1. Alapelvek
1.1. A tanuló aktív résztvevő.
1.2. A tanuló korábbi elkpzelései a világ jelenségeiről, melyekkel értelmezi az őt körülvevő világot.
1.3. A tanulók előzetes tudása az új ismeretek elsajátításának alapja.
1.4. A meglévő tudás és az iskolában elsajátított ismeret kölcsönhatásának több kimenetele lehetséges:
1.4.1. Hiányzik a kapcsolódási pont=elutasítja/elszigetelten kezeli/eltorzítja az új ismeretet.
1.4.2. A tanult fogalmak szervesen kapcsolódnak a korábbi ismeretekhez=a megértés több szinten valósulhat meg, ezért a megértés eltérő mélységú lehet.
1.5. Tévképzetek: bizonyos témákban azonos tévképzetek fordulnak elő kortól, nemtől, nemzetségtől függetlenül.
1.6. A tanulók elképzelései gyakran párhuzamba állíthatók a tudomány történetében korábban elfogadott, de mára már meghaladott nézetekkel.
1.7. A tanulás nem kizárólag kumulatív folyamat, a tanulás során minőségi változásokra is szökség van.
1.8. A fogalmi fejlődés hosszú folyamat, a fogalmi rendszer többszöri átrendeződését igényli.
2. A tanár és a tanuló szerepe:
2.1. A tanár feladata:
2.1.1. nem leadja az anyagot, hanem segíti a tanulót abban, hogy gondolkodjon
2.1.2. megismeri a dikákok előzetes tudását, ismeretei
2.1.3. lehetőséget ad a diákoknak, hogy átgondolják saját ismereteiket, és megvitassák azokat társaikkal
2.1.4. olyan feladatokat alkalmaz, ami a tanulókat az imsereteik rendszerezésére, aktív használatára ösztönzi
2.1.5. ösztönzi a diákjait arra, hogy hipotéziseket állítsanak fel és igazolják vagy cáfolják azokat
2.1.6. fontos hogy nyomon kövesse a tanulók fogalomrendszerének változását
2.2. A tanuló feladata:
2.2.1. aktív résztvevők a tanulásban
2.2.2. elgondolkodik bizonyos jelenségek magyarázatán, megfogalmazza saját elképzeléseinek magyarázatát, gondolkodik saját tudásáról, ismereteiről
2.2.3. társaival közösen dolgozik, közösen old meg feladatokat
2.2.4. megfigyeléseket végez, kísérletezik
3. A program tartalma, módszerei:
3.1. könnyen beilleszthető a mindennapos tanításba
3.2. elegendő szabadságot biztosít a tanárnak felhasználás során
3.3. illeszkedik a NAT által megfogalmazott célokhoz, tartalmakhoz
3.4. illeszkedik a forgalomban lévő természetismereti tankönyvek anyagához
3.5. A program a hagyományos tanítást a következőkkel egészíti ki:
3.5.1. a tanulók előzetes ismereteinek feltárása
3.5.2. a tanulói vélemények megismerése, tudatosítása, ütköztetése
3.5.3. kognitív konfliktus keltése, a tanulói és a tudományos nézetek ütköztetése megfigyelések, kísérletek révén
3.5.4. tudománytörténeti ismeretek össszehasonlítása a tanulói elképzelésekkel
3.5.5. az ismeretek tanulását, a fogalmi rendszer kiépülését segítő gondolkodási képességek műveletének gyakorlása
3.6. Tanári segédanyag
3.6.1. minden témakör elején fogalmi térkép
3.6.2. minden témakörnél leckékre lebontva szerepelnek a módszertani javaslatok
3.6.3. bejelölték azokat a feladatokat, amelyek a tanulói segédanyagban is szerepelnek
3.6.4. tartalmazza a témakörök tanításának célját
3.6.5. a kialakítandó fogalmak rendszerét
3.6.6. az egyes témák esetében az elsajátítandó tudást, az előfeltétel-tudást, a téma által előkészített fogalmakat
3.6.7. összefüggéseket; a megértési problémákat, tévképzeteket és azok lehetséges okait
3.6.8. a tananyag megértését segítő és elsajátításának ellenőrzését szolgáló kérdéseket, feladatokat
3.6.9. a témakör ismereteinek rendszerezését megvalósító feladatokat
3.6.10. szerepelnek benne a tanulói feladatokhoz tartozó megoldások
3.7. Tanulói segédanyag:
3.7.1. témakörönként, a tananyag-feldolgozás sorrendjében tartalmazta a megoldandó feladatokat
3.7.2. üres oldalakat is szerepelnek benne, ezeket a tanulók szabadon használhatnak: készíthetnek ide a feladatok megoldásához kapcsolódó jegyzeteket
3.7.3. teljes egészében részét képezi a tanári segédanyagnak