1. Kognitív stílus
1.1. a személyiség kognitív kontrollja (Gardner)
1.2. egokontroll a világgal szemben
1.3. perceptuális attitűd
1.4. Adorno skálái
1.4.1. etnocentrizmus
1.4.2. fasizmus
1.4.3. konzervativizmus
1.4.4. antiszemitizmus
2. Intelligencia és kreativitás
2.1. Mi az intelligencia?
2.1.1. definíciós problémák
2.1.2. egyfaktoros elmélet
2.1.3. kétfaktoros elmélet
2.2. Értelmességi skála
2.2.1. Mentális szubnormalitás
2.2.2. Normalitás
2.2.3. Szuper normalitás
2.3. Kreativitás
2.3.1. alkotó + teremtőképesség
2.3.2. divergens gondolkodás
2.3.3. brainstorming
3. Emlékezet
3.1. Típusai
3.1.1. Mechanikus
3.1.2. Szenzitív
3.1.3. Reprezentatív
3.2. Alaptételei
3.2.1. Kódolás
3.2.1.1. Tárolás
3.2.1.1.1. Előhívás
3.3. Rövid távú emlékezet (RTM)
3.3.1. kb. 30 mp
3.4. Hosszú távú emlékezet (HTM)
3.4.1. néhány perctől egy egész életen át
4. Tudat
4.1. biológiai nézőpont
4.1.1. a tudatot az éber állapotért felelős agyi területhez köti
4.2. kognitív nézőpont
4.2.1. folyamatos követés + kontroll
4.3. pszichoaktív szerek
4.3.1. Tolerancia
4.3.1.1. Elvonási tünetek
4.3.1.1.1. Kényszeres használat
4.3.2. Depresszánsok (alkohol)
4.3.3. Opiátok (heroin)
4.3.4. Stimulánsok (amfetamin)
4.3.5. Hallucinogének (LSD)
4.3.6. Cannabis-származékok (kokain)
4.4. Hipnózis
4.4.1. Bányai Éva
4.4.1.1. aktív éber hipnózis
4.5. Imagináció
4.5.1. Relaxáció
4.5.1.1. Zeneterápia
4.5.1.1.1. Fényterápia
5. mint tudomány
5.1. reakcióidő-kísérlet
5.1.1. inger
5.1.2. mentális válasz
5.1.3. viselkedéses válasz
5.2. a tudattalan következtetés elmélete
5.2.1. Hermann von Helmholtz
5.3. a klasszikus kondicionálás
5.3.1. kis Albert-kísérlet
5.4. az operáns kondicionálás
5.4.1. Burrhus Frederic Skinner
5.5. patkány kísérletek - kognitív térkép
5.5.1. E. C. Tolman
5.6. a kognitív forradalom
5.6.1. a viselkedéses megközelítés
5.6.2. a fiziológiai megközelítés
5.6.3. konnekcionista hálóztaok
6. Észlelés
6.1. Látás
6.1.1. illúziók/optikai csalódások
6.1.1.1. mikro- és makroszkopikus elmélet
6.1.1.1.1. színlátás + zavarai
6.2. Hallás
6.2.1. a hallórendszer felépítése
6.2.1.1. hangfelismerés
6.2.1.1.1. Duplex elmélet
6.3. Szaglás
6.3.1. szagok
6.3.1.1. szaglópályák
6.3.2. csípős, zamatos, savanyú, fanyar
6.3.3. szaglógumó + szaglóagy
6.4. Ízlelés
6.4.1. nyál
6.4.1.1. ízlelőbimbók
6.4.2. édes, sós, keserű, savanyú
6.4.3. kb. 50 ízreceptorsejt, ezek végén bolyhok
6.5. Tapintás
6.5.1. a test egész felszínéről szerez infromációt
7. Figyelem
7.1. Broadbent szűrőmodellje
7.1.1. minden vagy semmi törvénye
7.2. Treisman csillapító rendszere
7.2.1. a nem figyelt csatorna jeleinek aktivitását csillapítja
7.3. Kapacitásmodellek
7.3.1. hajlamaink
7.3.1.1. szükségleteink
7.3.1.1.1. érdeklődésünk
7.4. a figyelem fajtái
7.4.1. szándékos
7.4.1.1. spontán
7.4.1.1.1. automatikus
8. Tanulás
8.1. mi a tanulás?
8.1.1. mindennapi életben: ismeretek elsajátítása + tudás megszerzése
8.1.1.1. pszichológiában: komplexebb és több aspektusból közelít
8.2. módjai
8.2.1. imprinting
8.2.1.1. habituáció
8.2.1.1.1. kapcsolatképzés