egyformák, és egymáshoz egyformán közel állónak érzik magukat - A státusz kérdésében az aszimmetria a meghatározó: a résztvevők a ranglétra különböző fokain helyezkednek el
1.3.2. - Együttérzés = lekicsinylés? - "Ha valakit csodálsz, nem érezhetsz együtt vele"
1.3.3. Egy kapcsolatban a szimmetria teremti meg a közösséget
1.4. A segítségnyújtás kettős értelmezése
1.4.1. - A segítségnyújtás magában hordoz egy konkrét, ugyanakkor egy rejtett üzenetet is - A segítségnyújtás felajánlása a "segítőt" a másik személy fölé helyezi
1.5. Keretek és szerepek
1.5.1. - A rejtett üzenetek keretet (előzetes viszonyítási alapot) hoznak létre, s tudatják velünk, hogyan kell értelmeznünk a másik mondandóját - Leszólás = magasabb pozícióba helyeződés
1.6. Modern lovagiasság
1.6.1. - A nők általában megköszönik az udvariasságot, a férfiak gyakran elutasítják - ezzel megőrzik függetlenségüket - Státuszkülönbség: az ajtóban a férfi által előre engedett nő nem saját jogán, hanem engedéllyel haladhat tovább
1.7. A védelmező szerep
1.7.1. - Hagyományos elképzelés szerint a férfiak a nők védelmezői - Ha a nő védelmez, azt anyai védelmezésként értelmezhetjük - Egy védelmező mozdulat esetében az oltalmazó domináns, az oltalmazott alárendelt szerepbe kerül
1.8. Különböző utakon egy cél felé
1.8.1. Akaratunk érvényesítése másokon: - alapozás a státusztra (saját magasabb pozícióra utalás vagy alacsonyabb pozícióba helyezkedés) - alapozás a kapcsolatra (az "egy csapatba tartozás" hangsúlyozása)
1.9. Ki a megtévesztő?
1.9.1. - Azok számára, akik az emberi kapcsolatokat hierarchikusnak tartják, a kapcsolatok kihasználása átverésnek tűnik - Akik a kapcsolatok ápolására építenek, a státuszkülönbségek meglovaglását tisztességtelennek tartják
1.10. Másképpen értjük vagy félreértjük?
1.10.1. A férfiak és a nők ugyanazt a cselekedetet gyakran ellentétesen értelmezik
1.11. Szabadságra törekedve
1.11.1. A kapcsolatokban a központi szerepet játssza: - férfiaknál inkább a szabadság és a függetlenség iránti vágy - a kölcsönös függés és közelség
1.12. A férfi-női párbeszéd mint kultúrák közti kommunikáció
1.12.1. - Nők: a kapcsolatok és a bensőségesség nyelvén értenek és szólnak - Férfiak: a státusz és függetlenség nyelvét használják - Eltérő dialektusok helyett eltérő "nemi lektusokról" (genderlect) van szó
1.13. A kezdetektől fogva
1.13.1. - A lányok és a fiúk más verbális világban válnak felnőtté: máshogy beszélnek velük, másféle beszédet várnak el tőlük - Nemcsak a szülőktől, hanem a társaiktól is tanulják a beszédet, a társalgást - A fiúk általában, hierarchikusan szerveződött, nagyobb csoportban játszanak (szabályrendszer, viták - vannak győztesek és vesztesek) - A lányok kisebb csoportokban vagy kettesével játszanak (bensőségesség - nincsenek győztesek és vesztesek) - A nemek beszédmódja közti különbségek már három éves korban megfigyelhetők
1.13.2. A fiúk és lányok egyaránt szeretik érvényesíteni akaratukat, de másképp: - a fiúknál fő értékteremtő a státusz: parancsok kiadása, mások engedelmességre kényszerítése - a lányok fő értékmérője a bensőségesség
1.14. A lényeg a megértés
1.14.1. Párbeszéd nők és férfiak között = kultúraközi kommunikáció: - mindkét beszédforma helytálló, de a különbségekből félreértések származhatnak - nem mondhatjuk ki, hogy valakinek nincs igaza - nem hibáztathatjuk egyik felet sem
2. 2. Aszimmetriák: amikor a nők és a férfiak elbeszélnek egymás mellett
2.1. A férfiak, ha felfedezik, hogy női partnerüknek problémája van - valami tanáccsal igyekeznek megoldani a problémát - nem törekednek arra, hogy támogatásukról biztosítsák párjukat
2.2. "Az én gondom, nem a tiéd"
2.2.1. - A nőket zavarja, hogy a férfiak nem osztják meg velük hasonló gondjaikat - A férfiakat inkább az zavarja, hogy a nők megteszik ezt
2.3. "Majd én rendbe hozom helyetted"
2.3.1. - A nőknek rosszul esik, hogy a férfiak a problémáikra megoldási javaslatokkal felelnek - A férfiak kihívásnak veszik, hogy megoldják a másik panaszát - A férfiak sérelmezik, hogy a nők nem hajlandóak tenni a problémáik megoldása érekében - A férfiaknak sértő, ha a nők visszautasítják segítségnyújtásukat, nem fogadják meg tanácsaikat
2.3.2. - A kölcsönös megértés szimmetrikus viszonyt feltételez - A tanácsadás viszont aszimmetrikus; a tanácsadót felsőbberndűnek tünteti fel
2.4. Párhuzamos ösvények
2.4.1. Nők és férfiak egyaránt elégedetlenek azzal, ahogy a másik nem panaszkodik, valamint ahogy a panaszra reagál: - értelmezéseik a saját rendszerükön alapulnak - de egy másik rendszerben alkalmazzák
2.5. Baj-társak
2.5.1. Nők között a panaszkodás - egymás érzéseinek megerősítését szolgálja - megteremti a közösségi érzést
2.5.2. Amikor a nők a férfiak beszédstratégiáival szembesülnek, a saját társalgási szabályaik szerint bírálják ez azokat
2.5.3. Amikor a férfiak témát váltanak, a nők azt gondolják: - ezzel az együttérzés, a bensőségesség hiányáról tesznek tanúbizonyságot - azzal, hogy nem érdeklődnek a részletek iránt, nem tartják tiszteletben a másik függetlenségét
2.6. Egy másfajta szimmetria
2.6.1. A fiúk egymás kijelentéseire aszimmetrikus viszonyt tükröznek - mindegyikük elveti a másik problémáit - a beszélgetés egészéből azonban szimmetrikus viszony olvasható ki
2.6.2. - A nők gyakran csalódnak a férfiak válaszaiban, amikor megpróbálnak a gondjaikról beszélni velük - A férfiak is gyakran csalódottak, mert a nők neheztelnek rájuk, akiért nem úgy válaszoltak, ahogy kellett volna - Amikor a férfiak és a nők beszélgetnek egymással, mindegyikük másfajta választ vár.
2.7. "Én nem fogom megkérdezni!"
2.7.1. A férfiak nem szívesen kérnek információt idegenektől, a nők igen: - az információra való rászorultság a státuszkülönbség üzenetét közvetíti - különösen nőktől nem fogadnak el szívesen segítséget a férfiak
2.8. "Megjavítom, ha addig élek is!"
2.8.1. Sok nő nemhogy szívesen kér segítséget, - egyenesen kötelességének érzi ezt - szívesen mutat hálát érte
2.8.2. A férfiak közül sokan kötelességüknek érzik, hogy ilyen helyzetekben segítsenek
2.9. "Segítek, ha addig élsz is!"
2.9.1. - Sok férfi túl gyorsan, túl sok szakkifejezéssel magyarázza el a műszaki dolgok használatát - Ez a nők részére megnehezíti a megértést. - A nők több türelemmel, figyelemmel nyújtanak segítséget műszaki kérdésekben
2.10. "Bízz bennem!"
2.10.1. Sok férfi önérzetét mélyen sérti, a műszaki kérdésekben a nők nem bíznak meg bennük.
2.11. "Legyél szeretetre méltó!"
2.11.1. A dicséret aszimmetrikus viszonyt tükröz: a beszélő magasabb pozícióba kerül
2.12. Kettős indítékok
2.12.1. A segítségnyújtás kettős indítéka: - a másik problémájának megoldása - a törődés kifejezése
2.12.2. A törődést a nők közvetlenül fejezik ki, a férfiak valami más tettükkel összehangolva.
2.13. Kilátás egy másik csúcsról
2.13.1. A megoldására való késztetés sokszor erősebb, mint maga a tett (még akkor is, ha a tettel "több kárt okozunk, mint hasznot")
3. 3. "Rakd már le azt az újságot, és figyelj rám!"
3.1. Amikor egy nyilvános előadást a hallgatóság kérdései követnek, vagy egy beszélgetős műsorban elérkezik a betelefonálások ideje, az első kérdést majdnem mindig férfi teszi fel
3.2. Kapcsolatépítés vagy kiselőadás?
3.2.1. Kik beszélnek többet, a nők vagy a férfiak? - Kik a viszonyokat ápoló beszédben? - Kik a beszámoló jellegű beszédben?
3.2.2. A legtöbb nő számára a társalgás a kapcsolatépítés eszköze: - a hangsúly a hasonlóságok és az egyező tapasztalatok feltárásán van
3.2.3. A legtöbb férfi számára a beszéd - a figyelem felkeltésére és megtartására irányul - eszköz a függetlenség kivívására és fenntartására - a tudás és szakértelem bizonyításával valósul meg
3.3. Privát beszéd: a beszédes nő és a hallgatag férfi
3.3.1. - A nők munka után hazaérkezve, alig várják, hogy elmondják, mi történt velük - A férfiak szűkszavúak a napi történéseket illetően.
3.3.2. A nőknek csalódást okoz a férfiak otthoni hallgatása
3.3.3. A gondot valójában az alkalmazott társalgási forma okozza: - a nők és a férfiak beszédmódja ezekben az esetekben is eltérő - ennek a problémának a megbeszélése a legjobb szándék ellenére is csak ront a helyzeten
3.4. A legjobb barát
3.4.1. - Egy kislány társadalmi életének középpontja a legjobb barátnője - A felnőtt nők számára a beszélgetés a barátság a barátság fenntartásának záloga
3.4.2. Kik a legjobb barátaid? - Nők válasza: olyan más nők, akikkel rendszeresen beszélgetnek - Férfiak válasza: a felesége vagy olyan férfiak, akikekkel közösen tevékenykednek
3.5. "Beszélj velem!"
3.5.1. Mi végre van a beszéd? - Férfiak válasza: az információ átadásának az eszköze - Nők válasza: a beszéd interakció, mely által kötődést alakíthat ki
3.6. Mit kezdjünk a kétségekkel?
3.6.1. A gondolatok kimondásának kérdése különösen fontossá válik, ha - a kapcsolatot érintő negatív érzésekről van szó - kétségek merülnek fel
3.6.2. Az elégedetlenségek és a kétségek kifejezésének/elrejtésének eltérő megítélése jelzi: - mennyire vannak tudatában az emberek szavaik másokra gyakorolt hatásának mértékével - előfordulhat, hogy a hallgatás okoz megbántást
3.7. Alkalmazkodás
3.7.1. Ha egy nő ráeszmél arra, hogy a férfiak és nők feltevései különbözőek a beszéd szerepéről a kapcsolatokban, a férfiak nem velük való törödését - nem fogja visszautasításként értelmezni - nem fogja kapcsolatuk kudarcának tartani
3.8. Az otthonlét öröme
3.8.1. Mitől öröm otthon lenni? - Férfiak válasza: nem kell a rátermettségüket bizonyítaniuk, a beszéd itt nem követelmény - Nők válasza: szabadon beszélhetnek bármiről, nem kell félni attól, mások hogyan ítélik meg szavaikat
3.9. Nyilvános beszéd: a beszédes férfi és a hallgatag nő
3.9.1. - A férfiak általában szívesebben ragadják magukhoz a beszéd segítségével a figyelmet, mint a hölgyek - Ez a lényegi különbség áll a beszámoló, illetve a viszonyokat ápoló beszéd közötti megkülönböztetés hátterében is
3.10. Privát beszámoló
3.10.1. A legtöbb nőről kevésbé tételezhető fel, mint a férfiakról - hogy viccet mesélne (különösen, ha ott férfiak is jelen vannak)
3.10.2. Fentiek miatt a férfiaknak az a benyomása támad, hogy a nők egyáltalán nem humorizálnak
3.10.3. Az iskolákban "az osztály bohóca" szinte mindig fiú
3.11. A kapcsolatokra koncentráló beszéd nyilvános helyzetekben
3.11.1. A nők hajlandósága ara, hogy beszédükben elvont érvelés helyett inkább személyes példákat használjanak, annak tudatában válik érthetővé, hogy "alapértelmezésben" mint privát beszédet használják a nyelvet
3.12. A csapat nevében
3.12.1. Bizonyos értelemben véve a legtöbb nő "zárt ajtók mögött" érzi magát, ha nincs férfi a közelben
3.12.2. Mikor férfiak is jelen vannak, a legtöbb nő "reflektorfénybe" kerül, s úgy érzi, jobban kell vigyáznia viselkedésére
3.12.3. Ha utóbbi esetben a nőre saját férjének jelenléte volt hatással: - vagy a férj jelenléte megfélemlítette, elhallgattatta - vagy úgy érezte, hogy egy csapatot alkotnak, s a csapat már túl sok időt sajátítana ki, ha ő is felszólal
3.13. Hogyan kerülhető el egymás hibáztatása?
3.13.1. A másik nem beszédmódjának megértésével: - csak azért, mert éppen a férfiak viszik a szót, nem feltétlenül akarják meggátolni a nőket a beszédben - a nő felkérés nélkül is megszólalhat - a férfi is megértheti, hogy a nő nem szólal fel ugyanannyira szabadon, mint ő
4. 4. A pletyka
4.1. A pletyka nem mindig romboló hatású: - döntő jelentőségű lehet a meghittség megteremtésében - antropológiai jelentősséggel bírhat
4.2. A fecsegés a barátság összetartója
4.2.1. Az élet eseményeinek megosztása másokkal hozzátartozik a lányok/nők barátságához
4.2.2. A titkok elmondása nem csupán jele lehet a barátságbak, hanem megalapozhatja azt, - ha a másik reményeinknek megfelelően reagál
4.2.3. - A nők saját életük eseményeit szeretik megosztani barátaikkal - Ezek a részletek pletykává válnak, amikor a barát továbbadja őket valaki másnak - Sok nő úgy érzi, nemcsak joga, kötelessége is tájékoztatni barátait a történtekről
4.2.4. Minthogy a legtöbb nő számára a közös titkok lényegi részét képezik a barátságnak, ezért nehézséget okoz számukra, ha nincs olyan titkuk, amit elmondhatnának a másiknak
4.3. A siránkozás mint a kapcsolatépítés eszköze
4.3.1. A siratás nép rituáléi a modern amerikai és európai nőknek azzal a kevésbé szertartásos, de ugyanannyira elterjedt rituáléival, amikor azért jönnek össze, hogy a gondjaikról-bajaikról beszéljenek
4.3.2. A férfiak közül sokan nem osztják meg senkivel problémáikat, de ha teszik is, nőnemű barátaikhoz fordulnak velük
4.4. A jelentéktelen dolgokról szóló beszéd jelentős cél szolgálatában
4.4.1. Cél: a közvetlenség érzésének fenntartása
4.5. Amikor a pletyka bajt okoz
4.5.1. Sok tekintetben a nyilvános felől egyre inkább a a privát beszéd irányába tolódik el a társadalom érdeklődése: - a közszférában is egyre több a pletykaszerű megnyilvánulás - a TV-műsorok stílusa egyre kötetlenebb - gyakran válnak szükségessé nyilvános bocsánatkérések
4.6. A pletykával járó előnyök
4.6.1. Ha valakivel egy éppen ott nem tartózkodóról beszélünk, ez az összhang megteremtésének egyik formája: - amikor megegyezik a véleményünk, erősítjük egymásban a közösen vallott értékek érvényességét
4.7. A pletyka mint társadalmi szabályozóerő
4.7.1. Mit szólnának a többiek, ha magatartásunk szóbeszéd tárgyává válna? - Miközben azon morfondírozunk, mit tegyünk, elképzeljük a lehetséges reakciókat, s ezek befolyásolják döntésünket
4.8. Hadd tudják meg!
4.8.1. A titkok elbeszélésekor egymással ellentétes motivációk léphetnek fel: - mindenki igényli mások szeretetét és megbecsülését - a titkok a gyengeségeikre is rávilágíthatnak
4.9. A hír mint pletyka
4.9.1. - A férfiak az aktuális hírekről cserélnek eszmét: ezzel nem érintenek közvetlenül személyeket - A nők a közös ismerősök életéről beszélgetnek: ezzel sebezhetővé teszik a beszélgetőpartnereket
4.10. A részletek ereje
4.10.1. A hír mint információ manapság kibővül olyan extra információkkal, melyek túlmutatnak a téma tárgyilagos említésén, s ezzel - bevonja a befogadót a részletekbe - a befogadó részesévé válik valami plusz élménynek
4.11. Az összetartozás öröme
4.11.1. A mindennapi történetekről szóló társalgásban a részletek lehetnek - bántóak, lekicsinylőek - a kötődés és a törődés üzenetének hordozói
4.12. Hagyjuk a részleteket!
4.12.1. Nyomasztó lehet a részletek szűnni nem akaró áradata
4.12.2. Ha a részletek utáni érdeklődés a bensőségesség jele, egy nő helyteleníteni fogja az ilyen jellegű érdeklődést, ha olyasvalakitől jön, akivel nem akar bizalmas viszonyt kialakítani.
4.13. Munka és pletyka
4.13.1. A nők gyakran több időt töltenek el a munkára szánt időből személyes beszélgetéssel, mint a konkrét feladatvégzéssel. Az ilyen beszélgetések - erősítik az összetartozás érzését - hozzájárulnak ahhoz, hogy a női beosztottak nagyobb örömmel végezzék munkájukat - elősegítik a jó munkakapcsolatok megalapozását - azt eredményezhetik, hogy nők hatékonyabbak lesznek a cég ügyeinek intézésében
4.14. Szólni vagy megszólni
4.14.1. A beszéd, attól függően, hogyan fogalmazunk, alkalmas arra, hogy - eltávolítsa a beszélőket a közlésükben szereplő személyektől - közelebb hozza egymáshoz az embereket
4.14.2. A rosszindulatú pletyka - a kialakult hatalmi különbségek kiegyenlítését szolgálja - egyenlőséget hoz a másokat kibeszélők közt
4.15. Ha a nők és a férfiak saját szavaikat használják
4.15.1. - A férfiaknak és a nőknek egyaránt meg kell próbálniuk a másikat saját szempontjaik szerint megérteni - Nem szabad az egyik csoport mércéjét alkalmazni a másik megnyilvánulásaira - A nők és a férfiak egyaránt nyernek azzal, ha megtanulják a másik csoport tagjai által gyakrabban használt stratégiákat - A férfiaknak el kellene fogadniuk, hogy sok nő a bizalmas részletet megosztását a bensőségesség nélkülözhetetlen részének tekinti - A nőknek tudomásul kellene venniük, hogy sok férfi nem osztja az utóbbi nézetet - A kölcsönös elfogadás legalább annak fájdalmától megóv, hogy "nem jól csinálod" - holott csak a magad elképzelési szerint cselekszel.
5. 5. "Majd én elmagyarázom neked!" Az előadó és hallgatósága
5.1. - A férfiaknak oly sok helyzetben van terjedelmes magyarázatot igénylő közlendőjük a nők számára - Olyan kevésszer fordul ez elő megfordítva - A nők és férfiak ezúttal is egy aszimmetrikus helyzetben találják magukat. - A nők hajlamosak tudásukat kisebbnek mutatni, mivel a kapcsolataik megerősítésére törekednek
5.2. Először én, aztán én
5.2.1. Gyakori stílus a férfiaknál, hogy ha egy nő felvet egy beszédtémát - gyakran kiselőadásba kezdenek a témáról - megpróbálják tesztelni a nőt, hátha valamilyen mulasztáson érik - gyorsan valami olyan tárgyra terelik a szót, amiben járatosabbak
5.2.2. Gyakori stílus a nőknél, hogy ha egy nő felvet egy beszédtémát - kérdezősködni kezdenek róla - saját élményeiket hozzák fel, hogy alátámasszák az említetteket
5.3. Ha tudsz valamit, hirdesd fennen vagy rejtsd el mélyen!
5.3.1. A nők számára a hozzáértés még nem biztosítja a figyelmet, ha a beszélgetőpartnerük férfi
5.3.2. A nem vagy a szakértelem határozza meg, hogy ki fog domináns módon viselkedni (irányítani, félbeszakítani)? - a jártassággal rendelkezők többet beszélnek a többieknél - a férfi "szakértők" női "kollégáiknál" is többet beszélnek - a jártassággal nem rendelkező több időt tölt azzal, hogy helyeseljen és támogassa partnerét ("ha a szakértő férfi") - női "szakértő" esetén a nők sokkal inkább tanúsítanak támogató magatartáást
5.3.3. A nők gyakran úgy viselkednek, mintha a jártasság valami takargatni való dolog lenne
5.4. Egy apró különbség
5.4.1. A magasan képzett, kiemelkedően intelligens fiatal hölgyek a beszélgetések során - nem maradnak alul férfi kortársaikkal szemben - ebben az esetben a lányok többet beszélnek, mint a fiúk - bár a több beszéddel nem bizonyulnak meggyőzőbbnek
5.4.2. A fenti esetben a két nem beszédmódja különbözik: - a témákat általában a fiúk vetik fel - a lányok erre reagálnak, hangot adva egyetértésüknek vagy ellenvetéseiknek
5.4.3. Testbeszéd: - a fiúk kinyújtott lábbal ülnek - a lányok összehúzzák magukat
5.5. Eltérő, avagy téves értelmezések
5.5.1. A férfiak a nőknél általában - szívesebben informálnak másokat - mondják el véleményüket - próbálják meg egy társaságban az igazukat a többiekkel elfogadtatni
5.5.2. A nők a férfiaknál szívesebben támogatják - helyeselve, bátorítva - a többieket beszélgetés közben
5.6. Figyel rám valaki?
5.6.1. A nőknek - akármilyen jól és értelmesen tudják is kifejezni magukat - nehezebb a figyelem középpontjába kerülniük, mivel a férfiak általában a nőknél szívesebben beszélnek sok ember előtt, és a már kialakult norma alapján a legtöbb ember a férfiaktól várja el a figyelem megragadását, nem pedig a nőktől
5.7. Láthatatlanul felnőni
5.7.1. - A fiúk a családban megtanulják, hogyan kell megragadni a figyelmet - A lányok a hallgatást tanulják meg
5.8. A hallgató mint alárendelt szereplő
5.8.1. - Az információátadás aktusa az egyéneket magasabb pozícióba sodorja - Az odafigyelés aktusa pedig alacsonyabbra helyezi
5.9. Mi olyan vicces?
5.9.1. A viccelődés aszimmetrikus viselkedésforma - a férfi által rivalizálónak tartott viselkedésforma egyik példája
5.10. "Mit gondolsz, mégis kivel beszélsz?"
5.10.1. Az osztálykülönbségek nagy szerepet játszanak a társalgási formákban - leginkább a középosztálybeli házaspárok esetében válik a férj a feleség barátjává
5.11. Kölcsönös vádak
5.11.1. A vád, hogy "nem figyelsz rám", gyakran azt jelenti: - félreérted, amit mondani akarok - nem ezt a választ vártam
5.11.2. A meghallgatás a fenti esetben a megértés és a megbecsülés metaforája
5.12. Kölcsönös elégedetlenség
5.12.1. A férfiakat gyakran az előadó, a nőket pedig a hallgató pozíciójába kényszerítő kiegyensúlyozatlanságot - nem csupán az egyik fél műveli az interakció során - nem a férfiak teszik a nőkkel - nem is an ők "kérik" vagy bűnös módon "engedik"
5.12.2. A kiegyensúlyozatlanságot a nők és a férfiak megszokott módszerei közötti különbségek okozzák
5.13. A szokások béklyójában
5.13.1. Férfi: kezdeményező. Nő: válaszadó.
5.13.2. A nem érintkezés gyakorisága különböző szexuális irányultságok esetén: - heteroszexuálisok: [kontroll érték] - melegek: [kontroll értékhez közeli] - leszbikusok: [kontroll érték alatti]
5.14. A jövőre vonatkozó remények
5.14.1. A szokások megváltoztathatók - a nők és a férfiak egyaránt nyerhetnek a másik nem stratégiáinak megértésével, alkalmi használatával
6. 6. Közösségteremtés és vetélkedés: a különböző módszerek harca
6.1. Ha két ember konfliktusban áll egymással, az azt is jelenti, hogy közük van egymáshoz
6.2. A konfliktus mint a kötődés megteremtésének egyik módszere, hasznos is lehet
6.3. A legtöbb nő számára a konfliktus fenyegetést lehet a kapcsolatra, ezért mindenáron elkerülendő: - a vitákat lehetőség szerint közvetlen konfrontáció nélkül igyekeznek elrendezni
6.4. Sok férfi számára a konfrontálódás a státusz kivívásának szükségszerű eszköze
6.5. "Ne mondd meg nekem, hogy mit csináljak" 169. o.
6.6. A gyerekkori élmények továbbélése
6.7. "Én leszek az orvos, te pedig a kisbaba!"
6.8. Eltérő társadalmi struktúrák
6.9. "Nem mondtad meg, hogy miért"
6.10. Egy fergeteges veszekedés
6.10.1. - A hang felemelése falat épít a vitázó felek közé.
6.11. Barátkozás egy nézeteltérés segítségével
6.12. Légy kedves!
6.13. "Nincs igazam?"
6.14. A kihívó fél színre lép
6.15. Harciasság - kedvességből
6.16. Báránybőrbe bújtatott farkas
6.17. Üzenetek és rejtett üzenetek a veszekedésben
6.18. "Erről eszembe jut egy történet"
6.19. Kölcsönös félreismerés
6.20. Másképpen összetett módszerek
6.21. Melyik módszer jobb?
6.22. Itt az ideje valami egészen másnak
6.23. Rugalmasság után kutatva
7. 7. Ki szólt közbe? A dominancia és az irányítás kérdései
7.1. A férfiak azok, akik általában félbeszakítják a nőket
7.2. A közbeszólás ellenséges szándékú cselekedet, egyfajta verbális támadás - különösen fájdalmas az intim kapcsolatokban (üzenet: "nem érdekelsz")
7.3. Valóban félbeszakítják a férfiak a nőket?
7.4. Félbeszakítás átfedés nélkül
7.5. Átfedés félbeszakítás nélkül
7.6. Eredményes, együttműködő átfedés
7.7. Sikertelen együttműködő átfedés
7.8. Kulturális különbségek
7.9. A nők együttműködő közbeszólásai
7.10. Kulturális magyarázat: áldás és átok
7.11. Az óvatosság hangja
7.12. Ki az tehát, aki közbevág?
7.13. A nem együttműködő átfedés
7.14. Ki az, aki irányít?
8. 8. Meg ne merd tenni!
8.1. A lányok félnek attól, hogy társaik kiközösítik őket, ha túl sikeresek valamiben
8.2. - A fiúk már kiskoruktól kezdve azt tanulják, hogy kiválóságuk megmutatásával szerezhetik meg a magasabb státuszt - A lányok azt tanulják meg, hogy a kiemelkedés csak gátolja őket abban, hogy társaik elfogadják, befogadják őket
8.3. Sohase dicsekedj vagy kérkedj!
8.4. Ami a férfinál udvariasság, az a nőnél gyengeség
8.5. Ha a férfi mondja, az más
8.6. Áldott csend vagy kínos némaság
8.7. "Bocsánat, többet nem mentegetőzöm"
8.8. Kérlek, ne fogadd el a bocsánatkérésem!
8.9. Amikor a nők alkalmazkodnak a férfiak normáihoz
8.10. Hátrányos megkülönböztetés egyenlő esélyekkel
8.11. Eltérő gyógymódok
8.12. Nők a nyelv fogságában
8.13. A testbeszéd fogságában
9. 9. "Nézz rám, amikor hozzád beszélek!" Az életszakaszokon átívelő különbségek
9.1. - Beszélgetés közben a lányok közelebb ülnek egymáshoz, és egyenesen egymásra néznek - A fiúk féloldalasan, illetve párhuzamosan ülnek egymáshoz képest, és nem néznek egymás szemébe
9.2. Ugratás és történetmesélés a másodikosoknál
9.3. "Milyen játékok vannak?"
9.4. "Hű! Ez komoly!"
9.5. A feljebbvaló kigúnyolása
9.6. Egy másik világ
9.7. Amikor az élet utánozza a kísérletet
9.8. Az emberekkel és a tárgyakkal kapcsolatos nehézségek a hatodikosoknál
9.9. "Úgy fáj, amikor elveszíted a legjobb barátodat"
9.10. "Tudom"
9.11. Ugyanaz a téma - másként
9.12. "Amikor beszélni kell, akkor nem megy"
9.13. Ellentmondásos elképzelések a barátságról
9.14. A tizedikesek összetalálkozó és párhuzamos beszélgetései
9.15. "Tudom, hogy mi az, ami engem legbelül zavar"
9.16. Tényleg közönyösek a férfiak?
9.17. Felnőttek beszélgetései
9.18. Ki a rosszabb?
9.19. Házasság: "elég egy komoly téma"
9.20. "Ettől jó időre elszáll az ember bátorsága"
9.21. Kövesd a vezetőt!
10. 10. Hogyan éljünk együtt a különbségekkel? A kommunikáció útjai
10.1. A kulturális különbségek félreértésekhez vezethetnek
10.2. Miért lesz a rossz még rosszabb?
10.3. Az egyenlőtlenség otthon kezdődik
10.4. Testhelyzetek
10.5. Aszimmetria a társalgásban: "csak érted tettem!"
10.5.1. Felsőbbrendű helyzetben levőnek állítja be magát - aki a másik helyett gondolkodik - aki bizonyos információkat visszatart (s ezzel a kapcsolat irányítójának látszik)