Buda Béla:  A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája (1995)

1. I. A gyermek fejlődését befolyásoló biológiai tényezők

1.1. Az emberi "természet"

1.2. A gyermekkori betegségek

1.3. A biológiai értelmezés következménye

1.4. A biológiai nézetek helyes értékelése

1.5. Az anya jelentősége

1.6. Kölcsönhatások a csecsemő és az anya között

1.7. A fejlődés és a nevelés összefonódása

1.8. Az első életévek jelentősége

2. II. A személyiségfejlődésre ható korai környezeti befolyások

2.1. A lelki trauma kérdése

2.2. A szülőktől való elszakadás traumája

2.3. Az anyakapcsolat korai hatásai

2.4. Más, korai emberi kapcsolatok

2.5. A kapcsolat káros hatásainak következményei

2.6. Bölcsődék. óvodák hatásai és a korai szoktatás

3. III. A család szerepe a személyiség formálásában

3.1. Nehézségek, lemondások a kisbaba miatt

3.2. Az anya problémái

3.3. Felkészülés a kisgyermek nevelésére

3.4. A beszédtanítás jelentősége

3.5. Szülői modellhatások

3.6. A fantázia szerepe

3.7. Elégtelen modellhatások

3.8. Szülők hiánya és a válás

3.9. A "jó" családok problémái

4. IV. A szocializáció a gyermekkorban (Az indirekt nevelési hatások kérdése)

4.1. A korai környezeti ingerek elmaradásának hatásai

4.2. Ismét a beszédtanulásról

4.3. Pszichoanalitikus és más fejlődési elméletek

4.4. Azonosulás és szereptanulás

4.5. Az azonosulás és a csalás

4.6. A fantázia és a játék szerepe az azonosulásban

4.7. Az én önszervező tevékenysége

4.8. A serdülőkor

5. V. Szociális szükségletek és szociális magatartáskészségek a gyermekkorban

5.1. Anya-gyermek kapcsolat

5.2. Interakció, kommunikáció, beszéd

5.3. Ismét a szereptanulásról és a játékról

5.4. Gyermekkori társkapcsolatok

5.5. Közösségi nevelés és viselkedéskorrekció

5.6. Beilleszkedés az iskolában

5.7. Kiscsoportok az iskolai közösségen belül

5.8. Szülői viselkedés és az iskola

5.9. Testi ügyesség

5.10. A pszichoszexuális fejlődés

6. VI. Egyéni különbségek a személyiség fejlődésében (Érési elmaradás, fejlődési rögzülés és regresszió)

6.1. A biológiai érésre ható külső tényezők

6.2. Az idegrendszer érése

6.3. Szociális hatások

6.4. Erikson elmélete

6.5. A fejlődés megakadásának következményei

6.6. Az indirekt nevelés kérdése

6.7. Fejlődési különbségek gyermekcsoportokban

6.8. Értelmi fejlettség - érzelmi lemaradás

6.9. Agresszió

6.10. Az érési különbségek pedagógiai kihatása

7. VII. Életkori sajátosságok a nevelésben

7.1. Motiválás a tanulásra

7.2. A nevelés motivációs lehetőségei

7.3. A tehetség kérdése

7.4. A fejlődés eltérő üteme

7.5. Az iskolai érettség

7.6. A fejlődést elősegítő foglalkozások lehetőségei

7.7. A társadalmi egyenlőtlenség pszichológiai hatásainak elléensúlyozása

7.8. Jensen elmélete

7.9. Az iskola hibái - a hátrányos helyzetű gyerekek szempontjából

7.10. A kognitív folyamatok fejlődése (Piaget és kritikája)

7.11. A decentrálás és a családi nevelés

7.12. A tanári személyiség hatása

8. VIII. Nemverbális kommunikáció és nevelés

8.1. A nemverbális kommunikáció jelentősége

8.2. A nemverbális kommunikáció formái és funkciói

8.3. A nemverbális kommunikáció fejlődése és a metakommunikáció

8.4. Az empátia és a kongruencia

8.5. A nemverbális kommunikáció szerepe a gyermekkori személyiségproblémák segítő befolyásolásában

8.6. A nemverbális kommunikáció az oktatásban

9. IX. A beszéd és a nyelvi kommunikáció a nevelésben

9.1. A nyelv és a megismerés

9.2. A gondolkodás és a nyelv

9.3. A nyelv a viselkedés szabályozásában (Újra bersteinről)

9.4. Nyelvi nevelés

9.5. A szemantika kérdése

9.6. Az általános szemantika jelentősége

9.7. Az irodaolm és a nyelvtan tanításában rejlő fejlesztési lehetőségek

9.8. Egyéb fejlesztési lehetőségek

10. X. Csoportjelenségek a gyermek- és ifjúkorban; nevelési felhasználásuk

10.1. A kortárscsoportok

10.2. A kortárscsoport hatása a személyiségre

10.3. A személyiség "önbemérése" a csoportban

10.4. Az óvodáskori csoportok dinamikája

10.5. Csoportok a nagyobb gyermekkorban. A csoport mint iskolai "ellenkultúra"

10.6. Rangsor és bűnbak a gyermekcsoportokban

10.7. A vonatkoztatási csoportok

10.8. A pedagógus és a gyermekcsoport

11. XI. A pedagógus és a tanuló kapcsolata (Nevelési és terápiás lehetőségek)

11.1. A pedagógus és a tanuló provokatív viselkedése

11.2. A lázadás "áttétele" és a pedagógus viszonyulása

11.3. A konfliktusok megoldása

11.4. Az empátiás megértés szerepe

11.5. Kapcsolat a tanulóval és a család befolyásolása

11.6. Ismeretek, módszerek - a pedagógusok számára

12. XII. Viselkedészavar, konfliktus, problémamegoldás az iskolában (A paradigmatikus nevelői viselkedés szerepe)

12.1. A konfliktusok fontossága a nevelés szempontjából

12.2. A viselkedészavarok "funkciója"

12.3. Problémás viselkedés az osztályban

12.4. A mögöttes problémák

12.5. Konfliktus és kockázat

12.6. A kommunikáció fontossága

12.7. A problematikus helyzetek

13. XIII. A pedagógus korszerű pszichológiai szemléletet és felkészültsége

13.1. Az új emberszemléletek

13.2. Az új paradigma jelentősége a pedagógus szempontjából

13.3. Ismét a kommunikáció fontosságából

13.4. A pedagógus személyiségének fejlesztése

13.5. Az önfejlesztés egyszerű eszközei

14. XIV. Az iskolapszichológiáról és az iskolapszichológus tevékenységéről

14.1. Igény a terápiás segítségre

14.2. A pszichológus és az intézményes hatalom

14.3. A pszichológus és a szervezeti szakember kényszerű vetélkedése

14.4. A tennivalók és a megoldások - a szociálpszichológia lehetőségei

14.5. A pszichológia behatolása "belülről"

14.6. Szervezetfejlesztés az iskolában és a többi pedagógiai intézményben

15. XV. A személyiségfejlődés távlatai (Nevelő és korrekciós hatások lehetőségei a serdülő- és felnőttkorban)

15.1. A neurózis és más személyiségzavarok

15.2. A fejlődés mint korunk társadalmi imperatívusza

15.3. Az identitás problémája

15.4. Fejlesztés és korrekció a nevelésben