1. Második szakasz(1918-1945)
1.1. Nemzetközi törekvése összehangolása a cél
1.2. ipari produktivitás
1.2.1. gyerekek iskolázottsága, neveltetése fontos lesz
1.3. Waldorf pedagógia
1.3.1. Rudolf Steiner
1.3.2. antropozófia
1.3.3. karma, reinkarnáció
1.3.4. művészetek, kézműves foglalkozások
1.3.5. praktikus ismeretek
1.3.6. alig használnak tankönyveket
1.4. Dalton terv
1.4.1. Helen Parkhurst
1.4.2. szakkabinetek, tantárgynak megfelelő felszerelés
1.4.3. szabadság, egyéniség
1.4.4. frontalitást elveti
1.4.5. tanulók érdeklődése, egyéni fejlődése
1.5. Freinet pedagógia
1.5.1. Célestin Freinet
1.5.1.1. sérülése miatt új módszerek
1.5.1.1.1. megfigyelés
1.5.1.1.2. feldolgozás
1.5.1.1.3. szemléltetés
1.5.2. "kísérletező tapogatózás"
1.5.3. újság a gyerekek munkáiból
1.5.4. gyermeki kíváncsiságra épül
1.6. Jean Plan pedagógiája
1.7. Winnetka Plan
1.7.1. Carleton W. Washburne
1.7.2. két nagy egység
1.7.2.1. Kötött tantárgyak
1.7.2.2. érdeklődésen alapuló tárgyak
1.7.3. tanár szerepe változik
1.7.3.1. egyéni és közösségi munka szervezője
1.8. Projektpedagógia
1.8.1. Kilpatrick
1.9. Jéna terv
1.9.1. Peter Petersen
1.9.2. a gyerek egyénisége
1.9.3. a közösség számára fontos műveltségtartalmak elsajátítása
1.9.4. évfolyamok megszűntetése
2. Harmadik szakasz(1945-1989)
2.1. 60-70-es évek társadalmi igényeit elégítik ki
2.2. Gyermeket a tapasztalati úton való megismerés, sokoldalú képességfejlesztés állította középpontba
2.3. A korszakban Nyugat Európában és az Egyesült Államokban a reformpedagógiák továbbra is jelen vannak
3. Első szakasz(1889-1918)
3.1. A gyermeki individuum önállóságának szabadságának megvalósitására való törekvés
3.2. zsúfoltság, túlterheltség
3.2.1. reformok
3.3. Cecil Reddie
3.3.1. "New school"
3.3.2. bentlakásos magániskolák
3.3.3. nemzetközi reformmozgalom alapjai
3.4. Maria Montessori
3.4.1. napirend
3.4.2. foglalkozások
3.4.3. fejlesztő eszközök
3.5. új gyermekkép: gyermeknek önálló világa van, sajátos szemléletmóddal,problémákkal
3.6. Georg Kerschensteiner és a munkaiskola
3.6.1. német népiskolák és szakiskolák
3.6.2. műhelyoktatás
3.6.3. fizikai munkára készít fel
3.7. Adolphe Ferriére
3.7.1. közvetítő szerep
3.7.2. cselekvésközpontúság, tevékenytedtettés
3.8. Ovide Decroly pedagógiája
3.8.1. "Ermitage" magániskola
3.8.2. természetadta lehetőségek
3.8.3. alkotó jellegű tevékenységek
3.8.4. felzárkóztatás
3.8.5. szabadon folyó munka
3.8.6. négy érdeklődési központ
3.8.6.1. táplálkozás
3.8.6.2. közös munka
3.8.6.3. védekezés az időjárás és viszontagságai ellen
3.8.6.4. veszedelmek elleni védekezés